„A 2013-as keretszerződésben – ami remélhetőleg március elsején életbe lép – leállítjuk a biztosítóház általi finanszírozást a magánkórházak számára. Így az összes közpénz, tehát az egészségügyi társadalombiztosításokból összegyűlt teljes összeg a közkórházaknak marad” – nyilatkozta sajtótájékoztatóján a miniszter. Hozzátette: eddig a teljes összeg mintegy tíz százaléka került privát egészségügyi intézményekhez, ez lesz tehát az a plusz, amely ezután a közkórházak büdzséjét erősíti. A miniszter szerint ez a tíz százalék, illetve az intenzív ellátásra és anesztéziára kiutalt 200 millió lej a kórházak számára magas szintű finanszírozást biztosít majd, aminek köszönhetően a betegek is elégedettebbek lehetnek az ellátással. „Raed Arafat is többször elmondta, és én is megerősítem: ha a változtatások érvénybe lépése után egy kórház vezetősége vagy bármelyik aneszteziológiai vagy intenzív részleg dolgozója azt kéri majd egy pácienstől, hogy otthonról hozzon magának gyógyszert vagy egyéb egészségügyi felszerelést, annak azonnal mennie kell. A közpénznek az állampolgárhoz kell jutnia” – jelentette ki Nicolăescu. – Egy magánvállalkozást nem közpénzből kell elindítani, a magánkórházak igazgatóinak pedig a saját erejükre kell támaszkodniuk, nem pedig arra, amit az államtól lopnak, vagy amit befolyással való üzérkedéssel megszereznek maguknak.” Eugen Nicolăescu ugyanakkor elismerte: liberálisként épp azt kellene támogatnia, hogy a magánvállalkozások is megkapják a maguk támogatását, ezt azonban ne hajlandó felvállalni. „A jelen helyzetben a közpénz annyira kevés, hogy nagyon óvatosan kell bánni vele. A döntésünk teljesen világos: a közszférának közpénzből, a magánszférának magántőkéből kell megélnie” – fogalmazott. A miniszter újságírói kérdésre azt is elmondta, tud arról, hogy egyes, magánkórházban dolgozó orvosok valójában közkórházakban kezelik pácienseiket, és ennek a jelenségnek is szeretne gátat vetni. Ugyanakkor leszögezte: Romániában jelenleg nincs olyan egészségügyi szolgáltatás, amit csak magánkórház kínál, közkórház nem. Megígérte: Raed Arafat államtitkárral együtt fontossági sorrendet állítanak majd fel az egészségügyben tapasztalható problémák között.
Az egészségügyi tárcavezető ugyanakkor arról is beszélt, hogy a romániai egészségügyi rendszer működésének jót tenne, ha az orvosokat a jövőben teljesítmény után fizetnék. Ehhez szerinte olyan törvénymódosításra volna szükség, amely átlátható kritériumok alapján osztályozná a doktorok munkáját. A miniszter szerint az elmúlt négy esztendőben nem történt semmi annak érdekében, hogy az orvosokat itthon tartsák, így a szakemberhiány egyre nagyobb méreteket ölt. „Motiválnunk kell az orvosokat, meg kell találnunk a módját a rendszer stabilizálásának. Hogy ezt törvénymódosítással vagy sorozatos rendeletekkel érjük majd el, egyelőre nehéz megmondani. De fontos, hogy az orvosokat ne egyszerű közalkalmazottként fizessük, hanem a teljesítményük alapján, globális költségvetésből, hogy a kórházak és a részlegek vezetői rugalmasan, de objektív kritériumok alapján dönthessenek a bérezésről” – ecsetelte elképzelését Eugen Nicolăescu. Kijelentette: előző mandátumában kétszeresére emelte az egészségügyben dolgozók bérét, az első- és másodéves rezidensekét pedig megháromszorozta – ez utóbbi azóta 1100 lejről 700-ra csökkent, amit azonban a mostani törvényi előírások miatt nem lehet módosítani, legfeljebb 2014-re. Azt, hogy a teljesítményalapú bérezés kritériumrendszere mit tartalmaz majd, egyelőre nem tudta megmondani, ám azt ígérte, a 2014-es állami költségvetés elfogadásáig a változtatáshoz szükséges minden rendelet megszületik majd. Nicolăescu szerint ugyanakkor az orvosok motiválásához nemcsak a bérezési rendszer rugalmassá tételére van szükség, hanem a munkakörnyezet jobbítására is – a kórházakban tehát további korszerűsítéseket kell végezni, egy olyan orvost ugyanis, aki elavult felszereléssel dolgozik, „bármikor érhet műhiba vádja.” A miniszter újságírói kérdésre sem kommentálta az orvoskamara elnökének, Vasile Astărăstoaénak a kijelentéseit, aki nemrég általános sztrájkkal fenyegetőzött, amennyiben az orvosok fizetései nem emelkednek hamarosan – csak annyit mondott, ő maga bármire fel van készülve.
