Idáig tartott – Antal Péter (balról) pécskai polgármester szerint a kormányintézkedés miatt fel kellett függeszteni az aszfaltozást az aradi városban
Fotó: Facebook/Antal Péter
Szükségesnek tartják a lapunk által megszólaltatott polgármesterek a költségvetés magas hiánya miatt megkövetelt takarékoskodást, ezt azonban szerintük észszerűen, a helyi sajátosságok figyelembe vételével kell végrehajtani. Ellenkező esetben nem megtakarítás, hanem többletkiadás lesz a leépítések végeredménye. Székelyföldi, közép-erdélyi és partiumi önkormányzati vezetők a beruházások jegelésével kapcsolatos elégedetlenségüket is megosztották a Krónikával.
2025. szeptember 25., 19:012025. szeptember 25., 19:01
2025. szeptember 25., 19:412025. szeptember 25., 19:41
A kormány által kilátásba helyezett megszorító intézkedések, a közigazgatásban tervezett leépítések és a beruházások leállítása súlyosan érintik Kovászna városát – fejtette ki lapunknak Gyerő József polgármester. Mint a fürdőváros RMDSZ-es elöljárója elmondta, egyszerre kell számolni a már gyakorlatba ültetett intézkedésekkel és az egyelőre még bizonytalan lépésekkel, amelyek eredményeit ma még senki sem látja pontosan, de a jelek szerinte egyáltalán nem biztatóak.
A szabály ugyanis az, hogy azok a beruházások, amelyek a megvalósításnak legalább 50 százalékáig eljutottak, folytatódhatnak, minden más projektet leállítottak vagy felfüggesztettek. Kovászna esetében ez különösen fájdalmas, mert parkolópályára került a háromszéki város számára rendkívül fontos sportcsarnok építése. Az alapozási munkálatok éppen csak elindultak, a lakosság és a turisztikai vállalkozók abban bíztak, hogy a 180 férőhelyes csarnok révén új lendületet kaphat a város sportélete és idegenforgalma.
A polgármester hangsúlyozta, hogy ez nem csupán a sportolóknak jelentett volna nagy lehetőséget, hanem a szállásadóknak is, hiszen a csarnok felkészülési tornák és edzőmérkőzések befogadására egyaránt alkalmas lett volna, ami a gyengébb turisztikai szezonokban is biztosíthatta volna a vendégforgalmat. A város mindent megtett a beruházás előkészítéséért: biztosították a területet, elvégezték a közművesítést, most pedig várnak, reménykednek. Gyerő József azonban bízik abban, hogy a projektet nem törlik végleg. Szerencsére a sportcsarnok mellett található futballpálya építése tovább halad, mivel az a kritikus készültségi határértéket már meghaladta.
Az Anghel Saligny-program keretében finanszírozott fejlesztések esetében például az év végéig nem számíthatnak arra, hogy rendszeresen kifizetik a számlákat, így a kivitelezők is szorult helyzetbe kerülnek. PNRR-s beruházásaik is vannak, és ott is leálltak a pályázatok, nincs új kiírás, tanácstalanul állnak, hogy mikor lesz pénz, és miből lehet majd folytatni a megkezdett munkákat.
A kovásznai polgármester nemrég részt vett egy Sepsiszentgyörgyön tartott találkozón, amelyen jelen volt Cseke Attila fejlesztési miniszter, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes is. Mint mondta, az ott elhangzottak sem voltak megnyugtatóak: a helyzetért felelős politikusok sem tudtak biztató kilátásokat felvázolni.
