Fotó: Mediafax
Mint ismeretes, a tárcavezető szerint a jövőben a betegeknek is fizetniük kell majd bizonyos orvosi vizsgálatokért, az egészségügyi tárca ugyanis várhatóan szeptember elsejétől lépteti életbe egyes orvosi szolgáltatások kettős finanszírozásának rendszerét. Ennek értelmében egyes vizsgálatokat és analíziseket a jövőben is az egészségbiztosítási pénztár fizeti, ám lesznek olyanok is, amelyekért a páciensnek saját zsebből kell fizetnie.
Ion Bazac szerint az új rendszer célja az egészségügyben elburjánzott korrupció visszaszorítása, amelynek szükségességére az Európai Unió is felhívta a figyelmet. Az erre vonatkozó orvosi útmutató június elsejére készül el, és minden kezeléstípus esetében rögzíti, milyen vizsgálatokért és ellátásért fizet a biztosító, és mely szolgáltatások költsége terheli majd a beteget.
Javító szándékúnak tartja, ám semmiképpen nem nevezné megoldásnak a minisztériumi kezdeményezést Schwartz László marosvásárhelyi urológus főorvos. Szerinte a jelenlegi gazdasági válságban az intézkedés valóban segítene a költségvetésen, ám hosszú távon nem jelenthet megoldást. Az ismert orvos a magyarországi vizitdíjat hozta fel példaként, amit a kormány kénytelen volt eltörölni.
„Persze van némi logikája a miniszter érvelésének. Ha hitelt adunk Irinel Popescu államtitkár állításának, miszerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár csupán a személyzet fizetésére elegendő pénzzel rendelkezik, az intézkedés indokolt” – vélekedett Schwartz. Kérdésünkre, hogy szerinte hova csorog el a többi pénz, a vásárhelyi orvos szintén bukaresti kollégáját idézte, aki szerint mindaddig, amíg a munkavállalóktól befolyt összegeket a pénzügyminisztérium kezeli, a pénztárnak nincs teljes rálátása a bevételekre. Felvetésünkre, hogy a rendelkezés bevezetése javíthat-e az orvosi ellátáson, Schwartz határozott igennel válaszolt. Példaként egy olyan vizsgálatot említett, melynek költségeit a pénztár jelenleg sem állja, azonban ha a beteg a zsebébe nyúl, az ingyenesekkel együtt elvégezhető. „Ha már mindenáron be akarják vezetni a pótdíjat, úgy lenne méltányos, ha a betegek nem azonos összeget, hanem a vizsgálat komplexitásától függően fizetnének” – fejtette ki a Krónikának Schwartz, aki hozzátette: megítélésében a hosszú távú megoldást a magánbiztosítási alap létrehozása jelentené.
„A csúszópénzek és a kiskapuk keresése nem fog varázsütésre eltűnni, de a tervezett rendeletben olyan előrelépést látok, ami közelebb visz a megoldáshoz” – közölte lapunkkal Láng László, a Háziorvosok Szatmári Szövetségének alelnöke. Láng szerint nem kell kétségbeesni, hiszen nem akkora összegekről van szó, amelyek anyagilag „megviselnék” a betegeket. A gyerekek, a terhes nők és a nyugdíjasok mentesülnének a díj fizetése alól, és további szociális kedvezmények bevezetését is tervezik. „Úgy kell elképzelnünk a rendszert, mint a magyarországi vizitdíjat. Olyan pluszszolgáltatásokat és különleges ellátást érint, amelyekért eddig is fizetni kellett valamilyen formában, másképp nem voltak elérhetők” – részletezte a szatmári orvos, aki szerint a szabályozásnak pozitív és negatív példáját is láthattuk már Európa-szerte. „Magyarországon eltörölték népszavazással, Szlovákiában eleinte a lakosság nemtetszését váltotta ki, de később bevált” – mondta Láng.
Simon Katalin Gyöngyi börvelyi háziorvos szerint a páciensek hozzájárulását több szempontból is meg kellene vizsgálni. „Ha a polgárok fizetik a betegbiztosítást, akkor miért kell még pluszba pénzt kiadniuk?” – tette fel a kérdést Simon, aki szerint meg kellene gondolni, nehogy egy szolgáltatásért kétszer fizessenek a páciensek. „Akinek az alapellátás mellett egyéb, járulékos beavatkozásra is szüksége van, az fizessen érte” – tette hozzá. A háziorvosnak az intézkedés adminisztrációs részével kapcsolatban is aggályai vannak. Úgy véli, a lakossági befizetésekkel járó fölösleges papírmunka a hatékony kezelés rovására mehet, hisz a bürokrácia tovább nő, pénz viszont nem lesz a személyzetbővítésre.
