Távol-keleti vendégmunkások Kolozsváron: egyre többen a családjukat is maguk mellett szeretnék tudni Erdélyben
Fotó: Orbán Orsolya
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét. A Kolozs Megyei Idegenrendészeti Felügyelőség csütörtöki sajtótájékoztatóján a növekvő bevándorlásról, az illegális munkavégzés elleni fellépésről és a külföldiek beilleszkedéséről is szó esett. A Krónika kérdésére kiderült, milyen változásokat hozott Románia schengeni csatlakozása a migráció terén.
2026. október 08., 18:502026. október 08., 18:50
2026. október 08., 19:452026. október 08., 19:45
Egyre jelentősebb szerepet töltenek be a külföldi vendégmunkások Kolozs megye gazdaságában, és az idegenrendészet tapasztalatai szerint mind többen tekintenek Romániára nem csupán átmeneti munkahelyként, hanem lehetséges új otthonukként. Erről Ciprian Adrian Tămaș rendőr-albiztos, a Kolozs Megyei Idegenrendészeti Felügyelőség parancsnoka beszélt csütörtökön Kolozsváron, a rendőrség idei tevékenységét ismertető sajtótájékoztatón.
A szolgálat vezetője szerint jelenleg hozzávetőleg 21 ezer külföldi állampolgárt tartanak nyilván Kolozs megyében. Közülük valamivel több mint 5700-an az Európai Unió, illetve az európai térség állampolgárai, míg több mint 14 ezren harmadik országokból, vagyis az Unión kívülről érkeztek. A számok nem tartalmazzák azt a mintegy 2900 ukrán állampolgárt, aki az orosz–ukrán háború miatt ideiglenes védelemben részesül Romániában.
Az idegenrendészeti felügyelőség az idei év első kilenc hónapjában 7261 külföldi állampolgár tartózkodásával kapcsolatos ügyet kezelt, szemben a tavalyi év azonos időszakában nyilvántartott 6838 személlyel. Az érintettek közül 6510-en az EU-n kívüli országok állampolgárai voltak, számuk egy év alatt 6065-ről emelkedett erre a szintre.
Az uniós állampolgárok közül a franciák voltak a legnagyobb számban jelen az ügyfélforgalomban, 276 kérelemmel. Németországból 107, Olaszországból 95, Spanyolországból pedig 30 személy fordult az idegenrendészethez.
A külföldiek túlnyomó többsége munkavállalás céljából érkezik. Ezt mutatja, hogy az idei első kilenc hónapban kibocsátott 5527 tartózkodási engedélyből 4006 munkavállaláshoz kapcsolódott. Tanulmányi célból 334, családtagként történő tartózkodásra pedig 725 engedélyt állítottak ki.
A sajtótájékoztató egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a külföldi munkavállalók egy része fokozatosan letelepedik Romániában. Vannak közöttük olyanok, akik öt-hét éve dolgoznak az országban, stabil munkahellyel rendelkeznek, lakást bérelnek vagy más módon biztosították lakhatásukat, és szeretnék a családjukat is magukhoz költöztetni.
Az idegenrendészethez idén 171 családegyesítési kérelem érkezett, amelyek közül 137-et jóváhagytak, 27-et elutasítottak. A legtöbben házastársukat és gyermekeiket szeretnék Romániába hozni, továbbá mintegy 25 kérelem a szülők áttelepülésére vonatkozott.
– fogalmazott a felügyelőség vezetője. Ciprian Adrian Tămaș hangsúlyozta, a vendégmunkások nem csupán a gazdaság működéséhez járulnak hozzá: amennyiben a családjuk is követi őket, fokozatosan gyökeret eresztenek, közösségeket alakítanak ki, és a romániai társadalom részévé válnak. Tămaș szerint ez természetes folyamat, amelyre a hatóságoknak és a helyi közösségeknek egyaránt fel kell készülniük.
A tartósan letelepedők megfelelő feltételek teljesítésével akár román állampolgárságot is szerezhetnek. A huzamos tartózkodási engedélyhez legalább ötéves romániai tartózkodás és román nyelvtudás szükséges. Idén 158 ilyen engedélyt állítottak ki, több mint kétszer annyit, mint tavaly.
Ciprian Adrian Tămaș rendőr-albiztos, a Kolozs Megyei Idegenrendészeti Szolgálat vezetője szerint a romániai bérek egyre vonzóbbak az ázsiai munkavállalók számára
Fotó: Makkay József
A Krónika arra volt kíváncsi, hogy Románia teljes jogú schengeni csatlakozása után megnőtt-e annak a veszélye, hogy az ázsiai és más harmadik országbeli vendégmunkások illegálisan továbbindulnak a nyugat-európai államok felé. Ciprian Tămaș válaszában meglepő jelenségre hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint a schengeni csatlakozást követően több romániai munkáltató is megkereste az idegenrendészetet, hogy megtudja, milyen feltételekkel térhetnek vissza azok a külföldi alkalmazottaik, akik korábban illegálisan távoztak Romániából valamelyik nyugat-európai, schengeni országba.
A szolgálatvezető magyarázata szerint Románia csatlakozása után bizonyos, korábban alkalmazható eljárások már nem tették lehetővé, hogy ezek a munkavállalók más schengeni országokban rendezzék tartózkodásukat. Emiatt egy részük vissza szeretne térni Romániába dolgozni.
