A helyben megtermelt gabona útja a húsüzemben ér véget
Fotó: Orbán Orsolya
Az erdélyi mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása, hogy a hatalmas mennyiségben megtermelt alapanyagok jelentős része feldolgozatlanul hagyja el az országot, miközben a magasabb hozzáadott érték külföldön keletkezik. Egy kolozsvári központú vállalatcsoport azonban az elmúlt két évtizedben arra tett kísérletet, hogy ezt a logikát megfordítsa: a gabonakereskedelemtől eljutott a teljes baromfiipari vertikum kiépítéséig, a takarmánygyártástól a kész hús előállításáig. Kerelőszentpáli videóriportunkban a vállalat vágóhídján és húsüzemében jártunk.
2026. február 19., 07:582026. február 19., 07:58
Az erdélyi agrárgazdaság egyik sajátos fejlődési modelljét rajzolta meg az elmúlt két évtizedben a kolozsvári székhelyű Poultry Investment cégcsoport, amely gabonakereskedő vállalkozásból fokozatosan komplex élelmiszeripari integrátorrá vált. Jelenleg 13 székelyföldi és barcasági csirkenevelő-, tojótyúk- és naposcsibe-előállító farmja van, emellett pedig a legmodernebb felszerelésekkel ellátott, automatizált szárnyasvágóhidat működtet a Maros megyei Kerelőszentpálon.
A 20 évvel ezelőtt indult, prémium minőségű búza exportjára és importjára épülő kereskedelmi tevékenység során idővel
Az exportált szalmás gabonából, olajos magvakból és egyéb fehérjedús terményekből külföldön előállított keveréktakarmány nagyobb részét az ország behozatalból szerezte be, mert a hazai gyártókapacitás minimális volt.
Az ország mára Európa egyik legjelentősebb gabona- és olajosmag-termelőjévé vált: évente 20–30 millió tonna mezőgazdasági alapanyagot takarítanak be a földekről, a szántóterület meghaladja a 9 millió hektárt. A növénytermesztés tehát látványosan megerősödött, de ezzel párhuzamosan egyre nyilvánvalóbbá vált az a paradoxon, hogy a hatalmas mennyiségű nyersanyag jelentős része feldolgozatlanul hagyja el az országot. A vállalat vezetősége ezt a helyzetet felismerve döntött úgy 2017-ben, hogy a kereskedelem mellett a feldolgozóipar irányába is nyit. A stratégiai gondolkodás alapja az volt: ha az alapanyag helyben rendelkezésre áll, akkor a hozzáadott értéket is helyben kell megtermelni.
Ennek első kézzelfogható eredménye lett a részben magyar állami támogatással megvalósult, 2019-ben átadott kerelőszentpáli takarmánygyár, amely ma Protena (volt UBM Feed Romania) néven működik.
Laczkó Dénes vezérigazgató a vállalati integrációt tartja a legnagyobb értéknek
Fotó: Orbán Orsolya
A takarmánygyártás azonban csak az első lépcsőfokot jelentette: a vállalat tudatosan haladt a vertikális integráció irányába, beleértve a csirkenevelést, és a feldolgozást. Ezt a tevékenységet jártuk körbe videóriportunkban Kerelőszentpálon Héjja Szabolcs marketing és termékfejlesztési igazgató, valamint Laczkó Dénes, a cégcsoport vezérigazgatójának kalauzolásával.
A cégcsoport modelljének lényege, hogy a gabonától a kész húsig egy kézben marad a termelési lánc, ami kiszámíthatóságot, minőségbiztosítást és piaci stabilitást teremt. Ebbe a rendszerbe partnergazdákat is bevonnak: a termelők beruháznak a telepekbe, a vállalat pedig technológiát, takarmányt, genetikát, szaktanácsadást és felvásárlási biztonságot nyújt. Ez nem pusztán beszállítói viszony, hanem hosszú távú szakmai együttműködés, amelyben a gazdák jövedelmezősége közös érdek.
