Európai és bukaresti válasz az SZNT autonómiatörekvéseire

„A Székely Nemzeti Tanács munkájának köszönhetően Brüsszelben már nem kérdezik meg, hogy a Székelyföld kalap vagy virág” – fejtette ki a Krónikának Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke, annak kapcsán, hogy Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Olli Rehn bővítési biztos is válaszolt a szervezet leveleire. Az SZNT az Európai Unió elöljáróinak címzett levelekben arra kérte őket, tegyék Románia csatlakozásának feltételévé a Székelyföld autonómiájának törvény általi garantálását. Ferencz Csaba szerint a válaszok azt jelzik: figyelnek a Székelyföldre, ezért minél több fórumon kell kinyilvánítani az autonómiaigényt.
Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) küldött válaszában kifejti, az EB a csatlakozás során nagy fontosságot tulajdonít a romániai kisebbségek védelmének, viszont a székely kisebbség autonómiájának biztosítása a román hatóságok illetékessége. Hozzáteszi: az EB-nek tudomása van arról, hogy a magyar kisebbség képviselete, az RMDSZ, 2004-ben benyújtott egy törvénytervezetet a román parlamentbe, autonómiát igényelve a székely régiónak. A bizottság úgy véli, hogy az RMDSZ, 1996 óta a többségi és kormányzó koalíció tagjaként, a legmegfelelőbb helyzetben van ahhoz, hogy előmozdítsa a magyar közösség tennivalóit.
Csapó József, az SZNT elnöke közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a Székelyföld autonómiáját nem az RMDSZ kérte a parlamentben, és hozzáteszi: az SZNT folyamatosan tájékoztatni fogja Manuel Barrosót a Székelyföld helyzetéről, hogy pontos értesülések birtokában tudja értékelni autonómiatörekvéseiket.
Olli Rehn bővítési biztos, akit székelyföldi látogatásra hívott az SZNT, munkaprogramjára hivatkozva visszautasította a meghívást, ám kifejtette: a kisebbségek figyelembe vétele a csatlakozás politikai kritériumainak része, és folytatják a romániai, valamint a székelyföldi helyzet folyamatos megfigyelését.
Monica Macovei igazságügyi miniszter válasza is megérkezett az SZNT beadványára, amelyben arra kérték, tegye lehetővé az autonómia-referendumok kiírását. A tárcavezető kifejti: a helyi referendumok megszervezését az igazságszolgáltatás minden szintjén elutasították, ezt a minisztérium nem bírálhatja felül. A területi autonómia kinyilvánítása nem helyi jellegű kérdés, ezért csak országos népszavazás tárgyát képezhetné. Az SZNT azon kérésére, hogy a minisztérium kezdeményezzen törvénymódosítást, amely lehetővé teszi az autonómiaigény helyi népszavazás útján való kinyilvánítását, Macovei megfogalmazta, a területi autonómia kinyilvánítása ellentmond az alkotmánynak, amely leszögezi a román állam nemzeti jellegét. Ferencz Csaba elmondta: a válasszal kapcsolatos kifogásaikat csak a levél alapos tanulmányozása után hozzák nyilvánosságra.