
A bulcsi Mocsonyi-kastély omladozó homlokzata
Fotó: kastelyerdelyben.ro/Szabó Tamás
A közigazgatásilag Bata község részének számító Bulcson álló Mocsonyi-kastély, a 19. század második felében épült történelmi műemlék mára romhalmazhoz kezd hasonlítani. A tető részben beomlott, a falak is veszélyesen repedeznek, a helyszínt benőtte a gaz. A község polgármestere szerint a közöny és a felelőtlenség vezetett oda, hogy a Maros-völgye egykori szimbóluma, a Mocsonyi-kastély mára életveszélyes állapotba került. Bulcson található Gaál László néhai honvédtábornok síremléke, amelyet műemlékvédők idén felújítottak.
2025. december 05., 19:032025. december 05., 19:03
Lippától valamivel több mint 30 kilométerre délkeletre, a Maros bal partján fekszik Bulcs (Bulci), amelynek Bencés apátsága 1225-ben már létezett, és a falait az 1860-as években még azonosítani lehetett. A település fő látnivalója az 1850-ben épült Mocsonyi-kastély, amely egy kiterjedt park közepén található. Fénykorát az 1930-as években élte, amikor ott lakott Antoniu Mocsonyi, II. Károly román király udvari fővadásza.
A kastélyt 1858-ban vásárolta meg a befolyásos Mocsonyi család, amely az Osztrák–Magyar Monarchia politikai és társadalmi életében is fontos szerepet játszott. A birtok fénykorában a korabeli elit találkozóhelye volt. A kastelyerdelyben.ro portál rövid szócikke szerint az építtetője báró Fechtig-Fechtenberg, és az épület két homlokzatán teraszok találhatók, a Mocsonyi család címerével. A főépület egy fegyverszobával rendelkezik, benne egy pompás kandallóval. Amikor Antoniu Mocioni és fogadott fia, Ionel Mocioni-Stârcea voltak a kastély tulajdonosai, II. Károly király is gyakran látogatta a kastélyt.

Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
Ma azonban az épület ablakok és ajtók nélkül, omladozó tetővel, látogatási tilalom alatt áll, mert a bejárás súlyos balesetveszélyt jelent.
Tüdőszanatóriumként használták évtizedekig
Fotó: kastelyerdelyben.ro/Szabó Tamás
Az egészségügyi intézményrendszer megreformálása után a kórház több épülete, köztük a bulcsi birtok is, az aradi önkormányzathoz került. A város azonban 70 kilométerre van, így a távoli ingatlan fenntartása gyakorlatilag megoldatlan.
„A közöny vezetett a Maros-völgye szimbólumának pusztulásához. Amióta 15 éve bezárták a szanatóriumot, a kastély gyorsan leromlott. Az aradi önkormányzat még a parkot sem gondozta, pedig ott évszázados fák és ritka fajok találhatók benne. Ma már nem lehet biztonságosan belépni, mert sakálok és rókák lepték el” – mondta Cristian Matiaș polgármester az Agerpres hírügynökségnek.
Viszont a kastély megmentése meghaladja a helyhatóság lehetőségeit. „Ez sokmilliós projekt, amelyhez a kulturális minisztérium és a kormány támogatása szükséges. A Maros-völgye gazdasági fejlődésének egyetlen esélye a turizmus és az agroturizmus, ipar nincs, de a potenciál óriási” – fogalmazott.
A kastélypark is elvadult
Fotó: kastelyerdelyben.ro/Szabó Tamás
A polgármester szerint a bulcsi kastélyt be lehetne kapcsolni a Maros-völgyi kastélyok turisztikai útvonalába, amelynek mentén olyan épületek szerepelnek, mint:
Ralu Cotrău, az aradi polgármesteri hivatal sajtószóvivője az Agerpresnek elmondta: a beruházásokhoz előbb tisztázni kell az ingatlan jogi státuszát, mivel az még mindig egészségügyi egységként szerepel a nyilvántartásban. Idén elvégezték a szükséges kataszteri munkálatokat, topográfiai méréseket és dokumentációkat, hogy a kastély bekerülhessen az országos nyilvántartásba. Hozzátette: „Egy 70 kilométerre fekvő ingatlan kezelése rendkívül nehéz. Ezért az egyik megoldás, amelyet a város fontolgat, a koncesszióba adás.”
Batta (románul: Bata) négy településből álló közigazgatási egység. A községközpont Batta, hozzá tartozik Bulcson kívül Bakamező (Bacău de Mijloc) és Cella (Ţela). A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint a községnek 1046 állandó lakosa van, közülük senki nem vallotta magát magyarnak.
Gaál László Nagykörösön született 1810-ben, jogi tanulmányai után előbb a császári, majd a magyar hadseregben szolgált. A szabadságharc kezdetétől a végéig hősiesen küzdött a csatamezőn.
„Aradon hat századnyi nemzetőrt toborzott. A 6. században voltak például a minorita atyák is. Ő volt az, aki egy részüket helyben képezte ki, továbbiakat pedig a nagybecskereki táborba küldött” – mondta Ujj János aradi helytörténész, aki szerint, amikor 1848 októberében az aradi császárhű helyőrség szembe fordult a magyar forradalmi kormánnyal, akkor Gaál László a nemzetőrséget akarta felhasználni arra, hogy váratlanul megostromolják és elfoglalják az aradi várat.
Aradot elhagyva az erdélyi hadsereghez csatlakozott, Bem József tábornok vezénylete alatt tucatnyi győztes ütközetet vívott.