„Az sem igazságos szerintem, hogy a nyugdíjasok elviszik a szolgáltatásaink 70–80 százalékát, de nekik nem kell betegbiztosítást fizetniük, és a részhozzájárulás alól is mentesülnek majd. Távol álljon tőlem, hogy ellenük beszéljek, de ha az állam az egyik oldalon nagyvonalú, attól a másikon nem kellene behajtóként viselkednie” – fogalmazott az orvos.
A szatmári lakosok véleménye megoszlik a kezdeményezésről. Egyesek szerint ha drágul a hazai ellátás, de a minőség nem változik, ezután indokoltabb lesz a közeli Magyarországra járni kezelésre. „Eddig is átmentem minden bajommal, ezután meg pláne a túloldalra megyek. Ha már fizetnem kell, akkor inkább fizetek a minőségi ellátásért” – nyilatkozta lapunknak egy neve elhallgatását kérő lakos.
„Azzal akarják visszaszorítani az egészségügyben a korrupciót, hogy még nagyobb terhet rónak a betegre?” – tette fel a kérdést Soós Szabó Klára, a Háziorvosok Országos Szövetsége Hargita megyei szervezetének elnöke. Hozzátette: ha egy orvos korrupt, azt vonják felelősségre, ne a beteget „büntessék”. Az orvos „aljas kommunista módszernek” nevezte az intézkedést. „A miniszternek be kellene vallania, hogy a rendszerben nincs elég pénz, és emiatt kétszer akarnak pénzt elvenni az egészségügyi ellátásra szorult emberektől” – vélte az orvos.
Soós Szabó Klára nehezményezi, hogy a politikum húsz év alatt sem volt képes működőképessé tenni az egyre nagyobb szakemberhiánnyal küszködő egészségügyi rendszert. Szerinte a bruttó nemzeti össztermékből egészségügyi célokra fordított öszszeget kellene növelni, és megfelelő körülményeket kellene biztosítani az orvosoknak, hogy itthon gyakorolhassák hivatásukat, ne idegenben kelljen munkát keresniük.
Hasonlóan vélekedik Bíró Csaba gyergyószentmiklósi sebészorvos is, aki szerint az előző kormány az egészségügyet érintő törvénykezés terén „baloldalibb” volt a jelenleginél. „Ha jól értem, a hálapénzt akarja valamiképp megszerezni a kormány, aztán abból majd bizonyos összeget visszaosztanak az orvosoknak is” – fejtegette a sebész magyarországi példára emlékeztetve. Bíró azonban azt is tudni véli, hogy a részhozzájárulás bevezetésével egyidejűleg az egészségügyi rendőrséget is létre akarják hozni. Mint mondta, „hálapénz volt, van és lesz”, mert nehéz ellenállni a betegek hálából felkínált ajándékainak, azt viszont elítéli, ha egy orvos a hálapénzt feltételként szabja meg bizonyos egészségügyi szolgáltatás elvégzéséhez.
Az orvosokhoz hasonlóan a lakosság sincsenek elragadtatva a kezdeményezéstől. „Ezek szerint, jobban teszi, ha meghal, aki beteg, minthogy orvoshoz forduljon” – fejtette ki egy magát megnevezni nem óhajtó érintett. Mint mondta, becstelennek találja az intézkedést, mert szerinte ezzel nem szűnik meg a korrupció, csupán a betegeknek kell majd az egészségügyi biztosítás mellett további összegeket fizetniük, ha meg akarnak gyógyulni.
„A mások példájából kellene tanulni, és nem nekünk kísérletezni mindenféle megoldással” – mondta a részhozzájárulás bevezetése kapcsán Kerekes Jenő, a Kovászna Megyei Orvosi Kamara elnöke. Úgy vélte, a bruttó nemzeti össztermék 10–12 százalékát kellene az egészségügyre fordítani, a jelenlegi 4 százalék helyett. Ha megfelelő lenne az ellátás, a szolgáltatás minősége, akkor lehetne beszélni arról, hogy a komoly műszerezettséget igénylő szolgáltatások díjának egy részét a beteg fizesse – tette hozzá.
