„Hiszünk abban, hogy az EU a következő években, évtizedekben a változások tartalmává tudja tenni az őshonos kisebbségek védelmét is. Kárpát-medencei összefogást, erős képviseletet szeretnénk, mert a kisebbségi kérdés erdélyi, felvidéki, de vajdasági, kárpátaljai kérdés is” – hangoztatta a szövetségi elnök. Elmondta, az RMDSZ álláspontja 29 éve változatlan a tekintetben, hogy nincs alternatívája az Uniónak, se a magyar közösség, se Románia, se a tagállamok számára. Szerinte egyetlen tagállam, még a nagyon erős Németország se tudná felvenni egyedül a versenyt az Egyesült Államokkal, Kínával vagy Indiával. „Azt szeretnénk, ha bele tudnánk szólni a döntésekbe, okos ember ugyanis mindig úgy alakítja a helyzetet, hogy ott legyen, ahol fontos döntések születnek” – fogalmazta meg a május végi választások tétjét Kelemen Hunor, aki szerint változnia kell az EU-nak, változni is fog, és nem az intézményekről kell szólnia, hanem a közösségekről, emberekről, problémáikról, régiókról.

Az RMDSZ programjának, választási stratégiájának gazdasági fejezetét ismertető Winkler Gyula EP-képviselő szerint az RMDSZ célja, hogy az emberek, a családok szolgálatába állítsa a gazdaságot fenntartható versenyképesség, szociális védőháló révén. A 2021-ben kezdődő új, hétéves költségvetési ciklus kapcsán a szövetség EP-listavezetője felhívta a figyelmet, hogy a kohéziós alapok, a közös agrárpolitika területalapú támogatásai legalább 70 ezer magyar gazdát, több mint 200 ezer magyar embert érintenek Erdélyben. „Közelebb kell vinni a döntéseket az ezekben érdekelt emberekhez, ezen belül azt szeretnénk, ha érzékenyebbek lennének a helyi igényekre az agrártámogatások, le kell egyszerűsíteni a pályázati eljárást, csökkenteni kell a bürokráciát” – fejtette ki Winkler Gyula, aki a tagállamokkal szembeni kettős mérce megszüntetését is fontosnak nevezte.

Szerinte a Minority SafePack kidolgozása érdekében nyolc évvel ezelőtt kezdett munkával sikerült legyőzni sok erdélyi magyar kishitűséget, hiszen megvalósítottak egy nagy európai kisebbségi összefogást, nyomást gyakoroltak az EU-ra, amely ezentúl már nem söpörheti a szőnyeg alá az európai őshonos kisebbségek védelmét. „Törvényt szeretnénk, amely védi anyanyelvünket, kultúránkat, amellyel az EU elismeri és védi jelképeinket, hogy senki ne űzzön csúfot a székely és magyar himnuszból. Szeretnénk, ha az EU a kisebbségi jogaink őre lenne, ha békén hagynák a székely zászlót, és azt is, hogy ne korlátozhassa a román állam anyanyelvünk használatát” – hangoztatta az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke. Vincze célként fogalmazta meg, hogy az EU vegye át a kisebbségi kompetenciák egy részét a tagállamoktól, kötelezze az országokat ezek betartására, és adott esetben szankciókat is kiróna.