Látványterv marad? Kovásznán parkolópályára került a város számára rendkívül fontos sportcsarnok építése
A személyzetcsökkentés kérdése szintén jelentős probléma az önkormányzatok számára. Gyerő József szerint a legnagyobb gond, hogy nem világos, mi a cél és mi az eszköz. Ha a cél pusztán az, hogy minél több embert elbocsássanak, az szerinte téves irány. A létszámleépítés legfeljebb eszköz lehetne a megtakarításra, de nem önmagában cél. Kifejtette, hogy a gyakorlatban nem lehet egyszerűen elküldeni az irodai dolgozókat, mert a közigazgatási feladatokat valakinek el kell látni. Ha pedig a karbantartási munkásokat irányítanák át más cégekhez, például a hulladékbegyűjtő vállalathoz, az sem jelentene valós megtakarítást: bár a bérek csökkennének az önkormányzatnál, a szolgáltatások költségei jóval magasabbra emelkednének, hiszen a vállalkozó áfát, működési költséget és további terheket számítana fel. Így a végén a város többet fizetne ugyanazért a munkáért.
Kovásznán ráadásul speciális körülmények vannak, ugyanis a település turisztikai üdülőváros, országos érdekeltségű turisztikai központ, így a törvény előírja például a Turinfo-iroda fenntartását, hol kötelező a két alkalmazott. Ha egyet elbocsájtanak, akkor az iroda működési engedélye elúszik. És hát az iroda kötelező... A tűzvédelmi előírások miatt önkéntes tűzoltóságot kell működtetni, mivel a legközelebbi hivatásos egység túl messze van. De az „önkéntes” kifejezés valójában félrevezető, hiszen ezek az emberek alkalmazottak, és nélkülük lehetetlen lenne biztosítani a város biztonságát. A készenléthez tíz ember kellene, jelenleg azonban csak heten dolgoznak, mivel a kormány nem engedélyezte az újabb állások betöltését. Őket semmiképp nem lehet leépíteni, mert ők az elsők, akik tűz esetén elindulnak. Ez olyan teher, amivel például Sepsiszentgyörgy vagy Barót nem szembesül, mert ott hivatásos tűzoltóság működik.
A polgármester a Krónikának hangsúlyozta: ha a kormány nem veszi figyelembe az ilyen sajátosságokat, akkor a megszorítások teljesen ellehetetleníthetik a város működését. Kovászna ráadásul nem csak tízezer állandó lakosból áll, hanem folyamatosan mintegy 2500 vendég is jelen van, akik ugyanolyan mértékben igénylik a közszolgáltatásokat, a tisztaságot, a közterületek karbantartását, a virágültetést a köztereken és minden egyebet. A turisztikai jelleg tehát további terheket ró a városra, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Gyerő József úgy látja, hogy a takarékoskodás szükséges, de azt észszerűen, helyzetfüggően kell végrehajtani. A legfontosabb szerinte az lenne, hogy különbséget tegyenek település és település között, ne húzzanak minden várost ugyanarra a kaptafára, és vegyék figyelembe a helyi sajátosságokat. Szerinte ha ez nem történik meg, könnyen előfordulhat, hogy a megszorításokkal éppen az ellenkező hatást érik el: nem megtakarítás, hanem többletkiadás lesz a végeredmény.
Jelentősen megnehezítené az önkormányzat működését a kormány által tervezett közigazgatási létszámcsökkentés a Marosvásárhely melletti Koronkán is. Takács Szabolcs István, a Maros megyei község RMDSZ-es polgármestere a Krónikának elmondta, a Bolojan-kabinet által kilátásba helyezett megszorító intézkedések közül az önkormányzatok alkalmazottainak létszámcsökkentése eredményezné a legnagyobb gondot számukra. Az elöljáró felidézte, a várható megszorító intézkedések kapcsán nemrég a marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartott megbeszélést Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, valamint Cseke Attila és Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes a Maros megyei települések polgármestereivel.
Mint mondta, ekkora létszámcsökkentés szinte ellehetetlenítené a mindennapi feladatok ellátását. „Már most is a határon vagyunk, két kolléganő szülési szabadságon van, így az emberhiány komoly terhet ró ránk. Az is nehéz döntés lenne, hogy kiket bocsássunk el, hiszen a munkaköri leírásokat át kellene alakítani. Közép- és hosszú távon pedig fennáll annak a veszélye is, hogy a túlterhelt dolgozók inkább maguktól mondanának fel” – tette hozzá Takács Szabolcs István.
