Etnikai tisztogatást, „visszarománosítást” sürget a sepsiszentgyörgyi román központ vezetője

Nyíltan etnikai tisztogatásra buzdítja a romániai állami intézményeket a Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ. Az etnikumközi kapcsolatok monitorozása és a Székelyföldön élő románok identitása megőrzésének elősegítése érdekében alapított sepsiszentgyörgyi intézmény képviselői kedden este mutatták be erről szóló tanulmányukat, amikor egyúttal megemlékeztek arról is, hogy a várost éppen 65 évvel ezelőtt foglalták el a román csapatok. A Ioan Lăcătuşu, a központ igazgatója (képünkön) által ismertetett dokumentum nem többet és nem kevesebbet szorgalmaz, mint azt, hogy a romániai régiók újrafelosztása során a többség és a kisebbség jelenlegi arányainak megváltoztatásával kell kialakítani az új régiókat.

Beolvasztanák Har-Kovot

Az éveken keresztül az országos levéltár Kovászna megyei kirendeltségét vezető, a magyar közösség autonómiatörekvéseit határozottan ellenző Lăcătuşu elfogadhatatlannak nevezte az RMDSZ régiófejlesztési stratégiájában szereplő, Hargita, Kovászna és Maros egyesítését célzó javaslatot. Szerinte ezeket a megyéket épp hogy fel kell számolni és beolvasztani a környező megyékbe – például Szebenbe és Brassóba –, bevallottan azzal a céllal, hogy a magyar lakosság számaránya ne haladja meg az ötven százalékot az újonnan kialakítandó régióban.

„Ha a román állam, az európai gyakorlatnak megfelelően, nem ezeknek az elveknek az alapján valósítja meg gazdasági-társadalmi régiófejlesztési stratégiáját, elkerülhetetlenné válik az etnikai alapú területi autonómia megvalósulása, ezzel együtt pedig az érintett megyékben élő románok elszigetelése, diszkriminálása” – idézték a román hírügynökségek tegnap a tanulmányi központ igazgatóját. Ioan Lăcătuşu többek között demográfiai adatokkal érvel a területi autonómia létrehozása ellen. Emlékeztet, hogy a 2002-es népszámlálás adatai szerint Hargita, Kovászna és Maros megyében a lakosság közel negyven százaléka nem magyar – több mint 400 ezren román, mintegy ötvenezren pedig roma nemzetiségűnek vallották magukat –, így a régió etnikai szempontból egyáltalán nem tekinthető kompaktnak.

Ezen túlmenően Lăcătuşu azt javasolja a román tudományos élet, a civil szervezetek és a politikai pártok képviselőinek, hogy aktualizálják és hajtsák végre a bukaresti hatalom által a két világháború között kidolgozott, „az elmagyarosított románok visszamagyarosítását” célzó projektjét. A sepsiszentgyörgyi központ igazgatója szerint nem véletlen, hogy a két világháború között a román hatalom „elszékelyesített területnek” nevezte a Székelyföldet, szerinte ugyanis a régió magyar lakosságának jelentős része valójában elmagyarosított román. A Hargita és Kovászna megyei románok civil fórumának alelnöki tisztségét is betöltő Lăcătuşu egyébként a tanulmányt felterjeszti Románia parlamentjéhez, kormányához, az államfőhöz és az ország európai parlamenti képviselőihez is.

Nagygyűlések: nem indul eljárás

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester úgy véli: nem kellene foglalkozni a tanulmánnyal, ha nem éppen abban a Romániában élnénk, ahol folyamatosan tetten érhetőek a Lăcătuşu-féle eszmék. „Már az is aberráció, hogy ilyen elképzelés napvilágot láthat. Ez is azt bizonyítja, hogy sürgősen létre kell hozni az önálló székelyföldi intézményrendszert, és autonómiát kell teremteni a régióban, mivel a jelek szerint bizonyos körök ma sem mondtak le a tömbmagyar vidékek elrománosításáról” – nyilatkozta a Krónikának az RMDSZ-es elöljáró, aki szerint a román hatóságok kötelesek elhatárolódni a tanulmányi központ javaslataitól, az erdélyi magyar politikai alakulatoknak pedig Brüsszelben is be kell mutatniuk azt, bizonyítandó mennyire aktuális a székelyföldi önrendelkezés kérdése.

„Különben a Székelyföldön buli románnak lenni, hiszen aki Brassóban kapusnak se jó, az nálunk igazgatói tisztségig viszi” – reagált Antal Árpád Ioan Lăcătuşunak a székelyföldi románság hátrányos megkülönböztetésére vonatkozó kijelentéseire. A polgármester felhívta a figyelmet arra is: a Moldvából Sepsiszentgyörgyre „ejtőernyőzött” Ioan Lăcătuşu a Ceauşescu-rezsim idején éppen a Székelyföld elrománosítását kapta feladatként. 
Ezzel egy időben lapunk megtudta: a bukaresti főügyészség nem indít vizsgálatot a szeptember 4. és 5. székelyföldi önkormányzati nagygyűlés ügyében.

Mint ismeretes, a Nagy-Románia Párt és a Nemzeti Liberális Párt vezetői a székelyudvarhelyi rendezvény szervezői és részvevői ellen követeltek ügyészségi vizsgálatot, mivel szerintük az ország területi integritására törnek. Simona Frolu ügyész, a főügyészség szóvivője a Krónikának elmondta: a nyomozó hatóságnál senki sem tett írásos feljelentést az ügyben, az ügyészség pedig hivatalból nem indít eljárást. Markó Béla RMDSZ-elnök különben úgy vélekedett: mivel a székelyudvarhelyi megmozdulás a civil szervezetként működő Székely Nemzeti Tanács gyűlése volt, politikai felelősség nélkül, érthetetlen az arra irányuló támadás, hiszen a civil szerveződéseknek megvan a szabadságuk véleményük kifejtésére.

Tőkés László szerint egyébként a székelyföldi önkormányzati tisztségviselők hétvégi találkozói ellen intézett szélsőséges támadások azt mutatják, hogy Romániában a román többség és a számbeli kisebbséget alkotó magyar közösség viszonya messze van a normálistól. „Bár tudatában vagyunk annak, hogy az elnökválasztási kampány során a román politikusok hajlamosabbak „nemzetféltő” kijelentésekre, megengedhetetlennek tartjuk, hogy magukat felelősnek tartó közéleti szereplők indítsanak – egyelőre csak – verbális agressziót a szubszidiaritás és az önkormányzatiság vezérelvére épülő Európai Unió egyik tagországában a pontosan ezen elvek tiszteletben tartásáért és gyakorlatba ültetéséért kiálló, közösségeik által demokratikusan megválasztott tisztségviselők ellen” – szögezi le tegnapi állásfoglalásában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

Tőkés szerint mindkét rendezvény tiszteletben tartotta a jogállamiság alapelveit, s éppen ezért a velük szembeni hatósági büntető fellépés szorgalmazása tulajdonképpen egyet jelent a román demokrácia és jogállamiság elleni durva támadással. Az EP-képviselő felkéri az RMDSZ parlamenti képviseletét, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel védje meg a támadásoktól és a retorzióktól a Székelyföld területi autonómiájáért békés, demokratikus eszközökkel fellépő önkormányzati képviselőket.