Felmérés: a lakosság 28 százaléka bízik a magyarokban, a romákban csak 9 százaléka

A megkérdezettek 72 százaléka nagymértékben megbízik a románokban, 55 százalék a németekben, 28 százalék a magyarokban, 26 százalék a zsidókban és 9 százalék nyilatkozott úgy, hogy bízik a romákban. Arra a kérdésre, hogy mi jut eszükbe először, amikor a „roma” kifejezést hallják, 18 százalék úgy nyilatkozott, hogy az első szó, ami eszébe jut, az a „cigány”, míg 15 százaléknak a „lopás”, illetve a „tolvajlás” szó ugrik be.

Arra a kérdésre, hogy mi jut eszükbe először, amikor a „román” kifejezést hallják, 15 százalék úgy válaszolt, hogy elsőként a „nyomorúság”, illetve a „szegénység” szavak ötlenek eszébe, 9 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy az első szó, ami eszébe jut, az az „otthon”, a „Románia”, illetve a „hazám”. A megkérdezettek 81 százaléka mondta azt, hogy látásból ismer romákat, 63 százalék szerint élnek romák a lakása környékén, 52 százaléknak volt vagy van roma munkatársa, 50 százaléknak van olyan román szomszédja, akivel köszönő viszonyban van, 23 százalék vélekedett úgy, hogy néha kér segítséget a roma etnikumhoz tartozóktól, míg 10 százalék válaszolta azt, hogy van roma származású rokona. Az interjúalanyok 64 százaléka egyetértett azzal, hogy romák éljenek Romániában, 60 százalék egyetértett azzal, hogy romák éljenek vele egy településen, 54 százalék belegyezett volna abba, hogy a gyerekének vagy az unokájának roma padtársa legyen, 49 százalékuknak nem lenne az ellen kifogása, hogy roma szomszédja legyen, 43 százalék barátkozni is hajlandó lenne romákkal, míg 28 százaléknak az ellen sem lenne kifogása, hogy roma családtagja legyen. A megkérdezettek 49 százaléka úgy vélekedett, hogy a romáknak fenn kell tartani helyeket a középiskolákban, további 48 százalék szerint pedig a felsőoktatásban is szükség van erre. Az alanyok 43 százaléka szerint a lakóhelye környékén jó a viszony a románok és a romák között, 23 százalék szerint nem törődnek egymással a két közösség tagjai, míg 12 százalék konfliktusos viszonyról számolt be. A válaszadók 68 százaléka értett egyet azzal, hogy a roma gyerekek együtt tanuljanak a többi nemzetiséghez tartozó gyerekekkel, 49 százalék egyetért a vegyes házassággal romák és nem romák között, 39 százalék pedig egyetértett azzal, hogy ott, ahol nagy számban élnek romák, a rendőrség foglalkoztasson a lehető legnagyobb számban roma munkatársakat. A megkérdezettek 61 százaléka egyetértett azzal, hogy a román állam támogassa a roma kulturális szervezeteket, 60 százalék azzal is egyetértett, hogy az identitásuk erősítését szolgáló tevékenységeket is finanszírozza, 59 százalék pedig kívánatosnak tartaná, ha a román állam támogatná egy országos, illetve egy nemzetközi romaszervezet kiépítését. 68 százalék szerint ugyanakkor a romák körében elterjedtebb a bűnözés, mint a románok körében, 81 százalék úgy vélekedett, hogy a romák nem adják iskolába a gyerekeiket, míg 95 százalék úgy nyilatkozott, hogy minden roma gyereknek iskolába kellene járnia. 36 százalék szerint a romák túlnyomó többsége bűnöző és börtönben volna a helye, 56 százalék viszont ezzel ellentétesen nyilatkozott. Azt is megkérdezték, hogy a „roma” vagy a „cigány” kifejezést használják inkább, melyre 78 százalék azt válaszolta, hogy inkább az utóbbit használja.

A kutatás szerint a románok 36 százaléka vélekedik úgy, hogy a romák a jövőben fenyegetéssé válhatnak az ország számára. 22 százalék szerint a romák veszéllyé válhatnak abban a negyedben, ahol ők is élnek, míg 20 százalék attól tart, hogy a családja biztonságát is fenyegethetik a romák.

Mirel Palada, a felmérést végző társaság képviselője szerint a társadalom többsége genetikailag határolja be a romákat, ezt a magatartást pedig az APD vezetője, Cristian Pârvulescu egyenesen rasszista magatartásnak titulálta. Palada kifejtette: egy év leforgása alatt azok aránya, akik egyetértenek azzal, hogy romák éljenek Romániában, 85 százalékról 64 százalékra csökkent. A megkérdezettek egyébként azzal kapcsolatosan, hogy egy roma követhet-e el pozitív cselekedetet, 88 százalékban válaszoltak úgy, hogy ez kivételes esetnek számítana. 89 százalék úgy vélekedett, hogy az effajta jó cselekedetekről gyakrabban kellene beszámolnia a médiának.

A romákkal kapcsolatos sztereotípiák vizsgálatát célzó felmérést 2012. december 14. és 18. között végezték egy 1004 fős mintán, mely reprezentatívnak számít országos szinten. A hibaszázalék 3,1 százalék.