Koronkán a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 4650 lakos rendelkezik helyi személyazonosságival, de a valós lélekszám ennél magasabb lehet a polgármester szerint. Ennek oka, hogy sok szülő hivatalosan továbbra is Marosvásárhelyen tartja lakcímét, hogy gyermekei ott járhassanak iskolába. Takács Szabolcs István elmondta, a nemzetiségi összetételt tekintve ma már román többségű a község. A magyarság aránya a legutóbbi adatok alapján 45–47 százalék körül mozog, így a román lakosság számbeli fölénybe került.
Koronka elöljárója hangsúlyozta, hogy a beruházások finanszírozásának befagyasztása szerencsére nem érinti a településen és a községhez tartozó Székelybóson zajló fejlesztéseket, egyetlen projektet sem kell leállítaniuk. Elmondása szerint az országos helyreállítási tervből (PNRR) nyerték el az iskola épületének energetikai korszerűsítésére szánt forrást, amelyet nem fenyegetnek a kormány megszorító intézkedései. Mint mondta, hamarosan elkezdődik az épület energetikai felújítása, a munkálatok idejére a tanulókat egy bérelt ingatlanba költöztetik: a Segesvári úton található épületet már szinte teljesen, 95–98 százalékban iskolai célokra alakították át.
„Az épületet kívülről már leszigeteltük, megkapta a nemes vakolatot is, de a színezés még hátravan és több munkálat nincs elszámolva” – ismertette a polgármester. Megjegyezte, bár nem a kormány megszorító intézkedései miatt, veszélybe került az az 1 millió eurós aszfaltozási projektjük, amelyet a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) támogatásával valósítanának meg. A gondot az okozza, hogy a Romgaz gázkitermelő vállalat egy 70 méteres szakaszon − ahol gázvezeték húzódik az úttest alatt − nem ad engedélyt az útburkolat helyreállítására, ami akár a teljes projekt elvesztését is eredményezheti.
A kormány által kilátásba helyezett megszorító intézkedések közül az önkormányzatoknál tervezett létszámleépítés eredményezné a legnagyobb gondot Koronkán
Fotó: Haáz Vince
A Marosvásárhely peremfalujának számító település elöljárója arról is beszélt, hogy a tanügyi átszervezések nem érintették a helyi oktatási intézményt, tanári állások sem szűntek meg. A polgármester szerint ebben a kisebbségi oktatásnak van némi előnye, hiszen akár 10–12 fős létszámmal is megmaradnak az osztályok. „Osztálybezárásra tehát nem került sor az 1−8 osztályos tanintézetben, bár a jövő évi előkészítő (nulladik) osztály indítása még bizonytalan a kevés jelentkező miatt. Az óvoda és a napközi azonban zavartalanul működik, így az utánpótlás biztosított” – mondta az elöljáró.
Az elmúlt két évtizedben Pécska több mint 50 különböző projektre nyert támogatást és valósított meg sikeresen, ezek összértéke körülbelül 50 millió euró. A következő négy évben pedig 60 millió euró értékű pályázatokkal számol az Arad megyei kisváros önkormányzata. Az egymás után ötödik mandátumát töltő Antal Péter polgármester elmondása szerint a folyamatban lévő beruházások közül eddig kettőt kellett leállítaniuk a kormány megszorító intézkedései miatt, mindkettő az Anghel Saligny Országos Befektetési Program keretében nyert finanszírozást.
„A munkálat 63 százalékban már elkészült. Mivel olyan utcákról van szó, amelyekre most került először útburkolat, alapos előkészítést igényelt. A 200-as és a 400-as kerületekben befejezte a kivitelező, következett a 300-as, ott is több utcában elkészült már az alap, és napokon belül öntötték volna az aszfaltréteget, de le kellett állniuk” – sorolta Antal Péter. Magyarázatként tesszük hozzá, hogy a közel 12 ezer lakosú városban (melyhez közigazgatásilag három falu: Tornya, Szederhát és Óbodrog is tartozik) számozott utcák és kerületek vannak. Az elöljáró reményei szerint még idén folytathatják az aszfaltozást.
