Elhalasztották Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatását

A döntést a közlemény szerint az indokolta, hogy a síszünetet követően újraindult az oktatás a Mihai Eminescu Gimnáziumban.

„Szeretnénk rámutatni, hogy a kilakoltatás alá tartozó helyiségek egy része bizonyos helyzetekben egybeesik az oktatási tevékenységek helyszínével. Ilyen körülmények között az intézkedés mai végrehajtása közvetlenül befolyásolta volna az oktatási folyamat zavartalan működését. A városháza hangsúlyozza, hogy a halasztás kizárólag adminisztratív és ideiglenes jellegű. A kilakoltatási eljárás továbbra is érvényben marad, és azt a későbbiekben, a jogi kereteknek és a közérdeknek megfelelően, a diákok és a tanárok tevékenységének zavarása nélkül hajtják végre” – szögezi le a közlemény.

A sajtó képviselőinek ugyanakkor arról beszélt, tervezi, hogy minden nap a templom lépcsőjén állva tiltakozik majd, mint hétfőn.

Jól felépített akciónak nevezte az ellene zajló eljárást, ami hamis telekkönyvi kivonat alapján zajlik. Felrótta, hogy az egyházügyi államtitkár az előzetes ígéret ellenére nem járt közben az ügyében.

Azt is elmondta, hogy van szükségmegoldás a kilakoltatás esetére, de ő a hivatala miatt lakik a rendházban, mivel ez a munkaköre.

Mint arról beszámoltunk, az apát ellen a város önkormányzata indított kilakoltatási pert, arra hivatkozva, hogy a rendház az önkormányzat tulajdonában van, és a mellette levő iskolaépülettel együtt – amely korábban premontrei gimnáziumként működött, de az államosítás után a Mihai Eminescu Főgimnáziumnak ad otthont – európai uniós forrásokból fel akarják újítani.

Viszont ha a Roman Ciorogariu 16 „nem létezik”, akkor ez nem helyi bohóckodás, hanem állami állítás. És ha állami állítás, akkor tessék ugyanazzal a bátorsággal beírni a saját állami rendszerekbe is, nem csak akkor előhúzni, amikor útban van a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság és egy gyülekezési kérvény. Mert egy cím vagy létezik, vagy nem. Két lehetőség van, nincs harmadik” – szögezték le.

korábban írtuk

„A cél a teljes kiszorítás”: jogsértésre és a jogállamiság semmibe vételére panaszkodik a nagyváradi premontrei apát

Kiszorítási kísérletnek és a jogállamiság megsértésének tekinti Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát, hogy a bihari megyeszékhely bírósága csütörtökön a rendházból való kilakoltatásáról döntött az önkormányzat által indított perben.

Az apát akkor a Krónika kérdésére kijelentette: fellebbezést nyújt be az alapfokú ítélet ellen. „Nyilvánvaló, hogy meg fogom fellebbezni. Az ítéletben olvasható kitételek ugyanis nem teljesen törvényesek. Egy telekkönyv alapján akarnak kilakoltatni, de se név, se cím nem szerepel benne. Nyilván megpróbálják majd végrehajtani az ítéletet, de mi megteszünk minden lépést, hogy az igazság szempontjából mégis megpróbáljuk megakadályozni” – közölte lapunkkal az apát.

„Magánszemélyként akarnak kilakoltatni, de nekem van itt munkaszerződésem is, ami ide köt. A helyzet az, hogy az önkormányzat fordítva ül a lovon, mert a prépostságot kellett volna kilakoltatni, nem engem, és akkor a prépostsággal együtt nyilván mentem volna én is” – mutatott rá. Az apát akkor egyúttal támogatást is kért a végrehajtási költségek fedezésére, ami nyomán gyűjtés indult.

Amúgy múlt héten az apát azt is tudatta, hogy levelet kapott Szabó Ödön nagyváradi RMDSZ-es parlamenti képviselőtől. A levélben a honatya arról tájékoztatta, hogy az ügyben megpróbált közbenjárni az önkormányzatnál, és szóbeli ígéretet kapott arra, hogy a templomot és a mellette levő területet a premontrei rendre íratják át, és lehetőséget biztosítanak egy új rendház félépítésére.

korábban írtuk

A premontrei apát kilakoltatásáról döntött a nagyváradi bíróság

Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatásáról döntött a helyi bíróság az egyházi elöljáró ellen a város önkormányzata által indított perben csütörtökön.

Mint arról beszámoltunk, az önkormányzat még májusban küldött kilakoltatási végzést Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak, váradhegyfoki prépost-prelátusnak, amelyben felszólította, hogy öt munkanapon belül hagyja el a premontrei rendházat, mivel azt a város tulajdonának tekintik, és fel akarják azt újítani.

