Eszerint valamennyi munkatársnak igazgatótanácsi jóváhagyással kell rendelkeznie ahhoz, hogy bármilyen más külsős, tévés-filmes munkát végezzen. Hozzátette, mióta érvényben van ez a szabályazat, az elmúlt időszakban több tíz tévés alkalmazottnak visszautasították a külsős munkára vonatkozó kérését. Emlékeztetett Vignek a rádióban tett kijelentésére, miszerint ő nem akarja betartani ezeket a szabályokat. „Nem tartottam és ma sem tartom korrektnek azt, hogy egyesek, akik úgy gondolják, hogy nehezükre esik betartani belső vagy külső törvényeket, csak azért részesüljenek elnézésben, mert kisebbségiek. Úgy vélem, mint ahogy az ország törvényei általában, úgy a belső intézményi törvények is mindenkire, értsd a magyar kisebbségre is vonatkoznak. Én is kisebbségi vagyok” – jelentette ki a magyar és örmény származású Sebesi Karen Attila.

Sebesi leszögezte, Vig állításával szemben az általa benyújtott feljegyzésben nem szerepel az irredenta szó. (Mint ismert, a magyar adás volt főszerkesztője szerint a TVR vezetősége ilyen jelzővel illette Magyarok Romániában című dokumentumfilm-sorozatát). Egyúttal sajnálatosnak nevezte, hogy – az európai parlamenti – választások előtt egyesek magyarellenességgel vádolják a román köztévét. „Kutyakötelességemnek érzem megvédeni a román televízió becsületét, egyúttal megcáfolva, hogy itt magyarellenesség uralkodna. A Román Televízióban naponta foglalkozunk magyar ügyekkel, a kolozsvári területi stúdió első élő adása óta magyar ügyekkel is foglalkozik, napi egy órás magyar nyelvű adásaiban olyan témákat dolgoz fel, amilyeneket akar, tudomásom szerint soha nem volt precedens cenzúrára, vagy bármiféle megrovásra a műsor tartalmát illetően” – szögezte le a tévé főmunkatársa.

A kolozsvári regionális stúdió stábjának Vig Emese által kifogásolt izraeli kiszállása kapcsán Sebesi elmondta, Erdélyből elszármazott embereket, közösségeket kerestek fel a közel-keleti országban; szerinte a köztévé „kutyakötelessége utánamenni az elszakadt gyökereknek”. Hozzátette, a riportút ugyancsak kifogásolt 60 ezer eurós költségvetése partneri szerződésekből, megyei tanácsok, polgármesteri hivatalok, szponzorok segítségével állt össze, nem a magyar adás büdzséjét terhelte, mindazonáltal naponta volt magyar bejelentkezés Izraelből. Sebesi válaszolt Vignek a Krónikában is megjelent kijelentésére, leszögezve: évekkel korábban a TVR engedélyével működött együtt a kolozsvári Paprika Rádióval, ahol csakis műsorszerkesztési és beszédtechnikai tanácsadói munkára vállalkozott, .nem készített műsorokat, nem szólalt meg a mikrofonnál.

A TVR igazgatótanácsának tagja védelmébe vette a szerinte „agyonbecstelenített, indukált magyarellenességgel vádolt” Romeo Couțit, a regionális stúdió igazgatóját, úgy vélekedve, hogy neki köszönhetően nőtt a magyar adásidő a kolozsvári csatornánál. „Vig Emese mindig különleges bánásmódban részesült a televíziónál, minden lehetőség adott volt számára a fejlődéshez, a szakmai előrehaladáshoz. Sajnálatos, hogy így beszél arról az intézményről, amely ezt a lehetőséget biztosította neki, megpróbálva manipulálni a magyar közösséget azzal, hogy folyamatosan zaklatják etnikai alapon” – hangoztatta a Kolozsvári Rádióban Sebesi Karen Attila.

Sebesi név nélkül idézett tévés újságíróknak tulajdonított panaszokat, miszerint Vig Emese „egyebet se csinált, csak zaklatott, megalázott, lenézett bennünket”. Ugyanakkor megemlítette Szabó Csaba szerkesztő esetét, aki azt állítja, hogy volt felettese tavaly fizetése egy része átengedésére szólította. „Azért tartom fontosnak tisztázni ezeket, mert óriási csorba esett a román televízió becsületén. Kérem az illetékeseket, hogy ne vigyék bele az intézményt magyarellenes kampányokba, csak azért, hogy egy igen nagy történelemmel rendelkező médiaintézmény hátán, kijátszva a kisebbségi kártyát, nyereséget szerezzenek maguk számára” – hangsúlyozta Sebesi Karen Attila.

Aki beszéde végén bejelentette: a történtek miatt utoljára hallották a Kolozsvári Rádióban, ahol újságírói pályáját kezdte, és ahol egyébként apja, Sebesi Imre is szerkesztőként dolgozott, szerinte ugyanis a regionális közszolgálati adó a Vig-ügyben „nem akart teljes képet kapni a történésekről”.