| Miniszteri rendelettel növelték januártól a kórházakban a látogatási órák számát. Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter kifejtette, egyetért azzal, hogy hétköznapokon napi hat órára, míg hétvégeken napi nyolc órára emeljék a látogatási órák számát, hiszen fontos, hogy a család bejuthasson a beteghez. Az egészségügyi tárcavezető ugyanakkor emlékeztetett, a világ legdemokratikusabb országában, az Amerikai Egyesült Államokban is bármikor meg lehet látogatni a kórházban kezelt betegeket. A sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Kórház vezetősége viszont még csak elemzi, miként ültesse gyakorlatba a miniszteri rendeletet, hogy a látogatások gyakorisága miatt ne romoljon az egészségügyi ellátás. András-Nagy Róbert igazgató a Krónika megkeresésére elmondta, jelenleg naponta 14 és 16 óra között lehet látogatni a kórházban fekvő betegeket, az újszülöttosztályra és az intenzív terápiás osztályra egyáltalán nem mehetnek be látogatók. Az igazgató elmondta, valamiképpen szabályozni kell a látogatást, különben rokonok, barátok, ismerősök özönlenek a kórházba, és a sok látogató zavarhatja például a frissen műtött betegeket. „Gyakran gondot okozott, hogy a látogatók miatt nem lehetett zavartalanul lebonyolítani a kezeléseket, például a műtött beteg újrakötözését. Nem javallott, hogy egy beteghez naponta többen is bejárjanak” – vallja az egészségügyi intézmény vezetője. Mint részletezte, jelenleg is van lehetőség arra, hogy a látogatási órákon kívül is bejussanak a hozzátartozók a kórházban ápolt beteghez, az eseteket egyénileg bírálja el a kezelőorvos és az osztályvezető orvos. A kórházigazgató arra is kitért, hogy például az ortopédián kéztöréssel kezelt betegnek nincs szüksége állandó felügyeletre, viszont a medencecsonttörés miatt ágyhoz kötött beteg életminőségén javít, ha a hozzátartozói mellette vannak. András-Nagy Róbert elmondta, a következő napokban kidolgoznak egy rendszert, hogy a miniszteri rendeletet is életbe léptessék, ám a betegellátás és a betegek érdeke se sérüljön. Egyébként az érintettek véleménye is megoszlik a beteglátogatási idő meghosszabbításáról. „Valamiképpen szabályozni kell, hiszen én sem örültem, amikor a szobatársamhoz tucatnyian betódultak, és levegő sem volt már a kórteremben” – fejtette ki érdeklődésünkre egy kismama. „Tulajdonképpen a jelenlegi helyzetet törvényesítik az intézkedéssel, hiszen az ágyban fekvő nagymamám mellett éjjel-nappal ott volt egy családtag, különben az elemi szükségleteit sem tudta kielégíteni. Azonkívül 14 és 16 óra közötti intervallum amúgy is rossz időpont a látogatásra, hiszen olyankor mindenki dolgozik” – fogalmazott egy másik fiatalasszony. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Látogatottsági adatok