A Krónika felvetésére, miszerint korábban sok vendégmunkás csupán ugródeszkának tekintette Romániát a nyugati országok felé, Tămaș elismerte, hogy ez korábban előfordulhatott, de jelenlegi tapasztalataik már más irányba mutatnak.
– jelentette ki a rendőr-albiztos. Hozzátette: a romániai bérek egyre vonzóbbak azoknak az ázsiai munkavállalóknak, akik hazájukban gyakran mindössze havi 100–300 eurónak megfelelő összeget keresnek. Romániában ennél lényegesen magasabb jövedelemhez juthatnak.
A rendőr-albiztos szerint a schengeni csatlakozás óta nem tapasztalták, hogy nőtt volna azoknak a munkavállalási céllal érkező külföldieknek a száma, akik végül nem szerzik meg a romániai tartózkodási engedélyüket, illetve az engedély birtokában tovább mennének más nyugat-európai országba.
Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.
A növekvő bevándorlással párhuzamosan az idegenrendészetnek az illegális tartózkodás és a feketemunka visszaszorításával is foglalkoznia kell. A Kolozs Megyei Idegenrendészeti Felügyelőség az első kilenc hónapban 311 célzott helyszíni ellenőrzést végzett, részben önállóan, részben a rendőrséggel, a munkaügyi felügyelőséggel és más hatóságokkal együttműködve. Az ellenőrzések során 58 olyan külföldi állampolgárt azonosítottak, aki jogellenesen tartózkodott Romániában, vagy megfelelő munkavállalási dokumentumok nélkül dolgozott.
A hatóság 63 visszatoloncolásról hozott határozatot.
Ezek közül 57 esetben 15 vagy 30 napot biztosítottak az önkéntes távozásra, hat esetben viszont hatósági kísérettel történő kitoloncolást rendeltek el.
A szabálysértési eljárások során 417 szankciót alkalmaztak, összesen 300 700 lej értékben.
Az idegenrendészet nemcsak helyszíni ellenőrzésekkel vizsgálja a külföldiek jogszerű tartózkodását. A tartózkodási engedélyek meghosszabbításakor minden alkalommal újraellenőrzik az érintettek helyzetét, a munkavállalás, a lakhatás és az egyéb törvényi feltételek teljesülését.
A szolgálatvezető szerint az ügyintézés hatékonyságát az elektronikus rendszerek fejlesztése is javította. Az ügyfélfogadás is gyorsult: a korábbi két ablak helyett jelenleg négy áll rendelkezésre, amelyeket az ügyfélforgalomhoz igazodva nyitnak meg. A szolgálatvezető szerint ennek köszönhetően
Ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi, egy kolozsvári parkolóházban kialakított székhelynél megfelelőbb helyiséget keresnek.
A Kolozs Megyei Idegenrendészeti Szolgálat több tisztségviselője is részt vett a rendőrségi sajtótájékoztatón
Fotó: Makkay József
Az újságírók a vendégmunkások nyelvtudásáról és társadalmi beilleszkedéséről is kérdezték a szolgálatvezetőt. Tămaș elmondta, hogy a vízumkérelmek elbírálásakor elvárás valamely nemzetközileg használt nyelv vagy a román nyelv ismerete, amit a külképviseleteken rövid beszélgetésekkel is ellenőrizhetnek. A tartózkodási engedély megszerzéséhez azonban nem minden esetben feltétel a román nyelvtudás. Tapasztalatai szerint a legtöbb külföldi legalább alapszinten beszél angolul.
A társadalmi integráció terén a rendőr-albiztos külön méltatta a Nemzetközi Migrációs Szervezet kolozsvári képviseletének és a helyi önkormányzatnak a munkáját. A polgármesteri hivatal által ingyenesen biztosított helyiségekben román nyelvtanfolyamokat, beilleszkedést segítő foglalkozásokat szerveznek, pszichológiai támogatást és tanácsadást nyújtanak a külföldieknek.
Tămaș szerint Kolozs megye ezen a területen országos példává válhat, bár az integrációs munka még kezdeti szakaszban tart.
Az Emil Boc kolozsvári polgármester külföldiekkel kapcsolatos korábbi kijelentését firtató újságírói kérdésre válaszolva a felügyelőség parancsnoka úgy vélekedett, hogy a bevándorlók jelentette esetleges problémákra vonatkozó megjegyzést félreérthették. Hangsúlyozta, hogy a kolozsvári önkormányzat komoly erőfeszítéseket tesz a külföldiek társadalmi beilleszkedésének támogatására.
Mint arrról beszámoltunk, Emil Boc a napokban vészharangot kongatott: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli bevándorló él Kolozsváron, és a liberális elöljáró szerint „ez kezd problémává válni”. A kincses város polgármestere nyelvi tesztet, valamint a beilleszkedés minimális szintjének betartását, az ország szabályainak kellő ismeretét várná el a vendégmunkás bevándorlóktól.
Az Országos Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) hivatalos adatai alapján Romániában 2025. december 31-én 227 865, harmadik országbeli állampolgárt tartottak nyilván. Ezzel számolva Kolozs megye részesedése 6,14 százalék volt, ami Bukarest után a legmagasabb arány.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Több mint 140 000 nem uniós állampolgár dolgozik Romániában olyan munkakörökben, amelyeket a román állampolgárok elutasítanak. A vendégmunkások közel fele Nepálból és Srí Lankából származik, szakképzetlen munkásként dolgozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!