Egészségügyi reformintézkedésekre is készül a Bolojan-kormány
Fotó: Veres Nándor
A magán egészségügyi intézmények államilag támogatott szolgáltatásainak igénybevételekor fizetett egyéni hozzájárulás fokozatos megszüntetése is szerepel az egészségügyi rendszert érintő tervezett intézkedések között, amelyekről közös sajtótájékoztatón számolt be hétfőn Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter és Ilie Bolojan miniszterelnök.
2025. július 22., 10:242025. július 22., 10:24
A tárcavezető rámutatott, a minisztérium az országos egészségbiztosítási pénztáron (CNAS) keresztül számos olyan szolgáltatást támogat, amelyek magán egészségügyi intézményeknél is igénybe vehetők. Az egyik tervezett intézkedés értelmében fokozatosan megszüntetnék az ilyen esetekben a beteg által fizetett egyéni hozzájárulást.
Az intézkedés az állami és a magánszféra közötti partnerség erősítése mellett a magán egészségbiztosítások támogatását is célozza. „Erről már 20 éve beszélünk, de semmi konkrét nem történt még” – fogalmazott. Hozzátette, a monopólium egyetlen rendszernek sem tesz jót, ezért fejleszteni kell a magán egészségbiztosítások rendszerét is, amely kiegészítheti a CNAS szolgáltatásait.
Magyarázata szerint ugyanis sok olyan eset van, amikor egy páciens magánkórházban kezdi el a kezelést vagy esik át sebészeti beavatkozáson, miután azonban állapota objektív okok miatt súlyosbodik, vagy szövődmények lépnek fel, az intézmény átküldi egy állami kórházba. Az állami kórház jelentős összegeket költ a páciens kezelésére, ezeket azonban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem téríti meg maradéktalanul.
A miniszter szerint az intézkedés „nem lesz népszerű”, de „feltétlenül szükséges” a jelenség megfékezésére.
Rogobete leszögezte: a magánkórháznak abban az esetben is fizetnie kell, ha nem onnan irányították át a pácienst, de a beteg a magán egészségügyi intézményből való kiengedését követő 48 órában egy állami kórházban azonos típusú ellátásra szorul.
A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.
Egy másik intézkedés a betegeknek a járóbeteg-szakellátás felé történő átirányítását célozza. Rogobete szerint sok esetben néhány alapvető vizsgálat elvégzéséhez is két-három napra kórházba utalják a pácienseket, ami nagyon költséges az állam számára. „A pácienseknek a járóbeteg-rendelőkbe vagy az egynapos kórházi ellátásra való átirányítása mind a rendszer, mind a beteg számára előnyösebb, mivel sokkal gyorsabban diagnosztizálják és kezelik” – vélekedett a miniszter.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter
Fotó: Haáz Vince
Alexandru Rogobete szerint a járóbeteg-szakellátás fejlesztése érdekében a szolgáltatásonkénti pontérték a jelenlegi 5 lejről augusztus 1-től 6,5 lejre nő, január 1-től pedig 8 lejre emelkedik. „Reményeink szerint ez a szakambulancián végzett beavatkozások és kezelések számának jelentős növekedéséhez fog vezetni” – idézte szavait az Agerpres hírügynökség.
A miniszter jelezte azt is, hogy 20 óráig meghosszabbítják a járóbeteg-szakrendelők nyitvatartási idejét, hogy azok is tudják igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat, akik 17–18 óráig dolgoznak.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy a kormány nem készül leépítésekre az egészségügyben.
Beszólt ugyanakkor az állami egészségügyi intézményeknek is.
„Ha egy kórház fiktív szolgáltatásokat próbál meg elszámoltatni, az egészségbiztosítási pénztár megvonja az intézménytől a szerződésben szereplő összeg 10 százalékát” – jelentette ki.
Rámutatott, az adatokat vizsgálva kiderült, hogy
Az ilyen eseteket próbálják meg kiszűrni a szankcióval. Ha az ellenőrzések során fiktív szolgáltatásokra derül fény, az adott hónapra vonatkozó szerződésben szereplő összeg 10 százalékát visszatartja az egészségbiztosító – magyarázta a tárcavezető.
Bejelentése szerint az egészségügyi rendszert érintő tervezett intézkedések között szerepel az is, amely szerint fiktív kórházi beutalások esetén az azt elrendelő orvost és az osztályvezető orvost egyaránt szankcionálni fogják.
Leszögezte: fiktív kórházi beutalás esetén az azt elrendelő orvosnak felbontják a munkaszerződését, az osztályvezető orvost pedig leváltják a tisztségből.
A tárcavezető beszélt arról is, hogy bizonyos kórházak folyamatosan 20–30 százalékos kihasználtsággal működnek, ezekben „több az osztályvezető orvos, mint a beteg”. Hozzátette, nem fognak bezárni kórházakat, sem meneszteni alkalmazottakat, de
Rogobete arról is beszámolt, hogy új kritériumrendszert vezetnek be a kórházigazgatók munkájának értékelésére is, mivel a jelenlegi, 2007-ben kidolgozott rendszer már elavult. Ugyanakkor ezután az osztályvezető orvosok teljesítményét is értékelni fogják, mivel felelősséget kell vállalniuk csapatuk teljesítményéért – hangsúlyozta.
A miniszter azt is bejelentette, hogy kísérleti projektet indítanak a számos egészségügyi intézményben és szakterületen tapasztalható munkaerőhiány csökkentése érdekében. Azok a szakorvosok, akiknek az elmúlt 24 hónapban nem volt állásuk állami kórházban, feliratkozhatnak erre a mobilitási projektre, és az egészségügyi tárca 6 és 12 hónap közötti időszakra állást kínál nekik egy olyan egészségügyi intézményben, ahol munkaerőhiány van – magyarázta Rogobete, aki szerint ezzel megpróbálják megelőzni az orvosok külföldre való távozását is.
Ha a kormány nem fogadja el az egészségügyi rendszert érintő intézkedéscsomagot, jövőre abba a helyzetbe kerülhet az ország, hogy nem lesz pénze az egészségügyi kiadásokra – jelentette ki hétfő este Ilie Bolojan. A miniszterelnök a B1 televíziónak adott interjúban beszélt erről. „Abba a helyzetbe kerülünk, hogy nem lesz pénz a kórházakra, gyógyszerekre, nem fog működni az egészségügyi rendszer” – figyelmeztetett.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!