Fával, villanyrezsóval fűtik lakásukat a gyergyószentmiklósi tömbházlakók

Eközben a kiszolgáltatott helyzetben lévő tömbházlakó, ha nem akar megfagyni, improvizál. Szerencsés esetben begyújt az „átkosból” megmaradt fatüzeléses kályhájába, vagy villanyrezsónál melegszik, de olyanok is akadnak, akik vastag pulóverben, bélelt nadrágban dideregve várják, hogy beinduljon a szolgáltatás.

Kályhacsövek a tömbházak oldalán

A Bucsin negyedben körfűrész hangja veri fel a csendet, egyik tömbház mellett éppen fát aprítanak, majd kosarakban hordják be, és az autó mellett sorba rakva tárolják a garázsban. A gazda ingerült lesz az újságírói érdeklődésre, dohogva válaszolgat a kérdésekre. „Menjen dolgára, ne kesergessen még maga is! Nem elég, hogy itt a tél a nyakunkon és nincs fűtés?!” – teszi fel a kérdést, hozzátéve, hogy még egy utolsó esélyt ad a városvezetésnek, hiszen voksával támogatta a jelenlegi, magyar polgári párti polgármestert. Kifejti, már a télen hozzálát meggyőzni szomszédait, hogy kérvényezzék közösen a gáz bevezetését, és ki-ki önálló kazánnal oldja meg a fűtést. Addig kiütötték azt a falba vésett lyukat, amit még a kommunista rezsim idején vágtak ki a kályhacső számára, majd a fűtéses időszakban begipszeltek. Számos kályhacső látható mind a Virág, mind a Bucsin negyedben.

Fáskamra a konyhaasztal alatt

„Örülök, hogy a dán kazán működik a Forradalom negyedben, és fűti az iskolákat, így legalább ott melegben vannak a gyermekeim” – mondja egy csemetéiért aggódó édesanya, aki abban reménykedik, hogy elsejétől beindul a fűtés, mert a villanyrezsó használata nagyon megviseli a családi költségvetést. Egy nyugdíjas néni elpanaszolja, hogy nem futja a villanyszámlára, s bár a fát tárolhatná a pincében, de 75 évesen nem tudja felcipelni a második emeletre.

Egy tisztviselő nem restelli elárulni, hogy csigával, hegymászókötél segítségével zsákokban húzott fel ötszáz kilogrammnyi bükkfát a harmadik emeleti teraszra, a fenyőfát, brikettet a konyhaasztal alatt és az előszobában tárolja. „Az elsejére beígért fűtés nem biztos, mert nem mondta a polgármester, melyik elsejére gondol” – magyarázza az illető, aki kétszer is megnézte a helyi tévé adását, hogy meggyőződjék arról, november vagy december elsejére ígérik a távhőszolgáltatás beindítását.

„Megadhatták volna a fűtést két héttel korábban is, hiszen továbbra is a régi hálózatot használják majd. Legalább a kisgyerekes szülőkre és az idősekre lettek volna tekintettel” – háborgott Hideg Attila Bucsin negyedi lakos, aki elítéli az önkormányzat felelőtlen hozzáállását. Egy fiatal hölgy pedig azt az elképesztő kijelentést tette: „Még szerencse, hogy nincs gyermekem...”

Szellőzőben veszélyes tüzelni

„Az elmúlt fűtésidényben a tűzesetek túlnyomó többségét az improvizált, vagy ki nem kotort kémények okozták” – közölte a Krónikával Alina-Maria Ciubotariu tűzoltó alhadnagy, a Hargita megyei Olt Sürgősségi Felügyelőség szóvivője, aki sajtóközleményben taglalta, hogy a fatüzeléses kályháknak, kéményeknek milyen tűzvédelmi szabályoknak kell megfelelniük.

Ebben többek között felhívják a figyelmet arra, hogy csak azbeszttel bélelt és legalább 25 centiméter vastag téglaréteggel körülvett kéményekben szabad tüzelni, a lakásokban elhelyezett fémkályhákat nem szabad a padlózatra helyezni, a cserépkályhákat tégla- vagy kőalapzatra kell építeni. Mindez azonban nem mondható el a Bucsin és Virág negyedbeli tömbházakba beszerelt kályhákról és kéménynek használt szellőzőkről.