Évszázados útvonalakat rehabilitálnának a román–magyar szakasz szatmári részén

Az előzetes tervek szerint Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét első körben két régi-új útszakasz kötné össze, ám a részben kövezett Szaniszló–Ömböly és Szárazberek–Garbolc út aszfaltozására benyújtott uniós pályázatokra még nem érkezett megnyugtató válasz. Oana Părcălab, a Szatmár megyei önkormányzat területfejlesztési igazgatóságának vezetője  elmondta, a mintegy 1,5 kilométernyi Szaniszló–Karulypuszta–Ömböly útszakasz felújítására a Magyarország–Románia 2007–2013, Határon Átívelő Együttműködési Program keretében pályáznak pénzalapot.

„Egyelőre még nem tudni, megkapjuk-e a szükséges finanszírozást, nyár végére, ősz elejére várjuk a pályázatokat elbíráló bizottság döntését” – részletezte az igazgatónő. A schengeni övezethez való csatlakozás után az említett uniós program keretében kívánják felújítani a határon átnyúló Szárazberek–Garbolc közötti 2,5 kilométeres útszakaszt.

A lakók sürgetik az útjavítást

A trianoni békediktátum előtti időkben rendszeresen használt utak legtöbbjének felújítására nagy igény mutatkozik, hiszen a határsáv mindkét oldalán élők használnák azokat. Legutóbb a magyarországi Garbolc településen végeztek közvélemény-kutatást, amelynek eredménye szerint a zsáktelepülésként számon tartott falu lakossága számára komoly nyitást jelentene a határok szabad átjárhatósága, illetve az egykori út rehabilitálása. Nemrég a szintén határon túli Ura község megkérdezett lakói a Krónikának úgy nyilatkoztak, jó ötletnek tartják annak a több mint 11 kilométeres útszakasznak a felújítását, amelyet az Észak-Erdélyt visszafoglaló magyar honvédség épített hadiútnak 1940-es bevonulásakor. Ez a kövesút anno Ura határából Börvelyen át vezetett Nagykárolyba, és csupán Börvely szélétől a határsávig aszfaltozatlan.

A szakemberek szerint nemcsak a települések közötti kapcsolattartást könnyítenék meg a határon áthaladó utak, hanem a schengeni övezet tranzitforgalma is nőhetne, hiszen a hat méter szélesre tervezett utak kiépítésével több szakaszon is lerövidülne a most nagy kerülőkkel megtett távolság. A Börvely–Ura, Nagypeleske–Zajta, illetve a Csengerbagos–Csengerújfalu között lévő utak rehabilitációjára is hamarosan pályázati csomagot nyújtanak be a Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat szakemberei, akik szerint a pályázati csomagok elkészítését nagyon hátráltatja, hogy több olyan út és telek is van, amelynek birtokviszonya tisztázatlan. Különösen a magyarországi oldalon jelent ez problémát, mert ott a helyi önkormányzatok és az országos útkarbantartó vállalat rendelkezik az utak felett. Abban az esetben, ha az országos szerv kezeli a szóban forgó szakaszt, bonyolultabb eljárást, engedélyeztetést igényel a pályázati csomagok összeállítása. Az említett utak mellett olyan szakaszok is vannak, amelyek sorsáról a határ menti önkormányzatok kívánnak dönteni, így Börvely és Tiborszállás vezetősége közösen szándékszik uniós pénzt pályázni a közöttük lévő, közel 10 kilométeres útszakasz rendbe tételére. Jelenleg a legtöbb felújításra váró út a magyarországi oldalon a határsávig járható, Románia területén azonban visszahódította a természet.

Elhanyagolt határsáv 

Oana Totorean, a Szatmár Megyei Határrendészet sajtószóvivője szerint korábban a helyi önkormányzatok felügyelték a határsáv karbantartását, ám mivel azoknak sem emberük, sem anyagi fedezetük nem volt a munka megfelelő elvégeztetésére, a felügyeleti jog 2009-ben visszakerült a határrendőrséghez. Ottjártunkkor a hétméteres, korábban rendszeresen boronált és kaszált határsávot nyakig érő gaz borította. A két ország közötti válaszfalat két rozsdás sorompó, illetve az 1922-ben, kilométerenként elhelyezett fehér kövek jelölik, amelynek egyik oldalán elmosódott R, másikon M betű olvasható. Ma, ha valaki átlép ezen a trianoni sávon, illegális határátlépés bűntettével vádolható. A határ biztonságát Totorean szerint speciális hőkamerával felszerelt járőrkocsik ellenőrzik rendszeresen, ám jól kitaposott ösvény is látható a többméteres burjánban.