Erősödött a bevásárlóturizmus

A magyarországi üzleteknek a román bevásárlóközpontokénál kedvezõbb árai az utóbbi években lendítették fel a bevásárlóturizmust, hétvégenként román állampolgárok ezrei özönlik el a határ közelében található magyarországi bevásárlóközpontokat, piacokat. A Rompres hírügynökség jelentése szerint a határ menti bevásárlóturizmus a jövõ hétvégi ortodox húsvét közeledtével még inkább felerõsödött. Legtöbben kis tételben, saját háztartásuk számára vásárolnak, azonban sok kiskereskedõ a magyarországi nagyáruházak kínálatából tölti fel üzletének raktárkészletét, vagy pedig a hazai piacokon értékesíti a terméket. A bevásárlóturizmus fellendülésére utal az is, hogy az ortodox húsvét közeledtével a hazai valutaváltóknál egyre nagyobb a forint iránti kereslet.
Temes, Arad, Szatmár és Bihar megyébõl, de az ország más részeirõl is százával lépik át a határt, hogy Makón, Szegeden, Gyulán, valamint Békéscsabán vásároljanak, mivel a magyarországi áruházakban olcsóbb és jobb minõségû az áru, és bõségesebb a választék. A nagyáruházak parkolóiban rengeteg román rendszámú gépkocsit látni, az üzletekben pedig akár román nyelven is megérteti magát a vásárló az eladókkal. Emellett a bevásárlóközpontok – felismerve a határon túli vásárlópotenciált – román nyelvû reklámokkal is hirdetik akciós termékeiket.
A bevásárlóturizmus Románia uniós csatlakozásával lendült fel, amióta a személyi igazolvány felmutatása is elegendõ a határ átlépéséhez, ugyanakkor a zöldkártya ára bele van foglalva a kötelezõ gépjármû-biztosítás összegébe. A román állampolgárok többnyire élelmiszereket, háztartási vagy ruházati cikkeket vásárolnak. A határõrség statisztikái szerint az utóbbi idõben 15–20 százalékkal nõtt a Magyarországra tartók száma. Az egyik legkedveltebb bevásárlóhely Szeged, mivel Aradtól és Temesvártól is megközelítõleg száz kilométerre van, de sokan járnak Makóra, Gyulára és Békéscsabára vásárolni.
„Havonta egyszer-kétszer átmegyünk vásárolni barátainkkal, így az utazási költségek is megoszlanak. Többnyire Makóra járunk, de a szegedi nagyáruházakat sem hagyjuk ki. Hús, felvágottak, édesség, tejtermékek esetében a kínálat sokkal bõségesebb, mint nálunk, ahol ugyanazon terméket sokkal magasabb áron lehet megvásárolni” – közölte E. Anna. Hozzátette, bizonyos termékek Magyarországon drágábbak, azonban összességében még mindig elõnyösebb a határon túli áruházakban bevásárolni.
A határ menti bevásárlóturizmus kárát a romániai bevásárlóközpontok látják, mivel ennek hatására jelentõsen csökkennek eladásaik. Hasonló bevásárlóhullám a nyolcvanas években volt tapasztalható, amikor a romániai áruhiány miatt jártak Magyarországra vásárolni az erdélyiek. Magyarország 2004-es EU-csatlakozását követõen azonban megfordult a helyzet: akkor a magyarországiak jöttek az erdélyi városokba vásárolni, ahol elsõsorban a ruhanemû és a lábbeli ára volt jóval kedvezõbb. Mára viszont ismét a rendszerváltás elõtti trend érvényesül.