• Fejes Rudolf Anzelm a Krónikával közölte, jogi lépéseket tervez az ügyben.
• Mivel nem tett eleget a felszólításnak, az önkormányzat bírósághoz fordult.

Májusi közleményében az apát úgy fogalmazott: a szerzetesi örökfogadalom által megszentelt életforma nem visszavonható, nem időhöz vagy hatósági engedélyhez kötött, és nem sorolható be a polgári jog kategóriái alá. A rendház nem bérelhető, nem birtokba vehető, nem felmondható – mert nem szolgálati lakás, hanem az Egyház domus Dei-ja: Isten háza és a megszentelt élet tere, amelyet egyházi kánoni klauzúra védelmez. Ezért minden olyan állami megnyilatkozás, amely az e helyen történő jelenlétemet jogcím nélkülinek minősíti, nemcsak szakmailag téves, hanem a vallásszabadság és az egyházjogi autonómia szempontjából is elfogadhatatlan.

korábban írtuk

Nagyváradi premontrei apát: kettős mércét alkalmaznak, a kilakoltatásom jogi diszkrimináció és morális visszaélés

Nyílt levélben fordult Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei főapát az őt a rendházból kilakoltatni akaró városi önkormányzat fejéhez, Florin Birta polgármesterhez, miután az elöljáró levélben javasolt találkozót.

„A mi tulajdonunkban van nemcsak a rendház, hanem az egész ingatlan, mivel Bolojan úr (Nagyvárad korábbi polgármestere, jelenlegi miniszterelnök – szerk. megj.) annak idején kitöröltette az állam egyetlen jogcímét, az államosítást. És ezt perrel tette, tehát visszafordítani nem lehet. Mi próbáltuk ennek a pernek az iratait megnézni, de nekünk soha nem adták ki az anyagot, mivel azt mondták, hogy illetéktelenek vagyunk. Bolojan úr rájött arra, hogy csak az épület közepe van államosítva, és akkor, amikor államosították, ezt át is vitték egy más telekkönyvi betétbe. Tehát nem volt nehéz elfogadni, amit a prépostság mindig is mondott, hogy csak a közepe van államosítva, a többit csak úgy elfoglalták” – mutatott rá az apát. Hozzátette: a volt polgármester biztos akart lenni a dolgában, mert ilyen ingoványos jogi helyzetben levő ingatlan kapcsán nem lehet munkálatokat végezni és pályázni sem. Mivel kitöröltette az államosítást, a jogcím visszaszállt ránk. Közben, mikor már ez megtörtént, ők körülbelül hat telekkönyvre feldarabolták kataszterileg az épületet, úgyhogy a régin már csak a templom maradt. Ennek nyomán ilyen tiszta, úgynevezett tiszta telekkönyvekkel pályáztak. A saját nevükre telekkönyveztették azt, ami nem az övék” – hangsúlyozta az egyházi vezető.

Az igazgatóhelyettes szerint az apát „olyan helyiségeket foglal el, amelyek nincsenek a tulajdonában”.
„Létezik egy bírósági ítélet, amelyet nem kíván elismerni. Az ítélet arra az ingatlanra vonatkozik, amelyben ma a Mihai Eminescu Főgimnázium működik. Az általa használt öt helyiség ugyanis a gimnáziumhoz tartozik. A szóban forgó ingatlan az Eminescu-gimnáziummal azonos helyrajzi számmal rendelkezik. Hozzáépült a templomhoz” – mondta.

korábban írtuk

Újabb államosítási kísérlet: ki akarja lakoltatni a váradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm apátot a premontrei rendházból

Kilakoltatási végzést küldött a nagyváradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak, amelyben felszólítja, hogy öt munkanapon belül hagyja el a premontrei rendházat. Fejes Rudolf Anzelm a Krónikával közölte, jogi lépéseket tervez az ügyben.

Kérdésünkre, hogy amennyiben az apátot kilakoltatják, mi a tervük a szóban forgó ingatlanrésszel, az igazgatóhelyettes kifejtette, a főgimnáziumnak adnák át a helyiségeket. „A teljes ingatlanban felújítás kezdődik. Ennek során a jelenleg az iskolához tartozó helyiségek mellett ezeket a helyiségeket is felújítják, majd átadják őket az iskolának” – mondta.

Azóta – az ügyet övező közfelháborodás nyomán – olyan nyilatkozat is elhangzott, hogy a helyiségeket a felújítás után ismét az apát rendelkezésére bocsátanák.

A premontrei apát egyébként hosszú évek óta pereskedik az államosított ingatlanai visszaszolgáltatása érdekében – többek között a ma a Mihai Eminescu Főgimnáziumnak otthont adó, a kilakoltatási felszólításban is szereplő és az igazgatóhelyettes által is említett rendház tőszomszédságában álló Premontrei Gimnázium épületéért is –, de máig csupán a korábbi tulajdona elenyésző részét szolgáltatta vissza a román állam.