Feszülő határidők a sztrádán

„Ha a korábbi években is úgy ment volna a munka, mint idén, már rég befejeztük volna” – jegyzi meg egy, az észak-erdélyi autópálya Kolozs megyei szakaszán dolgozó munkás. A pálya magyarfenesi szakaszán az aszfalt alatti tört kőréteget terítő munkagépek dolgoznak. Néhány száz méterrel mögöttük már jönnek az aszfaltozók is. Innen még 7-8 kilométer van hátra a gyalui csomópontig. Első pillantásra nem látni a munka kíméletlen tempóját: kilenc munkás álldogál három terítőgép mellett. A gépek egy-egy majdani autópályasáv szélességében terítik a vizes sódert 40 centiméteres vastagságban. Mint megtudjuk, épp az anyagot szállító teherautókat várják. Aztán ezekből is feltűnik néhány a láthatáron. Háttal tolatnak neki a terítőgépnek, és míg a billenős teherből átfolyik a gép tartályába az anyag, addig a gép és a teherkocsi együtt halad előre öt-hat métert. Az ürítés-terítés 2-3 percet tart, aztán újabb tízpercnyi várakozás következik. Ez történik délután hat óra után, magyarázza alkalmi beszélgetőtársunk. A szállítókat ugyanis csak hat óráig fizetik, és a legtöbb közülük leáll, amikor lejárt a fizetett munkaidő. A terítőgépesek viszont naponta 14-15 órát is kint vannak. Valamennyi gépet háromfős csapat szolgál ki, mindegyik csapatnak török tagja is van. A törökök a gép mögött haladva ellenőrzik, hogy a réteg vastagsága megfelel-e az előírásoknak. Közvetlenül a gépek mögött úthengerek dolgoznak, a nyomukban kialakuló felszín azt a benyomást adja, mintha betonút épült volna. „Ez még a betonnál is jobb, mert nem repedezik meg” – magyarázza az egyik munkás. Megtudjuk, az így kialakított alapra még 40 centiméteres aszfaltréteg kerül.

Török kedvezményezettek

Beszélgetőpartnerünk elismeri, munkáját a hazai viszonyokhoz képest jól megfizetik, de azt azért megjegyzi, a török kolléga, akivel együtt dolgozik a gépen, négyszer annyit keres, mint ő. Noha együtt kezdik és együtt végzik a napot, a hazaiaknak legtöbb 11 munkaórát ismernek el, a törököknek pedig akár 14-15 órát is. Ennek ellenére nem rossz a viszony a munkatársak között. Válasz nélkül marad a kérdés, hogy miért éri meg az amerikai útépítő cégnek vendégmunkásokat foglalkoztatni négyszeres bérrel olyan munkakörben, amelyekre helyi munkaerő is akadna.

A munka valóban látványos iramban halad. Május közepén még a pillérei sem voltak megöntve a tordaszentlászlói út fölött elhaladó hídnak, és mára már aszfaltozógépek állnak a híd végében. A Magyarfenes és Magyarlóna közötti szakaszon az elmúlt hetekben éjjel-nappal nagy erők felvonultatásával dolgoztak az építők. Az is előfordult, hogy ötven teherautó állt sorban, hogy leürítse a töltéshez hozott követ, kavicsot. Az elmúlt napokban immár a magyarlónai viadukthoz költöztették azt a darut, amely a hidak átkötőelemeit emeli a helyükre. A domb másik oldalán immár a gyalui csomópont hídpillérei épülnek. A hídépítési technológiájára egyébként rendkívül büszke a Bechtel. Ennek sajátossága, hogy a megszokottnál hosszabb, mintegy ötvenméteres beton átkötőelemekkel dolgoznak. A létai telephelyen öntött 140 tonnás traverzeket csak a pályán tudják a helyszínre szállítani egy speciálisan kialakított nyerges vontatóval. Jól kiszámított ütemben kell tehát haladni a földmunkákkal és a műtárgyak építésével, hogy az egyik munkafázis ne késleltesse a másikat.

Szalagvágás az állami ünnepen

A munka megfeszített üteme ellenére is nehezen elhihetőnek tűnik, hogy az év végéig megnyissák a forgalom előtt a Gyalu és Torda közötti szakaszt. A gyalui csomópontnál ugyanis még épphogy csak elkezdődött a munka. Márpedig az itteni haladás nélkül hiába készül el az autópálya első szakasza; le- és felhajtó ágak hiányában nem lehet majd felkanyarodni rá. Tíz nappal ezelőtt a Bechtel illetékesei azt ígérték, az október 15-éig elkészülő első szakaszra ideiglenes felhajtókon lehet majd feljutni. A pénteki miniszterelnöki látogatásra ez az álláspont már némiképp módosult. Emil Boc immár a nemzeti ünnepet, azaz december elsejét említette a megnyitás határidejeként. „Jelen pillanatban megvan annak a biztosítéka, hogy a nemzeti ünnepre a Gyalu és Torda közötti szakasz elkészüljön, és a kolozsváriak végre megszabaduljanak az áthaladó forgalom rémétől” – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette, a 42 kilométeres szakaszból 30-ra már az alapozó aszfaltréteget is rátették, csupán a koptatóréteg felvivése van még hátra. A Bechtelnek egy név nélkül nyilatkozó illetékese pedig lapunknak elmondta, elvetették az ideiglenes felhajtók gondolatát, december elsejéig megépül a csomópont. Boc arra is kitért, hogy az infrastrukturális beruházások a gazdasági válság idején is a kormány prioritásai közé tartoznak. A kabinet tartja magát ahhoz az elhatározásához, hogy az állami költségvetés 20 százalékát beruházásokra fordítsa. Radu Berceanu hozzátette, a korábbi évek gyakorlatától eltérően a kormány naprakészen áll a kifizetésekkel. Ezt azért tartotta fontosnak, mert – mint mondta – ha késnek a kifizetések, a kivitelező sem érzi kötelességének, hogy betartsa a határidőket, a minőségi előírásokat. A miniszter a Krónika kérdésére elmondta, egyelőre nem tervezik autópályadíj bevezetését a decembertől megnyitandó Gyalu–Torda szakaszon. Ez csak később, további pályaszakaszok átadása után válik esedékessé.

Elkerülhetők lesznek a nagyvárosok

Év végéig megnyitják a forgalom előtt a Kolozsvárt keleten elkerülő terelőutat. A Bányabükk és Apahida közötti 24 kilométeres út ugyan nem készül el teljesen idén, de így is Kolozsvárt elkerülő alternatívát biztosít a Torda és Dés között közlekedő járműveknek. Emil Boc kormányfő és Radu Berceanu szállítási miniszter pénteken a dezméri csomópontban tájékozódott a munkálatok állásáról. Szamosújvárra is ellátogattak, hogy felavassák a város elkerülését biztosító terelőutat. Boc közölte, az ország számos nagyvárosa körül folynak a körgyűrűépítések. Hamarosan Temesvár, Nagyvárad és Ploieşti lakosainak sem kell szenvedniük az áthaladó forgalom miatt.