Macalik Arnold építész, az irodaház képviselője a tévhiteket eloszlatandó lapunknak elmondta, az autósforgalmat nem vonják ki a Farkas utcából, hanem néhány szakaszon olyan szinten szüntetik meg, hogy ott többé ne legyen „hétköznapi” forgalom. Ez a Báthory István Elméleti Líceum és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem főépülete közötti szakaszra, valamint a Farkas utcai templom előtti részre vonatkozik. Ugyanakkor parkolási lehetőség sem lesz a Farkas utcában – nyilván ez a szabály azokra a személyekre nem vonatkozik, akik saját udvarban parkolnak.

Az építész szerint a múlt heti eredményhirdetést követően többen hiányolták a tervpályázatból a klasszikus padokat. „A Farkas utca nem tévesztendő össze egy városi közparkkal, ahová azért megyünk ki, hogy üldögéljünk. Továbbra is utca marad – nyilván kiképeztünk olyan helyeket, ahová le lehet ülni, ahol a tér kicsit megszemélyesedik. Viszont ez nem mindenhol klasszikus padok formájában nyilvánul meg; többen nehezményezték a kőpad jelleget, pedig az urbánus városi világban ez bevett dolog” – érvelt a szakember. Hozzátette, a tervben nyilván szerepelnek olyan „járulékos terek”, mint a Szabók bástyája körüli zöldövezetek, ahol padok jelennek meg, és egy romkert berendezése is szóba került.

Átalakul a köztér fogalma

A Farkas utcát érintő legjelentősebb változással kapcsolatban az építész elmondta, a legnagyobb újdonság, hogy nem lesz változás, hiszen a tér készen van, csak a benne rejlő értékeket kell kiemelni. Macalik Arnold úgy véli,

„Az utcát gyakorlatilag arra használjuk, hogy azon elmenjünk valahová, holott ennél sokkal több értéket hordoz. A Farkas utcát úgy is lehet értelmezni, mint az ott levő intézmények előkertjét, díszudvarát. Fontos, hogy ez a tulajdonság, érték benne van az utcában, csak valamiképpen eltekintünk ettől, és napi hetven autó parkolására áldozzuk fel, mert nincs egy közakarat, amellyel ezt a helyzetet meg lehetne szüntetni” – magyarázta a szakember, aki szerint akár kis lépésekkel is „közelebb lehetne vinni önmagához” az utcát.

A pályázat legnagyobb hozadékaként említette, hogy a Farkas utca elkezdhet hasonlítani önmagára azáltal, hogy nem járda-úttest-járda formában használjuk és értelmezzük, hanem egyetlen térként háztól házig, nemes burkolatokkal, illetve azáltal, hogy egy hozzáillő zöldövezeti kiegészítést kap. Ennek értelmében a hiányzó fákat pótolják, és ezeket úgy próbálják rendezni, hogy a fáknak nemcsak hangulati és zöldövezeti szerepük legyen, hanem téralkotó is.

úgy képzelik el, mint amilyen egykor lehetett a várostéri gázlámpás világítás. „Nem magasról érkezik majd a fény, megzavarva ezzel a madárvilágot. Hiszen a köztereken, a kolozsvári sétatereken sincs magasan a világítás, mindig alacsonyra teszik, éppen azért, hogy ne zavarja meg a madárvilágot” – közölte Macalik Arnold. Továbbá a református kollégium előtti részen lemondanak a köztérburkolatokról, ezzel felszámolva azt a ma már kihasználhatatlanul, csonkán ott maradt zöldövezetet az utca közepén. „Ezek helyén szabad, járható terület lesz és fákat is ültetünk oda. Ez sarkalatos pontja volt a tervnek, amit a zsűri felkarolt. Ennek nagyon örvendek, mert ezáltal a kollégium és a szembe levő tanári házak nem az utca hosszában, hanem az utca tengelyére merőlegesen elkezdenek egységként működni, és a köztük levő fák, a kialakuló liget, kavicsos földburkolat valamiképpen összeköti az épületeket” – részletezte az építész.

„Együttélés” az Egyetem utcában

A burkolattal kapcsolatban elmondta, nagy táblás járdarészek lesznek, amelyet akadálymentesen végig lehet rollerezni, illetve az út közepén olyan kockakőfelületet helyeznek el, amely nem túl hangos, amikor autó megy végig rajta. Az Egyetem utcában (Universității) ugyanis marad az autósforgalom, de sebességkorlátozást alkalmaznak, és

„A gyalogos szabályozza a forgalmat” – emelte ki Macalik Arnold, aki szerint nagyon fontos, hogy úgy alakítsák ki az új felületeket, hogy azok igazodjanak a házakhoz, az épületek bejárataihoz. „Ott, ahol csorbultak a lábazatok és bejáratok – mert az idők során egyre magasabbak lettek a járószintek – odaigazítjuk a kockakövet. És nem azzal a céllal, hogy visszatérjünk a száz évvel ezelőtti állapothoz, hanem ha egy házat egyféleképpen találtak ki, akkor annak a maga egykori pompájában és méretében kell maradnia” – mutatott rá a szakember. Fontos szempontként kiemelte, hogy

amely centrálisan szervezi az Egyetem utca gyönyörű teresedését.

– tette hozzá.
A nyertes építészcsapatnak – Lázár Csaba, Perju Mădălina Simona, Macalik Arnold, Vass Dániel, Pop Vlad Bogdan, Vajna Botond Szilárd, Molnár Attila, Szilágyi-Bartha József – két hónap állt a rendelkezésére, hogy elkészítse a pályázatot, most következik a tervezési szerződéskötés, majd a műszaki tervek elkészítése, amelynek körülbelül másfél évet kellene igénybe vennie.

Az építész szerint ez alapos, hosszú munka, rengeteg apró műszaki kérdést kell előkészíteni, úgy mint a csatornázás, villamossági kérdések, vízellátás, távközlési rendszerek kialakítása, földgázhálózat. Továbbá ezeket a terveket ellenőriztetni kell, és bizonyos szakhatósági engedélyek is szükségesek. Majd következik a kivitelezés, amely legkevesebb egy–másfél év lenne az összes utcát tekintve. A Farkas és Egyetemen utcán kívül átalakítják többek között a Színház (Emmanuel de Martonne), Sámi László (Gaál Gábor), Bethlen (Baba Novac), valamint teljes hosszában a Bolyai utcát is. Az építész úgy tudja, a munkálatok költségvetését 25 millió lejre becsülték, de a valóságban ez kicsit több lehet.