Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke
Fotó: EMNP
A közigazgatási törvénykönyv módosítása kapcsán az EMNP arra kéri az RMDSZ-t, ne tegyen le a 20 százalékos nyelvhasználati küszöb csökkentéséről, és tegyék kötelezővé a magyar lakosság számarányának megfelelő, magyar nyelvet beszélő önkormányzati dolgozók alkalmazását.
2018. június 13., 15:062018. június 13., 15:06
2018. június 13., 16:512018. június 13., 16:51
Az Erdélyi Magyar Néppárt azzal kapcsolatban foglalt állást, hogy a bukaresti szenátus a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ voksaival hétfőn elfogadta a közigazgatási törvénykönyvet, amely egyebek mellett a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozza. A módosítások között szerepel többek között, hogy a településnevek mellett a közterületek elnevezéseit is fel kell majd tüntetni a kisebbségi nyelveken azokon a településeken, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább 20 százalékát.
A kétkamarás román parlament szenátusa a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ voksaival elfogadta hétfőn a közigazgatási törvénykönyvet, amely egyebek mellett a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozza.
Soós Sándor, az alakulat országos alelnöke szerdai közleményében tévesnek nevezte az RMDSZ azon érvelését, hogy az új közigazgatási törvény immár nem akadályozza a 20 százalék alatti magyar közösségek számára a szabad nyelvhasználatot a közigazgatásban, valamint a többnyelvű feliratok kihelyezését, ezért nem is szükséges a 10 százalékos küszöb elérése. (Tavaly az RMDSZ még úgy módosította volna a helyi közigazgatási törvényt, hogy húszról tíz százalékra csökkenjen az anyanyelvhasználati küszöb a kisebbségek által is lakott településeken).
„Meggyőződésünk, hogy törvényi garanciára van szükség ahhoz, hogy a valós többnyelvűség létrejöjjön, ezért kiemelten fontos, hogy a törvény meghatározza a mulasztás esetén kiróható szankciókat, valamint a többnyelvűség kötelezővé tételekor ne csak a közösség százalékos arányát, hanem konkrét lélekszámát is vegyék figyelembe” – kezdeményezi Soós. A néppárti politikus ugyanígy kiemelten fontosnak tartja, hogy az önkormányzatokban a magyar közösség számarányának megfelelően alkalmazzanak magyar nyelven is beszélő dolgozókat, az alkalmazásnál vegyék figyelembe ezen szempontot.
Szorgalmazza azt is, hogy az állampolgárok számára elérhető formanyomtatványokat kétnyelvűsítsék, hogy azok – a csak magyar nyelvű űrlapok esetében felmerülő fordítási folyamatok során – ne akadjanak el a román bürokrácia útvesztőjében, s úgy az ügyfél, mint az ügyintéző egyaránt megértse a nyomtatványon szereplő információkat. Az EMNP egyúttal arra kéri a Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet, hogy juttassa el az érintett önkormányzatokhoz a kétnyelvű formanyomtatványokat, s ajánlják azokat használatra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!