Eltérő RMDSZ-álláspontok a magyar nyelv hivatalossá tételéről

„Románia alkotmánya már most feljogosít arra, hogy használjuk a magyar nyelvet az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. Bihar megyében megtesszük ezt, és a jövőben is meg fogjuk tenni az alkotmányos kereteken belül” – mondta Szabó, aki szerint az SZNT határozattervezete „ostobaságnak és diverziónak” minősül. Az ügyvezető elnök úgy vélte, semmi szükség ilyen kezdeményezésekre, csupán az alkotmány előírásait kell gyakorlatba ültetni egységes módon, az összes magyarok által is lakott megyében.

Hasonlóan vélekedik László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke is, aki szerint az SZNT kezdeményezése nem hoz semmi újat. Mint mondta, a magyar nyelv hivatalos használata benne foglaltatik a közigazgatási törvényben azon településeken, ahol a magyarság aránya meghaladja a 20 százalékot. László Attila szerint a kezdeményezés valódi célja az, hogy egyesek figyelem középpontjába kerüljenek.

Az említett törvény azt is előírja, hogy ezen településeken ki kell tenni a kétnyelvű helységnévtáblát, illetve a középületekre is fel kell kerülnie a kétnyelvű feliratoknak, mutatott rá a kolozsvári alpolgármester. Mint ismeretes, a kincses városban máig nem sikerült ezt megvalósítani, az RMDSZ-nek ugyanis nem sikerült megegyeznie erről az önkormányzatban többséget alkotó Demokrata-Liberális Párttal (PDL).

Benedek István, a szövetség marosvásárhelyi elnöke ezzel szemben úgy véli, az SZNT kezdeményezése helyénvaló. Mint emlékezett, gyermekkorában az erdélyi románok többsége ismerte a magyar nyelvet, egyesek még a németet is, akárcsak a magyarok a románt. Benedek szerint a regionalizmus valójában ezt jelenti. „A körülmények biztosítottak ahhoz, hogy Svájc szintjére jussunk, ami a nyelvek hivatalossá tételét illeti” – vélte a politikus.

Hasonlóan örül a kezdeményezésnek Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei elnöke is. „Amennyiben ezt törvényerőre emelik, előrelépést jelent majd. De ehhez a parlamentnek is meg kell szavaznia” – mondta Halász. Ugyanakkor elismerte, hogy a Székelyföldet leszámítva Románia más régióiban nem tevődik fel a magyar nyelv hivatalossá válásának kérdése.

Mint ismeretes, az SZNT házbizottsága a napokban tette közzé határozattervezetét, melynek célja a magyar nyelv hivatalossá tétele a Székelyföldön. A dokumentumot a március 12-én Sepsiszentgyörgyön tartandó Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen fogadnák el. A tervezet kimondja: a magyar nyelv hivatalos nyelv a Székelyföldön, jogállása azonos az állam hivatalos nyelvével, így a régió minden polgára szabadon használhatja azt szóban és írásban egyaránt. Ezért az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell mindkét nyelv hivatalos használatát, garantálva ezek egyenlőségét.