2010. november 01., 08:262010. november 01., 08:26
A beszélgetést Kántor Lajos irodalomtörténész, a Kolozsvár Társaság elnöke moderálta: B. Kovács Istvánnal és B. Klement Zoltánnal, a Duna Tv munkatársával közösen a többségi és kisebbségi társadalmak viszonyát vitatták meg a Kárpát-medencében kisebbségben elő magyarság és a többségi nemzetek, illetve a cigányság és a többség viszonylatában egyaránt.
A Székelyföldön másképp vetődik fel a kérdés, mint Kolozsváron – vezette fel a tömbmagyarság és a szórvány kérdését Kántor Lajos. B. Kovács István válaszként elmondta: a Felvidéknek is megvan a maga „Székelyföldje”: Csallóköz, Dél-Gömör és az Ipoly mente számít tömbmagyar vidéknek. A rimaszombati muzeológus ugyanakkor hozzátette, ami a magyarság számarányát illeti, Kassán már roszszabb a helyzet, mint Kolozsváron, Rimaszombaton a legutóbbi népszámláláskor a 24 ezer fős kisváros 40 százaléka vallotta magát magyarnak, de Dunaszerdahelyen még a magyarok vannak többségben.
A szlovákok és a magyarok együttélését a felvidéki muzeológus úgy jellemezte: „a lehetőségek szerint keressük az együttműködést, de ez nem mindig sikerül”. „Szlovák barátaink néha nagyvonalúságból adnak ezt-azt, de egyenrangú félként nem tárgyalnak velünk” – szemléltette a felvidéki viszonyt B. Kovács István. Kántor Lajos másik felvetésére, amely az értelmiség szerepét firtatta a kisebbségi társadalmakban, a rimaszombati muzeológus elmondta, ’45-ben a magyar értelmiséget „lefejezték”, az új értelmiségi réteg pedig alulreprezentált a szlovákhoz képest.
B. Klement Zoltán, aki romológia (cigányságkutatás) szakon szerzett diplomát, és a lovári cigány nyelvből nyelvvizsgát is tett, ugyanakkor elmondta: a magyarországi cigányság számára többek közt az okozott gondot, hogy a beás cigány nyelvnek sokáig nem volt írott változata, csak beszélt formája létezett. A félmilliós magyarországi cigányság 71 százaléka már nem beszél cigányul, tette hozzá.
Az erdélyi magyar szellemi, kulturális, politikai és egyházi vezetőkkel találkozik a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán.
A medvék és a vaddisznók ma már nemcsak az erdőkben, hanem a hírekben is állandó szereplők, lapunk is gyakran beszámol arról, hogy erdélyi városok utcáin kóborolnak.
Csaknem egy hónappal a támadás után elfogták annak a kolozsvári rablási kísérletnek a feltételezett elkövetőit, akik egy interneten meghirdetett hangszer megszerzése érdekében brutálisan bántalmaztak egy 20 éves fiatalembert.
Tusnádfürdő határában került életveszélyes helyzetbe Földes András budapesti újságíró, aki saját beszámolója szerint egy esti futás során többször is szembetalálta magát egy támadó barnamedvével.
Idén is rengeteg kérdés érkezett Orbán Viktorhoz a közönség részéről a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. A Fidesz elnöke üzeneteket is kapott, például azt, hogy „az Olt nem táplálja a Tiszát”.
Menthetetlen, bukott maffiafőnökkel foglalkozni felesleges – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt kormányfő Tusnádfürdőn szombaton elmondott beszédére.
Az erdélyi magyarság fogyására figyelmeztetett, az Orbán-kormány nemzetpolitikáját méltatta és a jelenlegi geopolitikai helyzetben Márton Áron egykori erdélyi püspök példájának követését ajánlotta a résztvevők figyelmébe Tusványoson.
A demokrácia és a jogállam felszámolása Magyarországon ma a kizárólagos hatalomgyakorlás érdekében történik - jelentette ki a Fidesz elnöke szombaton a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) mondott beszédében.
Hatalmas érdeklődés övezi Orbán Viktor hagyományos előadását a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Szombaton délelőtt teljesen megtelt a tusnádfürdői rendezvénynek otthont adó kemping nagyszínpada előtti placc.
Borítékolható az ádáz politikai küzdelem Magyarországon az áprilisi választásokat kétharmados többséggel megnyert Tisza Párt és az ellenzékbe került Fidesz között, ebből a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hallgatósága is kapott ízelítőt.