Laczkó Dénes, a Poultry Investment cégcsoport vezérigazgatója szerint a takarmánygyártás jelentőségét az adja, hogy az állattenyésztés költségszerkezetében a takarmány aránya eléri a 60–70 százalékot. Ha ez a tényező nem versenyképes, az egész ágazat veszít életképességéből. A vállalat ezért nem pusztán terméket értékesít, hanem szaktanácsadói hálózaton keresztül követi a gazdák eredményeit, telepi kísérletekkel és kutatás-fejlesztési munkával optimalizálja a receptúrákat. A takarmány összetétele – gabonaalap, fehérjehordozók és mikrokomponensek – tudományos háttérre épülő, folyamatosan fejlesztett rendszer, amelyen számos szakember dolgozik.
A takarmánygyártás sikere természetes módon vezette tovább a vállalatot az állattenyésztés felé. Ha már rendelkezésre áll a gabona és az abból előállított takarmány, logikus lépés, hogy az értéklánc következő szakasza is házon belül jelenjen meg. A cégcsoport a legnagyobb potenciált a baromfiágazatban azonosította, ezért fokozatosan kiépítette a csirkenevelés, majd a feldolgozás infrastruktúráját.
A 2019-ben átadott kerelőszentpáli takarmánykeverő üzem
Fotó: Makkay József
Ezek a nevelőtelepekre kerülnek, ahol a saját takarmányon alapuló technológia szerint zajlik a hizlalás, végül a cég vágóhídjain történik a feldolgozás. A teljes lánc ellenőrzött, visszakövethető, egységes minőségi standardok szerint működik. Ez a vertikális integráció biztosítja azt, hogy a termék útja a szántóföldtől a bolti polcig átlátható és tervezhető maradjon.
A vállalat saját márkákkal van jelen a piacon, miközben exporttevékenysége már az értékesítés több mint egynegyedét adja, és három kontinensre jutnak el a termékei. A Székely csürke márkanév alatt forgalmazott friss baromfihús nemcsak a székelyföldi megyék fogyasztói körében népszerű, hanem Magyarországon is egyre nagyobb igény mutatkozik az erdélyi baromfi iránt. Országosan a Puiul de Crăiești (Mezőkirályfalvi csirke) az ismertebb, amelynek neve a cégcsoport által felvásárolt korábbi Oprea Avi csirkenevelő farmon született.
Laczkó Dénes és Héjja Szabolcs végigvezettek bennünket az ultramodern vágóhíd „látványfolyosóján”, ahonnan ablaküvegen át végigkövethető a teljes folyamat az élő szárnyasok beérkezésétől a csomagolócsarnokig, ahol a kereslet függvényében különböző kiszerelésekbe pakolják a futószalagok mellett dolgozó munkások a végterméket.
Emberi kézre igazából csak a végtermék csomagolásánál van szükség, minden további munkafolyamatot gép végez automatikusan. A rendszer annyira korszerű, hogy valamennyi levágott szárnyas esetleges hibáit – a bevérzéseket is – ki tudja szűrni a korszerű technológia, így csak a legszigorúbb minőségi ellenőrzésen átesett végtermék kerül csomagolásra.
A háztáji gazdaságok számára is kínálnak takarmánykeveréket
Fotó: Haáz Vince
A cégcsoport életében a következő fejlődési szakasz a partnergazdák bevonása volt. A modell lényege, hogy a vállalat nem minden termelési kapacitást épít ki saját beruházásban, hanem együttműködik olyan mezőgazdasági vállalkozókkal, akik diverzifikálni szeretnék tevékenységüket. A felajánlott lehetőség iránt van érdeklődés, hiszen a cégcsoport biztosítja a
takarmányt és az inputanyagokat,
a genetikát, azaz a minőségi naposcsibét,
az állategészségügyi és technológiai hátteret,
a szaktanácsadást és képzést,
a felvásárlási garanciát a nevelési ciklus végén.
