A rektorátus által beterjesztett határozatjavaslat nem gyõzte meg a szenátus diák tagjait, valamennyi diákszenátor ellene szavazott.
Az egyetemi diplomabotrány két hónappal ezelõtt robbant ki, amikor néhány 2006-ban államvizsgázott fiatal azt próbálta megtudni, miért késik a diplomájuk kibocsátása. Csak érdeklõdésük nyomán vált világossá, hogy a néprajz–nyelv szak már 2002 óta nem szerepel a meghirdethetõ szakok jegyzékén, és ennek következtében az egyetem törvényesen nem állíthatja ki azt az oklevelet, amelyért négy éven át tanultak. A mulasztás nemcsak a már végzett diákokat érinti, az egyetem ugyanis tavalyig évrõl évre meghirdette a felvételi vizsgát erre a szakra; így mintegy száz diák és volt diák került kilátástalan helyzetbe. Az érintettek szerzõdésszegéssel vádolták a BBTE-t a rektorátusnak címzett beadványukban, követelték ugyanakkor a szerzõdések betartását. Azokra a tanulmányi szerzõdésekre hivatkoztak, amelyeket valamennyi diák minden megkezdett félév elején megkötött az egyetemmel. Ebben az oktatási intézmény vállalta, hogy tanulmányaik végén néprajz– nyelv diplomát állít ki számukra. Az érintettek levelezõlistát hoztak létre az érdekérvényesítés eszközeinek a megvitatására, ezen értesültek a szenátusi határozatról is.
„Ezt a határozatot nem tekintjük válasznak a beadványainkra” – nyilatkozta a Krónikának Román Márta, aki tavaly államvizsgázott néprajz–angol szakon. Hozzátette, a szenátus döntését elfogadhatatlannak és kivitelezhetetlennek tartja. Ha ugyanis az angol szakot választaná, egy másik nyelvet is választania kellene melléje. A törvények szerint ugyanis csak két nyelvre adhatnak diplomát. Román Márta elmondta, õ maga is lehetetlen helyzetbe került, hiszen a tavaly az egyetemen kiállított egy évig érvényes igazolással versenyvizsgázhatott helyettes angoltanári állásra. Ahhoz, hogy a következõ tanévben is taníthasson, május 24-éig kellene újabb versenyvizsgára jelentkeznie.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Második napja tiltakozott szerdán a föld alatt a Hunyad megyei Zsilyvajdejvulkán szénbányájának több alkalmazottja a csökkentett bérek miatt.
Ideiglenes távoltartási parancsot adott ki kedd este a rendőrség hat diák és a 28 éves tanárnő védelmében a besztercei Ștefan cel Mare általános iskolában történt késes támadás után.
Újabb öt gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a Nagyváradi Ítélőtábla a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben, miután korábban szabadlábra helyezte őket a Bihar Megyei Törvényszék.