A felújítás után az egykori parasztvár visszanyeri eredeti, 17. századi vásári hangulatát
Fotó: Facebook/Cetatea Medievală Râșnov
Egy évtizedes erőfeszítés után hétfőn elkezdődtek a barcarozsnyói vár felújítási munkálatai, miután az önkormányzat átadta a terepet a kivitelezőnek. A szász parasztvár nagyrészt uniós forrásokból kapja vissza középkori arculatát.
2020. február 11., 16:032020. február 11., 16:03
Elkezdődtek hétfőn Erdély legnagyobb parasztvárának, a barcarozsnyói várnak a felújítási munkálatai, miután a helyi önkormányzat átengedte a terepet a kivitelező cégnek. A jó hírről Facebook-oldalán számolt be Adrian Veştea Brassó megyei tanácselnök, hatalmas eredménynek nevezve, hogy egy évtizedes huzavona után sikerült átvenni a létesítményt a város tulajdonába. Úgy fogalmazott, hogy
Az egykori szász parasztvár felújítására még 2017-ben nyerték el az európai uniós támogatást, és 2018 augusztusában a kivitelezési szerződést is aláírták a ploieşti-i Romconstruct Group Kft-vel. Ezt a tervezési és engedélyeztetési időszak követte, a tulajdonképpeni munka csak hétfőn kezdődhetett el. Liviu Butnariu, Barcarozsnyó polgármestere a témában tartott pénteki sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy a kivitelezőnek 26 hónap alatt kell elkészülnie a munkálatokkal, de azt szeretné, ha már korábban sikerülne átadni a felújított parasztvárat. Ennek finanszírozását a kezdeti 13,34 millió lejről 19,5 millió lejre emelték, mivel egy előre nem látott beavatkozásra is szükség lesz. Az elöljáró szerint a munkálatok ideje alatt csupán a felső vár lesz bezárva a látogatók előtt, az alsó részben továbbra is lehet majd kulturális és szórakoztató rendezvényeket szervezni.
Gabriela Ghiţă, a kivitelező cég képviselője a helyi sajtónak úgy nyilatkozott, hogy a felújítás több szakaszban zajlik majd. Első körben lebontják azokat a beton- és PVC-elemeket, melyeket a 2000–2006-os időszakban toldott hozzá a műemlék épülethez az azt kezelő magáncég. Utána kezdődhetnek el a tulajdonképpeni állagmegőrzési és restaurálási munkálatok, de a régészeti feltárás és történelmi források alapján két tornyát is újjáépítik. Emellett a várfalat is pótolják, megjelölve az eredeti részeket, és a vár legmagasabb pontján található kápolna mellé kilátót építenek a látogatók számára. A felújításhoz hagyományos építőanyagokat használnak.
A főépületben külön gyűjtemény mutatja majd be az erődítmény történetét, az itt talált régészeti leleteket, de a felső várban például egy kovácsműhely is helyet kap. Nicolae Pepene, a Brassó megyei múzeum igazgatója a Bună ziua Brașov helyi lap beszámolója szerint úgy fogalmazott: Barcarozsnyó a felújítás után „egy kisebb Segesvár” lesz.
Fotó: Facebook/Cetatea Medievală Râșnov
Az intézményvezető úgy vélte, morális kötelességük a vár rendbetétele, miután 2000-ben átengedték egy magánbefektetőnek, mely nem kezelte megfelelően a műemléket, több szakszerűtlen beavatkozást is végrehajtott rajta. Ezek eredményeként leomlott egy erkély, illetve a vár egyik támfala. A céget 2008-ban sikerült kiebrudalni a létesítményből, mely 2010-ben bírósági végzés alapján átkerült az önkormányzat tulajdonába. Ez sürgősségi állagmegóvási munkálatokat végzett rajta, majd elkezdte az uniós pályázat előkészítését a teljes felújításhoz. Ezt végül második nekifutásra sikerült elfogadtatni, a teljes felújításhoz szükséges összegből 15 237 465 lejt biztosít az Európai Unió.
A megyeszékhelytől 15 kilométerre, a Törcsvári-szoros bejáratánál található barcarozsnyói vár a brassói Fekete templom és a törcsvári kastély után Brassó megye leglátogatottabb turisztikai célpontja. Egyes vélemények szerint a Német Lovagrend építette 1215 körül, mások az első, 1241–42-es tatár betörés utánra teszik építését. Első írásos említése 1331-ből való, 1335-ben már ellenállt a tatárok támadásának. A település első lakói szász telepesek voltak, Erdély legdélebbi szász településének számított.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!