Berethalom Erdély egyik gyöngyszeme
Fotó: Beliczay László
Szász parasztházak német és holland tulajdonban, brit családok – akár maga Károly király – által felújított vendégházak, olasz és osztrák agrárbefektetők, Székelyföldön magyar vállalkozók. Időről időre fellángol a vita arról, hogy külföldiek felvásárolják Erdélyt, a valóság azonban jóval összetettebb ennél: bár Romániában nincs hivatalos nyilvántartás arról, hogy mely nemzetek vásárolják a legtöbb ingatlant, a rendelkezésre álló adatok és a piaci tapasztalatok alapján jól kirajzolódik, hol jelennek meg a külföldi vevők, mit keresnek Erdélyben, és valóban okot adnak-e aggodalomra a tulajdonosi változások.
2026. július 24., 18:502026. július 24., 18:50
A külföldiek ingatlanvásárlása évek óta visszatérő politikai és társadalmi téma Romániában, Erdélyben gyakran elhangzik, hogy felvásárolják az országot, a közbeszéd azonban sokszor gyorsabban von le következtetéseket, mint ahogy azt az adatok lehetővé tennék. A legfontosabb kérdésre ugyanis – kik vásárolják a legtöbb ingatlant – jelenleg nincs pontos válasz, ugyanis
Bár az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség (ANCPI) részletesen nyilvántartja, évente hány ingatlan cserél gazdát Romániában,
A rendelkezésre álló hivatalos adatok, piaci elemzések, sajtóanyagok, helyi tapasztalatok és esettanulmányok ugyanakkor együtt már meglehetősen árnyalt képet rajzolnak ki.
A külföldiek számára Erdély nem egységes ingatlanpiac: egészen mások keresnek lakást Kolozsváron, mint akik régi szász házat vásárolnak Szeben megyében, vagy mezőgazdasági területet keresnek Arad, Bihar vagy Hargita megyében.
A két város jelentős egyetemi központ, erős multinacionális vállalati jelenléttel, folyamatosan növekvő szolgáltatási szektorral és jelentős turisztikai forgalommal, de mindez nemcsak romániai, hanem külföldi érdeklődőket is vonz. Az itt megjelenő vásárlók jelentős része befektetésként tekint az ingatlanokra: külföldi egyetemisták, külföldön élő romániaiak is vásárolnak befektetésként ingatlant. Ők a lakásokat általában hosszú távra adják bérbe, esetleg rövid távú szálláshelyként hasznosítják, például az AirBnb vagy Booking platformokon kínálva kiadásra.
Az elmúlt évek látványos áremelkedése természetesen nem írható kizárólag a külföldiek számlájára – a helyi kereslet, magasabb bérek, korlátozott kínálat és a befektetési célú vásárlások együtt hajtják felfelé az árakat –, de kétségtelen, hogy a nemzetközi érdeklődés is hozzájárul ahhoz, hogy ezek a városok továbbra is Románia legdrágább ingatlanpiacai közé tartozzanak.
Erdély más részein azonban egészen más motivációk érvényesülnek.
ma már nemcsak műemlékeikről ismertek, hanem arról is, hogy egyre több nyugat-európai család választotta ezeket második lakóhelyéül.
A szász örökségfalvak átalakulását több helyszíni riport és önkormányzati dokumentum is részletesen bemutatja, melyekből jól látszik, hogy a külföldi jelenlét itt elsősorban nem spekulatív ingatlanvásárlást jelent, hanem régi épületek felújítását, vendégházak kialakítását és részleges vagy teljes letelepedést.
Évek óta találgatják Erdélyben, mikor látogat ismét a térségbe III. Károly brit uralkodó, aki visszatérő vendégnek számít a Székelyföldön.
A legtöbben nem véletlenül érkeznek a térségbe: Nyugat-Európában egyre ritkábbak azok a falvak, amelyekben évszázados építészeti örökség maradt fenn viszonylag érintetlenül. Erdélyben viszont még mindig találni olyan településeket, amelyeken a hagyományos utcakép, a régi parasztházak és a természetes táj együtt alkotnak különleges értéket. A külföldi tulajdonosok között németek, hollandok, britek, franciák és svájciak egyaránt megtalálhatók. Sokan saját használatra vásárolnak házat, mások vendégházat alakítanak ki, de közös bennük, hogy többnyire nem gyors haszonszerzésben gondolkodnak. A régi épületek felújítása gyakran éveket vesz igénybe, helyi mestereket foglalkoztatnak, hagyományos építőanyagokat használnak, és igyekeznek megőrizni a települések eredeti arculatát.
Több szász faluban éppen a külföldi tulajdonosok jelenléte indította el a turizmus fejlődését, új vendégházak, kézműves műhelyek és helyi vállalkozások jöttek létre.
Másfelől a térség kapcsán beszélnünk kell egy sajátos csoportról is, azokról az erdélyi szászokról és bánsági svábokról, akik évtizedekkel ezelőtt elhagyták Romániát, később azonban maguk vagy leszármazottaik visszatértek egykori szülőfalujukba, és ott vásároltak ingatlant. Az ő esetükben a külföldi állampolgárság mögött gyakran erős helyi kötődés, családi emlékezet és az elveszített otthonhoz való visszatérés igénye áll.
