Az Erdély-szerte egyre népszerűbb Pittyes 2-es és Gyufa humorista trió is fellépett szülővárosában, Kézdin
Fotó: Kiss Judit
Erőteljes lüktetéssel telt meg a hét végén Kézdivásárhely: a helyi értékekre összpontosító Őszi sokadalom sokakat vonzott a céhes városba nemcsak a környékről, de messzebbről is.
2022. augusztus 29., 08:282022. augusztus 29., 08:28
Aki a vasárnap zárult, háromnapos Őszi sokadalomra látogatott el Kézdivásárhelyre, talán rá sem ismert a máskor többnyire csendes, általában visszafogott pezsgésű város atmoszférájára. A céhes város ünnepén ugyanis azt lehetett érzékelni, hogy késő éjszakáig élettel, lüktetéssel telt meg az udvarterekkel övezett központ, sokakat vonzott a helyi értékekre összpontosító, immár 32. alkalommal megszervezett sokadalom.
Az impozáns református templom közelében felépített nagyszínpadon és több kisebb színpadon tartottak zenei és egyéb rendezvényeket, de nem hiányoztak a kínálatból a kötetbemutatók, kerekasztal-beszélgetések, és természetesen a vásári forgatag is gazdag kínálattal várta a közönséget.
Fotó: Őszi sokadalom Facebook
A nagyszínpadon kívül több kisebb helyszínen is tartottak koncerteket, például a közeli borudvarban, ahol a hangzást meglehetősen zavarta a nagyobb volumenű nagyszínpadi koncertek hangereje. Talán a szervezőknek nem ártana megfontolniuk, hogy a kisebb koncertek helyszíneit valamivel távolabb helyezzék el a nagyszínpadtól, vagy hogy ne egyazon időpontra időzítsék az egymáshoz közel zajló rendezvényeket.
De szintén sokakat vonzott a 2010-ben alakult gyergyószentmiklósi No Sugar együttes szombati fellépése is, a zenekar erőteljes előadásmódja magával ragadta a közönséget. Szintén nagy sikernek örvendhetett a Pittyes 2-es és Gyufa nevű, Erdély-szerte egyre népszerűbb humoristatrió nagyszínpadi fellépése.
Fotó: Őszi sokadalom Facebook
Ezúttal „otthon” voltak, népszerűségüket az is igazolja, hogy a négyévestől a hajlott korúakig mindenkit meg tudnak mosolyogtatni, slágereiket immár kívülről fújja a közönség. A szórakoztató rendezvények sorába illeszkedett a Nők Egyesülete által szervezett felvonulás: korhű ruhákban korzóztak a hölgyek a céhes város főterén.
Az őszi sokadalom kulturális kínálata is felpezsdítette a város életét: sokan voltak kíváncsiak a kolozsvári Csengeri Kostyák Zsuzsa orgonaművész koncertjére, amelyet a Boldog Özséb templomban hallgathattak meg az érdeklődők. Az Incze László Céhtörténeti Múzeumban Simó Enikő díszítőművészeti kiállítását nyitották meg, de számos alkotóval tartottak kerekasztal-beszélgetést. Az erdélyi rockzene története iránt érdeklődők Zilahi Csabának, a kolozsvári rádió szerkesztőjének a könyvét ismerhették meg: a szerző jelenlétében mutatták be a nemrég napvilágot látott, nagy érdeklődésre számot tartó, Erdélyi MagyaRock (1970–2010) című kötetét. A bemutatót az 1980-ban alakult kézdivásárhelyi Bumeráng zenekar fellépése követte, a veterán zenészek a helybeliek – és nemcsak – által évtizedek óta jól ismert szerzeményeket hallgathatták meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!