Feszültséget okoznak a garázdálkodó romák Maros megyében

A gazdasági válság egyre több interetnikai feszültséget szül a többségi román vagy magyar lakosság és a roma közösség között – ez volt a tárgya azoknak a megbeszéléseknek, amelyeket Marius Paşcan Maros megyei prefektus és a térség több polgármestere, illetve önkormányzati képviselője folytatott. A kormánymegbízott szerint ez várható volt, mivel a gazdasági krízis leginkább az elszegényedett, munkahely nélkül maradó réteget érinti.

A megye több polgármestere szóvá tette, hogy az utóbbi hetekben, hónapokban elszaporodtak a romák elkövette bűncselekmények. A romák gazdaságokat fosztogatnak és erdőt irtanak, de Szászrégenben és Dicsőszentmártonban nem riadtak vissza volt szocialista állami vállalatok bezárt épületeinek illegális lebontásától és elhordásától sem. „Tisztában vagyok azzal, hogy a lappangó konfliktusok bármelyik pillanatban előtörhetnek, hisz a többségi lakosság türelme is véges. A prefektúrának lépnie kell, különben a fosztogatások áldozatai védteleneknek érzik magukat” – ismerte be a prefektus.

A rendőrség tehetetlen

Paşcan a hét közepén a mezőbándi polgármesterrel, Mircea Rusuval tárgyalt, aki a közeli erdő pusztítására és az elszaporodó betörésekre hívta fel a kormányképviselő figyelmét. Rusu helyettese, Bartha Domokos a Krónikának elpanaszolta: annak ellenére, hogy a rendőrség szinte éjjel-nappal razziázik, Bánd határaiban a romák valósággal tarolják az erdőt. „Újabban már nem csak a rendőröket, a csendőrséget is kivezényelték, hogy elkapják a tetteseket, a bíróság azonban szabadlábra helyezi őket” – nehezményezte az alpolgármester. Mivel a bándi erdő magántulajdonban van, a lakosság egyre felháborodottabb, de Bartha reméli, hogy ez nem vezet etnikai összetűzésekhez.

Nemcsak az említett két városban és a mezőségi nagyközségben, hanem Bonyhán, Zágorban, Hadréven és Mikefalván is feszültségek érzékelhetők. Az elmúlt napokban a prefektus Dicsőszentmártonban találkozott a környék helyhatósági vezetőivel, valamint a roma közösség képviselőivel. A küküllőmenti városban a romák a bezárt vegyipari kombinátból tulajdonították el a még mozdíthatót.

Mint kiderült, szinte minden településen a legnagyobb gondot a fokozott elszegényedés okozza. Pénzhiány miatt több önkormányzat az állam által szavatolt minimális szociális támogatást is képtelen időben eljuttatni. Marius Paşcan a polgármestereket is megérti, mondván, hogy nem tehetnek arról, hogy a költségvetés szegényes, az adók és kormánytámogatások nem folynak be idejében a hivatal kasszájába.

A juttatásért dolgozni is kellene

A prefektus ugyanakkor hangsúlyozta, a törvény értelmében elvárná, hogy a juttatások fejében a romák végezzék el a kötelező társadalmi munkát, illetve küldjék a gyermekeiket iskolába. Felvetésünkre, hogy mindez miért nem valósul meg, Florin Hajnal, a prefektúra romakérdésekkel foglalkozó konzultánsa kifejtette, hogy a roma közösségek választott képviselői nem minden esetben képesek hatni az egyes családokra.

„Annak idején nem a teljes roma közösség választotta ezeket az embereket a tanácsokba. Én mégis bízom abban, hogy van annyi tekintélyük, hogy meggyőzzék a közösség javát arról, hogy bizonyos dolgok csak a kölcsönösség elve alapján működnek” – fejtette ki lapunknak Florin Hajnal. A romakérdésekért felelős konzultáns örvendetesnek tartja, hogy a párbeszéd kezdeményezése révén a hatóságok megtették az első lépést. Hajnal megígérte: a továbbiakban is szorgalmazza az efféle találkozókat, mert csak a gondok tisztázása vezethet békés megoldáshoz.