2013. január 14., 20:152013. január 14., 20:15
Mihály István, az ifjúsági szervezet sepsiszentgyörgyi elnöke a Krónikának elmondta, a felmérést a nagyáruházakban kezdik, mert a tapasztalat szerint a multinacionális cégeket nem érdekli a közösségi érdek, a kettős nyelvhasználat, csak az, hogy minél hatékonyabban eladják a termékeiket. Mint mondta, a felmérést megpróbálják a lehető legszakszerűbben elvégezni, az űrlapok előkészületben vannak. Az értékelésnél figyelembe veszik, hogy az áruházban kétnyelvűek-e a feliratok, az információs táblák, az árcímkék és a reklámújságok. Ugyanakkor az önkéntesek kisfilmet készítenek arról, hogy az eladók menynyire készségesek, a segítséget kérő vásárló kap-e magyar nyelven eligazítást a polcok között vagy a pénztárnál.
Mihály István elmondta, a helyi érdekeltségű üzletláncokban is feltérképezik a kettős nyelvhasználatot, de ezek szemmel láthatóan jobban figyelnek erre. A felmérés végén a nagyáruházakat rangsorolják, az eredményeket közlik az üzletvezetőkkel, és egyúttal kétnyelvű feliratokat adnak át nekik. Az EMI sepsiszentgyörgyi elnöke elmondta, a kis boltokban sikerrel jártak, kétnyelvűre cserélték a fogyasztóvédelmi tájékoztatókat, a bejárat-kijárat vagy a dohányozni tilos táblákat, azonban a multinacionális cégekkel nehezebb dolguk van, mert általában bürokratikusak, központi jóváhagyásra van szükség még egy felirat kicseréléséhez is. Mihály István szerint a nagyáruházak után a gyógyszertárakban vizsgálják meg a kétnyelvűséget.
Az EMI Háromszéken összesen ezer darab kaputáblát és beltéri feliratot készítetett, ezeknek több mint felét szétosztották. A következőkben az iskolákat is megkeresik, és felajánlják, hogy kétnyelvűre cserélik az emeleteket jelző vagy a dohányozni tilos táblákat. Mihály István elmondta, a következőkben a „Hiányzik a magyar felirat” matricákkal kampányolnak a kétnyelvűségért. A tenyérnyi matricákat az önkénteseik mindenütt felragasztják, ahol csak román nyelven jelenik meg az információ, közintézményekben, üzletekben vagy éppen plakátokon.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.