Erdély nagyvárosai is vonzók sokak számára
Fotó: Tuchiluș Alex
Ez a jelenség nemcsak a legismertebb szász örökségfalvakban figyelhető meg, hanem a Bánság hegyvidéki településein is.
Egy részük a régi családi házat szerezte vissza, mások ugyanabban a faluban vásároltak újabb ingatlant, amelyet nyaralóként, második otthonként vagy a hazalátogatások idején használnak.
Ezeket a vásárlásokat ezért félrevezető lenne ugyanabba a kategóriába sorolni, mint a kizárólag hozamot kereső befektetéseket. Bár a tulajdonos a statisztikákban külföldiként jelenik meg, kulturális és családtörténeti értelemben sokszor inkább visszatérőről van szó. Jelenlétük egyes településeken hozzájárul a régi házak megmentéséhez és a helyi kapcsolatok fenntartásához, ugyanakkor az ingatlanok gyakran csak időszakosan lakottak, mivel a tulajdonosok életvitelszerűen továbbra is Németországban vagy más nyugat-európai országban élnek.
Ugyanakkor a történetnek van egy másik oldala is. A megnövekedett kereslet az ingatlanárak emelkedését is magával hozta, így egyes településeken a helyiek számára egyre nehezebbé vált saját falujukban házat vásárolni.
A külföldiek érdeklődése nem áll meg a szász falvaknál. A Forbes szerint
A kastély közelsége, a hegyvidéki környezet és a jó megközelíthetőség miatt sokan vásárolnak nyaralót vagy befektetési célú ingatlant. Ezeket gyakran rövid távú szállásként működtetik, így a tulajdonosok egyszerre használhatják saját pihenésre és jövedelemszerzésre.
Az elmúlt években ugyanakkor ennek a piacnak is megjelentek az árnyoldalai. A kínálat folyamatosan bővült, miközben a turizmus növekedése már nem tudott minden beruházást követni: egyre több panzió és villa került eladósorba, a helyi infrastruktúra pedig sokszor nehezen tart lépést a megnövekedett forgalommal.
Ha van olyan régió Erdélyben, ahol a külföldi ingatlanvásárlás külön figyelmet kap, az kétségtelenül Székelyföld. Ennek egyik oka, hogy az ANCPI adatai alapján készült összesítések szerint
A nyilvántartások nem árulják el, hogy kik állnak ezek mögött a vásárlások mögött, így abból, hogy egy földterület külföldi tulajdonba került, nem derül ki, hogy magyar, német, osztrák vagy más állampolgár vásárolta meg. Az ingatlanközvetítők, önkormányzati vezetők és gazdálkodók szerint Hargita és Kovászna megyében a nagyobb birtokok, erdők és mezőgazdasági területek iránt sok esetben magyarországi magánszemélyek vagy vállalkozások érdeklődnek. Erről ugyan nincs országos, nemzetiség szerinti statisztika, így pontos arányokról nem lehet beszélni, a jelenség azonban a térségben régóta ismert.
Erdélyi táj
Fotó: Gazda Árpád
Ennek hátterében több tényező is áll: a kulturális és nyelvi közelség nyilvánvaló szempont, de szerepet játszik a földrajzi közelség, a családi kapcsolatok hálózata és az is, hogy hosszú időn keresztül a romániai földárak alacsonyabbak voltak a magyarországiaknál. A jelenség ugyanakkor korántsem kizárólag Székelyföldre jellemző, a nyugati határ mentén is erős a határon átnyúló ingatlanpiac, csak ott más országok és más gazdasági érdekek jelennek meg.
Másfelől a közbeszédben gyakran összemosódik minden ingatlanvásárlás, pedig nagyon nem mindegy, hogy valaki egy belvárosi lakást, egy falusi házat vagy több száz hektár termőföldet vásárol. Míg egy lakás megvásárlása elsősorban magánügy vagy befektetés, addig a mezőgazdasági föld stratégiai erőforrásnak számít, épp ezért a külföldiek földvásárlása körül Romániában jóval élénkebb politikai vita alakult ki, mint a lakóingatlanok esetében.
Sokan úgy gondolják, hogy Romániában a külföldiek korlátlanul vásárolhatnak termőföldet, a valóság azonban ennél összetettebb.
Egy termőföld adásvétele ma jóval bonyolultabb eljárás, mint egy lakás megvásárlása: elsőbbséget élvezhetnek például a társtulajdonosok, a földet művelő bérlők, a szomszédok vagy a helyi gazdák. Egy hónapig tartó bürokratikus folyamat a földvásárlás, ami megannyi hivatal alapos megismerésével kecsegtet.
Ez azonban nem akadályozta meg, hogy az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan növekedjen a külföldi tulajdonban lévő mezőgazdasági területek nagysága,
Ám ezek az adatok kizárólag a természetes személyek tulajdonára vonatkoznak. Arról nincs teljes körű nyilvántartás, hogy külföldi érdekeltségű cégek mekkora földterületet birtokolnak Romániában, ezért a valós külföldi jelenlét ennél nagyobb is lehet. A mezőgazdasági földek piacán rendszeresen felbukkannak olasz és német befektetők nevei, a nyugati országrészben osztrák vállalkozások is aktívak, Arad és Bihar megyében pedig régi jelenségnek számít a magyar érdekeltség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!