Hű katonái másfél óráig vitték puskákon, majd Lázár Vilmos ezredes kocsiját ajánlva fel neki, Bulcsra szállították, ahol Fechtig báró bújtatta 1850 februárjáig. Egyesek szerint sérülésébe halt bele, de a történészek egy része – köztük az aradi szaktekintélynek számító néhai dr. Kovách Géza – azon az állásponton van, hogy röviddel azután, hogy értesült a 13 honvédtábornok aradi kivégzéséről, megmérgezte magát. Bulcson temették el, sírja fölé 1882-ben – miután a forradalom hőseinek ápolását már nem tiltotta a császári udvar – emlékoszlopot emelt az utókor. Azt is mondják, hogy később kihantolták és azonosították.
Gaál László honvédtábornok sírja a felújítás előtt....
Fotó: EMKE – Maros megyei szervezet
A sírhelyet és az emlékoszlopot idén márciusban, Gaál László halálának 175. évfordulója alkalmából Az Erdélyi Emlékmű Gondozó és Történelmi Értékmentő Csoport (EGTÉ), valamint az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei tagjai felújították. A restaurálást végző csapat két napot dolgozott a sírhely rendbetételén – számolt be akkor a Népújság. Az elhanyagolt állapotban levő végső nyughelyre a Hazajáró című televíziós műsor stábja hívta fel a figyelmet. A sír felújításán Valent Gábor szegedi művelődéstörténész, Bába István kolozsvári képzőművész, Kibédi Hunor marosvásárhelyi hagyományőrző és Benkő József marosvásárhelyi hadtörténész, restaurátor dolgozott – olvashattuk.
...és után
Fotó: EMKE – Maros megyei szervezet
A Mocsonyi családnak Arad megye délkeleti csücskében, a Lippától 60 kilométerre található, közigazgatásilag Marosberkeshez (Birchiş) tartozó Kápolnás (Căpâlnaş) faluban is volt egy kastélya, amelyet a köznyelv Mocsonyi–Teleki kastélyként emleget. Idén januárig pszichiátria működött a több mint 150 éves épületben, de mint beszámoltunk róla, a gondozottakat az év elején átköltöztették az Arad megyei önkormányzat által építtetett új kórházépületbe.
Amellett, hogy a régi kastély már nem felelt már meg a kor közegészségügyi követelményeinek, a restitúciós törvények alapján a leszármazottaknak visszaszolgáltatott ingatlan használatáért bérleti díjat is kellett fizetnie a megyei tanácsnak.
A kápolnási Mocsonyi–Teleki-kastély a versailles-i Kis-Trianon-palota mintájára épült
Fotó: Wikipedia/Radufan
A kápolnási Mocsonyi–Teleki-kastélyt Mocsonyi Sándor (Alexandru Mocioni) földbirtokos, zeneszerző, a történelmi Magyarország nemzetiségeinek önrendelkezési törekvéseit pártoló román származású országgyűlési képviselő építtette az 1860-as évek végén. A terveket a versailles-i Kis-Trianon-kastélyt követve a későbbi világhírű bécsi építész, Otto Wagner készítette.
A kastélyban élt a 20. század elején Teleki Jenő rovartanszakértő (entomológus) a feleségével, Mocsonyi Tinkával. 1964-ben felújították, a kommunizmus idején hozták létre benne a pszichiátriai szanatóriumot.

Az intézmény a 150 éve épült Mocsonyi–Teleki kastélyban működött eddig, ami már nem felelt meg a követelményeknek, ráadásul a megyei tanács bérleti díjat is fizetett a használatért.
Bűnügyi felügyelet alá helyeztek egy Beszterce-Naszód megyei 17 éves fiút, akit három alkalommal is jogosítvány nélküli vezetésen értek a rendőrök.
Az egyházak a magyarság szülőföldjén való megmaradását szolgálják, és ez a megmaradás, a nemzet boldogulása Magyarország legfontosabb célja Szent István óta – hangoztatta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár pénteken Szatmárnémetiben.
Elhalasztotta az ítélethirdetést a Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát rendházból való kilakoltatását kezdeményező helyi önkormányzat által indított perben nagyváradi bíróság pénteken.
A szó szoros értelmében alacsonyan szállt egy személyautó Nagyváradon szerdán este.
Rendőrségi eljárás indult, miután Daniel Cioabă önjelölt „romániai romakirály” fia a beszámolók szerint teherbe ejtette 14 éves „menyasszonyát”, akit a szülők választottak ki számára.
Az ősi magyar szablya egyszerre fegyver, tárgyi örökség és identitáshordozó elem. A tízéves évfordulóját ünneplő Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskoláról Ungurán Lehel vezetővel beszélgettünk.
Az úttest szélén közlekedő három gyalogost gázolt el egy tökrészeg sofőr Brassóban csütörtök este. Az áldozatokat súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Új szakaszba lépett az Arad megyei Pécska és a Békés vármegyei Battonya közötti történelmi út felújítási-újjáépítési terve, amit román–magyar határ menti együttműködés révén valósítanának meg.
Nemzetközi kábítószercsempészettel és pszichoaktív anyagok erdélyi terjesztésével foglalkozó, kilenctagú bűnbandát vett őrizetbe a rendőrség több erdélyi megyében, bíróság elé került az előzetes letartóztatásuk indítványa.
Miközben sorra érkeznek a hírek gyárak bezárásáról vagy leépítésekről, akadnak olyan helyek is, ahol építkeznek: Medgyesen épít üzemet a német Welp Group – írja a Profit.ro gazdasági portál a vállalat bejelentése alapján.
szóljon hozzá!