Egészséges egyensúlyra lenne szükség a kortárs és klasszikus irodalom között az elemi osztályos tananyagban

Sok pedagógus meglátása az, hogy kiegyensúlyozott mértékben kellene jelen lennie a tananyagban a kortárs és klasszikus irodalomnak. A témában Rusz Csilla nagyváradi tanítónő, drámapedagógus és Sárosi Melinda, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanítónője, tankönyvszerző véleményét kértük ki.

A klasszikus irodalom nagy része a magyar kulturális örökség fontos része. Ha a gyerekek nem ismerkednek meg ezekkel a művekkel, kevésbé lesznek tisztában a saját kulturális gyökereikkel – ez a kulturális tudatosság, amit kiskorban csepegtethetnénk a gyermekeinkbe, jól választott irodalommal” – fejtette ki Rusz Csilla.

Szólt arról is, hogy mi lenne a pozitív hozadéka annak, ha a gyerekek ezekben a fejlődésük számára kulcsfontosságú években megismerkedhetnének nemcsak kortárs, de klasszikusnak számító irodalommal is.

„Hogyan állítsam párhuzamba Lackfi János Apám kakasát, ha az Anyám tyúkját nem ismeri a gyerek? A klasszikus szövegek átírása, a hagyomány átértelmezése nagyon tetszetős a kortársaktól, de ahhoz ismerni kellene az eredetit, a »régit«, másképpen nem úgy fog hatni az új sem, ahogy azokra, akik álmukból felkeltve is tudják az eredeti szövegét” – mutatott rá Rusz Csilla.

A klasszikus irodalom az alap, erre épül a többi

Azt is megkérdeztük a pedagógustól, hogy az elemista korosztály számára miért lehet visszahozhatatlan ez a korszak abból a szempontból, hogy ha ekkor nem kerülnek kapcsolatba a gyerekek a magyar irodalom klasszikusaival, később talán már késő lesz. „Az elemi iskolai évek nagyon fontos időszakot jelentenek a gyermekek fejlődésében. Ha ebben az időszakban nem találkoznak a klasszikusokkal, a vers műfajával, az visszafordíthatatlan lehet.

Úgy fogalmazott, a versek, a klasszikus irodalom olvasása hozzájárul a gyerekek kreatív gondolkodásához és érzelmi intelligenciájuk fejlődéséhez. Ha ezek az élmények kimaradnak, nehezebben találhatják meg saját kifejezőformáikat. A kisiskolás gyerekek viszonya a vershez nagyon sokféle lehet és több tényezőtől függ. „Általánosságban elmondható – lassan 40 éve tanítok –, hogy a vers mint műfaj a gyerekek számára különleges módon varázslatos és szórakoztató világ. Játékosság, rím, ritmus – ez nagyon vonzó számukra. A játékosság segíthet abban,

– mindez fejleszti a kreativitást és a problémamegoldó képességet” – mondta Rusz Csilla. Hozzátette, a költészet élményei segíthetnek a gyerekeknek abban, hogy kifejezzék érzéseiket, sőt, hogy megértsék mások érzéseit is.

Azt is megfogalmazta, hogy a klasszikus szerzők, mint Petőfi Sándor, Arany János és József Attila, nem csupán irodalmi értékük miatt fontosak, hanem azért is, mert különleges módon járulnak hozzá a gyerekek érzelmi, nyelvi és gondolkodásbeli fejlődéséhez. „Hiszen olyan alapvető emberi érzéseket és értékeket közvetítenek, mint a barátság, hűség, igazságosság, szeretet, anyai szeretet vagy akár a szabadságvágy. Egy Petőfi vers megtaníthatja a gyermeket a bátorság és a hazaszeretet jelentőségére, míg József Attila sorai segíthetnek a mélyebb érzések megértésében. A költői képek, metaforák és ritmusok megragadják a gyermek képzeletét, inspirálják őt, és segítik az absztrakt gondolkodás kialakulását” – fejtette ki Rusz Csilla. .

Tanítói tapasztalat: a kortárs versek nehezebben taníthatóak meg, mint a klasszikusok

Sárosi Melinda szatmárnémeti tanítónő 34 éve végzi a pedagógusi munkát, ő az elsősöknek szóló egyik anyanyelvi kommunikáció tankönyv egyik szerzője. Megkeresésünkre azt mondta, meglátása szerint egészséges egyensúly kellene a klasszikus és a kortárs irodalmi művek bemutatásában, tanításában.

család, családszeretet, szabadságvágy, stb. Ugyanakkor a nemzeti öntudat erősítését fel kell vállalnia az iskolának, talán egyre inkább, hiszen a mostani fiatal szülők már egyre kevésbé fektetnek erre hangsúlyt – legalábbis Szatmáron ez tapasztalható” – mondta el Sárosi Melinda. Hozzátette, egyáltalán nem arról van szó, hogy ki kellene szorítani a kortársakat a tankönyvekből, de a klasszikusoknak is meg kellene jelenniük benne, hiszen számos olyan mű van, ami illeszkedik az elemis korosztály horizontjához: ilyen a Mátyás anyja, az Anyám tyúkja, a Füstbe ment terv, az Altató. „Tapasztalatom szerint a kortárs versek nehezebben taníthatóak meg, mint a klasszikusabbnak számító versek – utóbbiaknak a zeneisége, ritmusa vonzó, memorizálhatóak. Weöres Sándor versei, Petőfi, József Attila sokkal könnyebben megtanítható az elemistáknak” – mondta Sárosi Melinda.