„Az elképzelés rendkívül ködös, senkinek nem világos, mi tartozik az alapellátásba, és melyek azok a beavatkozások, amelyekért pluszba kell fizetni a betegnek” – mondta a sepsiszentgyörgyi orvos, aki szerint a kettős finanszírozási rendszer rengeteg adminisztrációval és bürokráciával jár majd. Hozzátette, talán az intézkedés révén valamelyest visszaszorul az eddig feleslegesen igénybe vett orvosi vizsgálatok száma, de semmiképp nem olyan mértékben, hogy az pozitívan érintené a jelenlegi rendszert. Az egészségügyi ellátás most sem teljesen ingyenes – emlékeztetett a szakember –, a bonyolultabb vizsgálatokért sem mindig fizet a biztosító. Legtöbb esetben a páciens azért kénytelen fizetni, mert nem akarja, vagy nem tudja kivárni, amíg sorra kerül. Másrészt a biztosító és az orvosok közötti keretszerződésben az áll, hogy egy betegség esetében a biztosított egy ingyenes vizsgálatra és egy ingyenes ellenőrző vizsgálatra jogosult, a többit ki kellene fizetnie. Ugyanakkor két szakorvos véleményét kérheti a biztosító támogatásával, ha egy harmadikkal is megvizsgáltatná magát, azért fizetnie kell. Kerekes Jenő szerint kétséges, hogy a rendelkezés révén sikerül felszámolni a paraszolvenciát, sok múlik azon, hogy a részhozzájárulás hova folyik be. Ha a pénzt az orvos kapja, akkor eredményes lehet a hálapénz visszaszorításában, de ha „egy közös kalapba” folyik, és onnan osztják újra szét, nem változtat a rendszeren. Az orvos szerint az is visszás, hogy a szaktárca emelni akarja az egészségbiztosítás összegét, ahelyett, hogy behajtaná azoktól, akik nem fizetik.
A háromszékiek többsége még nem hallott a részhozzájárulás bevezetéséről. G. Katalin eddig is fizetett, mivel magánrendelőkbe járt kezelésre, nem tudta kivárni, hogy a járóbeteg-rendelőbe előjegyezzék. P. Judit viszont kétségbe vonja, hogy bármi is változna az intézkedéssel. „Kifizetjük a számlát, és utána ugyanúgy az orvos vagy a nővér zsebébe csúsztatjuk a borítékot, ha azt akarjuk, hogy odafigyeljenek ránk” – mondja az asszony, aki átesett már néhány műtéten.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Engedély nélkül tartott, távcsöves puskával vadászott egy 42 éves férfi Bihar megyében, ám az elejtett zsákmánnyal már nem jutott messzire: a rendőrök tetten érték. A harangmezői gyanúsítottat őrizetbe vették, fegyverét és gépkocsiját lefoglalták.
Két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Az idei hárommilliomodik regisztrált utast köszöntötték hétfőn a kolozsvári nemzetközi repülőtéren. A 3 milliós utasszám elérése sorozatban negyedik évben sikerül, ami országos premier a regionális repülőterek történetében.
Több ezer hektárnyi, nyár végén elvetett repceterületet kell újraművelniük a gazdáknak, akik más növényi kultúrák mellett döntenek, mivel a vetés az aszály miatt nem kelt ki.
Rendvédelmi erők és a terrorelhárító egységek nagy erőkkel vonultak ki hétfő reggel Kolozsvár központjába, miután a 112-es egységes segélyhívó számon bejelentést tettek egy robbanószerkezetről a Báthory István Elméleti Líceum területén.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Dróttal összekötözött zsákba tett, majd egy hídról a folyóba dobott egy mindössze három-négy hónapos kutyakölyköt egy férfi a Szeben megyei Cód (Sadu) településen. Az állatot szerencsére időben megtalálták és megmentették.
A havazás, a viharos szél és a jelentősen romló látási viszonyok miatt fokozott óvatosságra intik a hegyekbe induló turistákat a hegyimentők, az ajánlások az ország valamennyi magashegységében érvényesek.
Újabb halasztás történt a györgyfalvi álépítészként ismertté vált Szeredai Lóránt büntetőügyében. A bíróság idén márciusban három év és öt hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a férfit, aki éveken keresztül szakmai jogosultság nélkül tervezett.
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
Látogatottsági adatok