Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatója
Fotó: Haáz Vince
Bíróság érvénytelenítette jogerősen a minap a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium létrehozásáról szóló 2018-as tanügyminiszteri rendeletet, így az oktatási intézmény úgymond keresztlevél nélkül maradt.
2022. május 12., 14:522022. május 12., 14:52
Bár az iskola igazgatója és az erdélyi magyarság politikai vezetői leszögezték, nem adják fel elhatározásukat, hogy Marosvásárhelynek továbbra is legyen magyar katolikus iskolája, a jövő egyelőre bizonytalan. A bírósági határozat ellenére ugyanakkor a jövőre induló előkészítő osztályokban túljelentkezés van, bizonyítva, hogy igenis nagy az igény az oktatási intézményre.
A katolikus gimnázium körül kialakult helyzetről, a lehetséges forgatókönyvekről beszélgetünk Tamási Zsolttal, az intézmény igazgatójával. A videópodcast e heti második műsorát csütörtökön 19.30 órai kezdettel a Krónika Facebook-oldalán és a Médiatér Youtube-csatornáján lehet megnézni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!