Tavaly novemberben kötötte meg a helyi önkormányzat a finanszírozási szerződést a földgázhálózat kiterjesztéséről Tornyára és Szederhátra. A két település fejlődése szempontjából nagyon fontos beruházás teljes értéke valamivel több mint 17,9 millió lej, amelyből 12,9 millió lej az állami költségvetésből származik az Anghel Saligny-programon keresztül, 4 milliót meghaladó összeg az önrész, 967 ezer lejnél kicsivel több pedig a koncessziós jogosultat terheli. „A két faluban 530 háztartás található, amelyek közül becsléseink szerint 500 csatlakozna a gázhálózathoz, továbbá tíz intézmény és negyven vállalat. Földgázellátásukhoz körülbelül 1450 köbméter/óra nyomásra van szükség. A munkálatok még nem kezdődtek el, a tervezési és dokumentációs folyamat viszont már zajlott, de a legoptimistább esetben is csak jövőre folytathatjuk a beruházást” – magyarázta Antal Péter.
„Mivel előrehaladott állapotban vannak, nem valószínű, hogy felfüggesztik a kifizetéseket. Amelyek esetében mégis fennáll veszély, az az ivó- és szennyvízhálózat bővítésére vonatkozó projektjeink. Ez Pécskán 70 kilométert jelent, mindazokat az utcákat, amelyekben eddig nem épült ki a víz- és csatornarendszer” – mondta. Ennél nagyobb beruházás Tornya közművesítése. Az odáig húzódó fővezeték és a valamennyi utcára kiterjedő ivó- és szennyvízhálózat 39 kilométert tesz majd ki. A két pályázatra összesen 146 millió lejt (közel 30 millió eurót) ítélt meg a kormány a pécskai önkormányzatnak.
Teljes bizonytalanság jellemzi a romániai önkormányzatokat, miután a kormány felfüggesztette az uniós és belföldi költségvetési forrásból finanszírozott beruházások jelentős részét, és elbocsátásokat helyezett kilátásba a közigazgatásban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
A Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet nem Románia ellen irányul, és semmiképpen sem elszakadásról szól – jelentette ki kedden Csoma Botond RMDSZ-es képviselő.
Vádat emeltek az ügyészek a vesztegetés elfogadása miatt ötéves börtönbüntetését töltő Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester ellen törvénytelen határátlépés miatt.
Ha csak az lett volna a cél, hogy a jelenlegi magyarországi kormánypártok hogyan kerülhetnek előnybe, akkor nem olyan szabályozást fogadunk el, amely limitált választójogot nyújt a külhoni magyaroknak – jelentette ki Gulyás Gergely miniszter a Krónikának.
Aranyosszéki fiatalember lelte halálát az Aranyos völgyében, miután járműve egy patakmederbe zuhant.
Ingadozó hőmérsékleti értékekre és szinte minden nap csapadékra lehet számítani a következő két hétben az egész országban – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett, november 17-30. időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Két Bihar és egy Temes megyei kábítószer-forgalmazót vett őrizetbe a rendőrség, a Bihar Megyei Törvényszék pedig elrendelte harmincnapos előzetes letartóztatásukat. A rendőrök lefoglaltak több drogmennyiséget.
Újabb afrikai sertéspestisgócot azonosítottak Arad megyében, ezúttal a megyeszékhelytől északnyugatra fekvő Varsánd községben, egy hizlaldában. A hatóságok elrendelték mintegy 700 állat megsemmisítését.
Befejeződtek a nyáron beomlott rónaszéki sóbánya helyén keletkezett kráter feltöltési munkálatai, és a helyi szintű veszélyhelyzetet is feloldották a Máramaros megyei településen – közölte a Krónikával Zahoránszki Brigitta RMDSZ-es parlamenti képviselő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!