
Torockón a turizmusnak is nagy szerepe van a magas átoltottságban
Fotó: Jakab Mónika
Két magyar többségű község is bekerült a romániai „top 10-be” a települések átoltottsági arányát tekintve a hét elején közölt adatok szerint. Helyi elöljárók segítségével próbáltunk utánajárni, mi húzódhat a jóval átlagon felüli oltakozási kedv mögött a Fehér megyei Torockón és a Kolozs megyei Körösfőn.
2022. február 12., 08:212022. február 12., 08:21
2022. február 12., 08:432022. február 12., 08:43
Meghaladta az 57 százalékot a koronavírus ellen beoltottak aránya a Fehér megyei Torockón és a Kolozs megyei Körösfőn, amivel a magyar többségű községek országos viszonylatban az első tíz település között szerepelnek. Bódis Lászlót, Körösfő polgármesterét és Simándi Leventét, Torockó alpolgármesterét arról faggattuk, szerintük minek köszönhető, hogy községükben a vidéki országos átlag kétszerese az átoltottsági arány.
Simándi Levente lapunknak elmondta, az egyik fő oka lehet a magas átoltottságnak, hogy tavaly tavasszal a vírus „végigsöpört” Torockón. Az emberek arra jutottak, hogy jobb beoltatni és ezáltal megvédeni magukat, mint hogy elterjedjen a betegség. A mintegy 1100 lelket számláló, 86 százalékban magyarlakta Fehér megyei község alpolgármestere szerint
Kezdetben a polgármesteri hivatal segített elszállítani az időseket az oltópontokhoz, később a mobil egységeknek biztosítottak helyszínt több alkalommal is, végül pedig már a háziorvosnál is lehetőségük nyílt az embereknek beoltatni magukat.
Tavaly a nyár beköszöntével a fiatalok oltakozási kedve nőtt jelentős mértékben, amikor lehetőség nyílt a 12 és 18 év közöttiek vakcinálására. Náluk a fő motiváció az volt, hogy zöldigazolvány nélkül jelentősen korlátozódott a mozgásterük. „Mindezek mellett
– vélekedett az alpolgármester.
Bódis László, a mintegy 1600 főt számláló, 80 százalékban magyarok által lakott Körösfő polgármestere felhívta a figyelmet, hogy a Kolozs megyei község lakosai mindig is kötelességtudó emberek voltak, és folyamatosan tájékozódtak az éppen aktuális helyzetekről. „Polgármesterként is folyamatosan tájékoztattam a közösséget a lehetőségekről, szabályokról személyesen, illetve online felületen is. Buzdítottam az embereket arra, hogy oltassák be magukat, ezzel is megelőzve, hogy komolyabb betegségek alakuljanak ki” – vázolta az oltási kampányban betöltött szerepét az elöljáró. Mindezek ellenére volt olyan, hogy teljes családok fertőződtek meg, és sokan haltak bele a koronavírus okozta szövődményekbe. Ezt megtapasztalva nagyon sok személy felvette az oltást, ennek is betudható a magas átoltottsági mutató.
Körösfőt 2020 novemberében két hétre karantén alá helyezték
Fotó: Rostás Szabolcs
Torockó alpolgármestere kifejtette, hogy a turizmusnak is nagy szerepe van a magas átoltottságban, ugyanis sokan függenek ettől a szolgáltatói ágtól a településen.
Ezzel szemben Körösfőn a turizmus már nem mindenkinek tud megélhetést biztosítani, ezért nagyon sokan más munkahelyeket kerestek, ingáznak. Ezeknél az embereknél ez volt az egyik fő oka annak, hogy beoltatták magukat. Ugyanakkor a vesztegzár hátrányait is megérezhették a lakosok, mivel 2020 novemberében a települést két hétre karantén alá helyezték.
Simándi Levente ugyanakkor jelezte,
– nyilatkozta a torockói elöljáró. Simándi Levente amúgy nem érzi úgy, hogy bármiféle előnye származna a községnek a magas átoltottsági arányból, ugyanis az ötödik hullámban azzal kell(ett) szembenéznie a lakosságnak, hogy a beoltottak is egyre inkább megbetegednek, függetlenül attól, hogy két vagy három oltásuk van. A koronavírussal fertőzöttek között jelenleg nagyon sok oltott van, emiatt felütötte fejét a kétely.
A körösfői polgármester eközben úgy véli, az emberek nem azért vették fel az oltást, hogy a statisztikában elöl szerepeljenek, hanem a saját, családjuk és a közösség egészségének megóvása miatt. „Remélem, hogy ez a tudatosság továbbra is megmarad az emberekben, és felveszik az ismétlő oltásokat is” – adott hangot optimizmusának Bódis László.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
szóljon hozzá!