Azt is elmondta, hogy az első osztály számára összeállított magyar anyanyelvi kommunikáció tankönyvnek a szerzője, szerzőtársa Kallós Enikő volt. Mint magyarázta, a tankönyv szerkezetét úgy képzelték el, hogy egy-egy betű bemutatásakor egy-egy kis verset, versrészletet, találós kérdést vagy nyelvtörőt keresnek, ami tematikában illeszkedik az adott betűhöz. Például szerepel a tankönyvben a klasszikusok közül Móricz Zsigmond Iciri-piciri című verse, de Kányádi, Zelk Zoltán-versek is, Petőfinek A nap című rövid költeménye. A tankönyvek anyaga egyébként az oktatási minisztérium honlapján böngészhető.

A kép, a szöveg és a mai gyerek viszonya

„Egyfelől az is igaz, hogy a klasszikus irodalom nehezebben befogadható a mai gyerek számára, ugyanakkor az is, hogy nem lehet és nem is kéne teljesen kigyomlálni a tananyagból sem azt, ami klasszikus. Jó lenne, ha elemiben több klasszikust ismerne meg a gyerek, hiszen később már kevesebb esély van erre, az érdeklődési köre másfelé irányul, és már késő lesz” – emelte ki Sárosi Melinda. Megkérdeztük tőle azt is, hogy mivel több mint 30 évnyi pedagógusi tapasztalattal rendelkezik,

Hiszen sok szó esik arról, hogy a mai gyerekeket az információ nem úgy éri el, mint régebben, és az információ közel sem annyira szövegközpontú, hanem inkább képközpontú. „Sokkal gyorsabban tudják befogadni a mai gyerekek a vizuális információkat. Amiben a leggyökeresebb különbséget látom, az a figyelem milyensége: a digitális eszközök használata nagyon negatívan hat a figyelemre és a koncentrációra. Például sokkal rövidebb szövegeket tudunk csak megtanulni, vagy elolvasni, és meg kell támogatni mindig vizuálisan is azt, amit olvasunk, tanulunk. Ugyanakkor a mai elemisták sokkal tájékozottabbak, mint a korábbiak, hiszen ugye már nem a tanító az ismeretek egyedüli forrása: sokszor kiegészítenek engem, akár tudományokról, akár történelmi témáról, vagy az állatvilágról legyen szó” – fejtette ki a pedagógus.

„A digitális eszközök használata, például a telefonos játékok eredményeképpen boldogsághormon termelődik az agyban, ezt az ingerküszöböt pedig nem éri el a tanulás, ami így nem okoz örömöt. A gyerekek motivációja nagyon-nagyon lecsökkent, nincs kedvük tanulni, leckét írni, nagyon hamar tevékenységet akarnak váltani, a kitartás, a koncentráció, a figyelem háttérbe szorul náluk” – ecsetelte Sárosi Melinda. Azt is elmondta,

„Meglátásom szerint át kell gondolni az egész módszertant, merthogy alkalmazkodni kell a a világ változásaihoz” – szögezte le Sárosi Melinda.

Nagyon lényeges lenne az is, hogy hogyan kellene verset mondani. Ez még egy érzékeny téma, amit érintenék” – fejtette ki Rusz Csilla. Megemlítette, hogy fontos lenne megfontolni azt, amit Nyáry Krisztián író és irodalomtörténész fogalmazott meg: húsz tudományos ténnyel támasztotta alá, hogy a gyerekeknek igenis érdemes verset olvasni. „A klasszikusok versei a nyelv varázsát jelentik, a szavak nemcsak jelentéssel bírnak, hanem ritmussal, zenével, érzelemmel is. Egyfajta sűrített világ, ahol egyetlen sor is képes megérinteni, gondolkodásra késztetni vagy éppen vigaszt nyújtani. A jó gyerekvers egyszerre lehet játék és mélység, lázadás és béke, titok és vallomás. Olyan, mint egy ablak önmagunkra és a világra – néha tisztán látunk rajta, néha torzan tükröz vissza, de mindig érdemes belenézni” – fogalmazott Rusz Csilla.

korábban írtuk

Kortárs mű tartalmát kérték a magyar nyolcadikosoktól a román nyelv és irodalom próbavizsgán

Egy kortárs mű tartalmát kellett leírniuk a magyar tagozaton tanuló nyolcadikosoknak a próbavizsgán román nyelv és irodalomból. Székelyföldön több mint ötezer magyar diák tesztelte le tudását és a vizsgahelyzetet hétfőn.