Elijesztik a medvéket

Ultrahangos érzékelőhálózat segítségével akadályoznák meg a medvék bejutását a városba Brassóban. A pénteken bemutatott, Stop a medvék inváziójának! című projekt célja távol tartani az állatokat a lakott területektől. Mint ismeretes, a megyeszékhelyen évek óta gondot okoz az önkormányzatnak a medvék jelenléte, a Cenkről lejövő állatok rendszeresen megdézsmálták a Rakodó lakónegyed szemeteskukáit, és az évek során valóságos turistalátványossággá váltak. Az élelem után kutató állatok azonban veszélyt jelentettek állatokra és az emberekre egyaránt, július végén egy anyamedve a Cenk aljában megtámadott egy 20 éves fiatalt, aki ennek következtében életét vesztette. Ez a baleset késztette az illetékeseket arra, hogy sürgős megoldást találjanak a medvék okozta problémára. „A rendszer adott ultrahanghullámsávon működik, amelynek frekvenciája a medvékre van beállítva. Az érzékelők mintegy 50 méteres szakaszon bocsátanak ki jelzést, amelytől a medvék kényelmetlenül fogják érezni magukat azon a területen, és nem fognak többet odamenni” – magyarázta a projekt lényegét Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, aki maga is részt vett annak bemutatásán.

A 300 ezer euró értékű projektet a Konvest cégcsoport kezdeményezte és finanszírozza a környezetvédelmi minisztérium, az önkormányzat és a brassói Transilvania egyetem erdészeti karának támogatásával. Ennek keretében ultrahangos érzékelőhálózatot alakítanak ki a Cenk-hegy aljában, illetve a város más, medvéktől veszélyeztetett részeiben. A több száz érzékelőt a fákra és a villanyoszlopokra szerelik, oly módon, hogy ezek kordont képezzenek, és teljesen elzárják az utat a vadállatok elől. Elsőként a történelmi városrészt, a Cenk környékét és a Rakodó negyedet kerítik körül, de az elektromos árammal működő hálózatot a későbbiekben a Noua negyedre, a Brassópojána felé vezető útra, valamint a Felső-Tömös és Alsó-Tömös negyedekre is kiterjesztik.

„A Svájcban sikeresen használt rendszert alapesetben csak a medvék érzékelik, de megtörténhet, hogy farkasokra és a kutyákra is hatása van” – magyarázta a Krónika kérdésére Korodi Attila miniszter, aki szerint csak előny, ha ezeket az állatokat is sikerül távol tartani a turisták által sűrűn látogatott városrésztől. Mint mondta, a hálózat kiépítése 60 napon belül elkezdődik, és tavaszig véget ér. Korodi úgy véli, a téli időszak kedvez a munkálatnak, mivel a medvék hibernálnak. Hangsúlyozta, támogatja a projektet, hisz az utóbbi években jelentősen elszaporodott a medvék száma, és a Brassó megyében számon tartott 807 barnamedve közül 87 a város közvetlen környékén található.

A környezetvédelmi miniszter szerint az Európai Unió medveállományának 60 százaléka Romániában található, és ennek az irányítása nem egyszerű, az utóbbi időszakban számos gondot okozott. Ezért monitorizálják a brassói projektet, és amenynyiben beválik, a rendszert más helyekre, például Predealra, Sinaiára és Tusnádfürdőre is kiterjesztik. A tárcavezető azonban úgy vélte, továbbra is az áthelyezés a megfelelő megoldás a medvék által veszélyeztetett Brassó, Kovászna és Hargita megyei települések számára. „A kilövést csak ritka esetben alkalmazzuk, akkor, ha a medve vérszemet kap” – reagált a vadászegyesületek kijelentéseire, miszerint a minisztériumnak több állat kilövését kellene engedélyeznie. Korodi szerint a balesetekért legtöbbször az emberek okolhatók, akik elfeledkeznek arról, hogy vadállatról van szó.

A miniszter az áttelepítés kapcsán arról is beszámolt, hogy a Cenken tanyázó 13 medve közül, melyek áttelepítését engedélyezték, 10-et már új területre szállítottak. Mint mondta, ezeket az állatokat nagy kiterjedésű erdős területekre viszik, ahol minimális az esély arra, hogy emberrel kerüljenek kontaktusba. A medvebocsokat ugyanakkor a számukra kialakított menhelyre szállítják, ahonnan miután felnőttek, önként távozhatnak a vadonba, és szabad állatokként élhetnek tovább.