Ez a rendszer kiszámítható jövedelmet kínál a gazdának, miközben a vállalat stabil alapanyag-ellátást kap. A kapcsolat tehát nem egyszerű beszállítói viszony, hanem integráció, ahol a felek közösen viselik a kockázatokat és a felelősséget a minőségért.
Ez a fajta integráció abszolút újdonság a romániai szárnyastartásban, egyre több gazda érdeklődik iránta. A gazdának elsősorban telephelyre, istállóra van szüksége: ez lehet régi állattelepek épülete is, amelyet korszerűsíteni kell a céges technológia előírásai szerint. Egy-egy kisvállalkozó partnersége biztos megélhetést jelent a gazdacsaládok számára.
A korszerű csirkenevelés az alapja a kiváló minőségű baromfihúsnak
Fotó: Haáz Vince
Laczkó Dénes tapasztalatai szerint Románia mezőgazdaságának legnagyobb gondja nem a termelési potenciál hiánya, hanem az értékláncok töredezettsége. Az ország erős a növénytermesztésben, de gyenge a feldolgozásban és az állattenyésztésben. Ennek következménye az élelmiszeripari külkereskedelmi deficit, amely éves szinten 5 milliárd euróra tehető.
Eközben az alapanyag – gabona, kukorica, napraforgó – nagy mennyiségben hagyja el az országot. A feldolgozóipar fejlesztése tehát nemcsak gazdasági, hanem stratégiai kérdés: a helyi nyersanyag belföldi hasznosítása növeli a hozzáadott értéket, munkahelyeket teremt, és mérsékli az importfüggőséget.
A baromfiipar pozitív példát kínál arra, hogy az integrált rendszerek működőképesek. Ebben az ágazatban Románia már elérte az önellátás szintjét, és megvannak azok az adottságai – jó minőségű takarmány-alapanyag, kedvező klíma, rendelkezésre álló szaktudás –, amelyek exportorientált növekedést tehetnek lehetővé. A vertikális integráció itt különösen fontos: csak így garantálható az egységes minőség, az antibiotikummentes termelési lánc, valamint az a hatékonyság, amely versenyképessé teszi a terméket a nyugat-európai piacokon is.
Az agrárium akkor válhat valódi gazdasági húzóágazattá, ha a gabona nemcsak terményként, hanem hús, tej vagy kész élelmiszer formájában jelenik meg a piacon. A vállalat fejlődési íve – a gabonakereskedelemtől a takarmánygyártáson át a teljes baromfiipari integrációig – jól szemlélteti azt az utat, amelyen a román agrárgazdaság egészének is érdemes lenne végighaladnia. A kérdés már nem az, hogy van-e elegendő alapanyag, hanem az, hogy sikerül-e azt helyben tudássá, termékké és versenyképes exportcikké alakítani.
Végtermék. A vásárlók leginkább a darabolt csirkerészeket kedvelik
Fotó: Orbán Orsolya
A grillcsirke a teljes csirkehúsforgalmazás mintegy tíz százalékát teszi ki
Fotó: Orbán Orsolya
Évi 220 ezer tonnás termelési kapacitásával a kerelőszentpáli takarmánykeverő üzem és az azt kiszolgáló gabonatároló a közép-erdélyi mezőgazdaságba történő egyik legjelentősebb magyarországi befektetésnek számít.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Közel három év frontszolgálat után megszökött hazájából egy ukrán katona, aki csütörtökön kérte a román hegyimentők segítségét Máramaros megyében. A Salvamont illetékesei szerint a katona életét a harcedzettsége mentette meg.
A bíróság 25 ezer lej kártérítés megfizetésére kötelezte az aradi önkormányzatot, miután egy helyi lakos megnyerte a helyhatóság ellen indított pert, amit azért kezdeményezett, mert az utcája nincs leaszfaltozva.
Egy Szilágy megyei juhász fejszével ölte meg a medvét, miután a vad megtámadta a juhait: a rendőrség orvvadászat miatt büntetőeljárást indított a férfi ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!