Egész életet meghatározó nemzeti érzés a márciusi ifjak szellemisége

A Leőwey Klára-líceum igazgatója, Pesek Szilárd Zoltán a Krónikának elmondta, az ősszel húsz esztendős máramarosszigeti iskolában folyamatosan apad a diáklétszám: a két évtizeddel ezelőtti háromszázról mára lecsökkentek kétszáz alá. Tavaly nem sikerült ötödik osztályt indítani, két elemi osztályuk összevont. Az igazgató az apadó gyereklétszám ellenére is bizakodó, mert úgy érzi, a helyi magyar közösség élni akar. Ezt az élni akarást segíti elő a frissen induló bölcsőde, amely az egyre több vegyes házasságból remélhetőleg idővel sok gyereket hoz majd a helyi magyar iskolába.

Avram Iancu példája

A templomi ünnepség a szomszédos honvédemlékműnél felállított színpadon folytatódott, ahol politikusok köszöntötték az egybegyűlt magyarságot. Pintér Zsolt, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke házigazdaként úgy fogalmazott: március 15-e arra sarkall mindannyiunkat, hogy a múltból erőt merítve derűsen és bizakodóan éljük meg az erdélyi, a máramarosi, a máramarosszigeti magyar valóságot. ,,Merjünk nagyot álmodni, de tegyük ezt józanul és megfontoltan. Tudjuk, mit jelent nap mint nap megdolgozni az igazunkért és létünkért. Naponta végezzük el derűsen feladatainkat, nem panaszkodva, nem acsarkodva, nem egymásra mutatva és nem nemzetet temetve” – hangsúlyozta a politikus.

Vasile Moldovan, Máramarossziget polgármestere az 1848-as forradalom közös értékeit hangsúlyozva kiemelte: a románság számára is 1848. március 15-e volt a kezdet saját szabadságharcához, mint ahogy a 19. század derekán bekövetkezett forradalom az európai népek tavaszának számított. Beszédében Avram Iancu Simonffy József nemzetőr őrnagyhoz 1848 júniusában írt leveléből idézett, amelyben a román forradalmár testvérként szólította meg a magyarságot, hangsúlyozva, hogy a magyar és a román ember tartós együttélése elkerülhetetlen. A polgármester szerint Avram Iancu üzenete ma is érvényes. ,,Ahogyan a jóérzésű magyarok tisztelik a románok nemzeti ünnepét, Máramarosszigeten mi is tiszteletben tartjuk a magyarság ünnepeit és hagyományait” – fogalmazott a román elöljáró. Az ünnepségen felolvasták Nicolae Ciucă román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök március 15-i üzenetét is.

Mindennapok szabadságküzdelme

Brendus Réka, a budapesti Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának erdélyi származású főosztályvezetője beszédében dióhéjban összefoglalta az 1848-as magyar forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó legfontosabb történéseket, majd annak leverését. ,,Az egész magyar nemzet tudatába és kollektív memóriájába beleégett, hogy a márciusi ifjak szellemisége nem csak lehetséges volt, és nem csak egy generációs helyzet szülte gondolkodásmód, hanem életkortól és történelmi időszakoktól független, egész életet meghatározó nemzeti érzés” – jelentette ki a főosztályvezető.

A budapesti politikus arra is kitért, hogy a többé-kevésbé burkolt beolvasztási kísérletek akkor lehetnek sikeresek, ha közösségeink fiataljait nem tudjuk itthon tartani, ha fogyatkozásunkat nem tudjuk megállítani. Ilyenkor önmagunkat is emlékeztetnünk kell: ha a márciusi ifjak képesek voltak felébreszteni egy egész nemzetet, akkor mi is képesek kell legyünk arra, hogy ébren tartsuk szűkebb vagy tágabb közösségünket. ,,A szabadság eszméje nem csak a mai, különleges alkalom sajátossága, hanem jelen kell lennie mindennapjainkban, a hétköznapok legapróbb, legjelentéktelenebb küzdelmeiben is” – zárta beszédét Brendus Réka.

Törékeny szabadság

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a bukaresti kormány miniszterelnök-helyettese beszédében kemény szavakkal ítélte el Ukrajna Oroszország általi lerohanását: ,,A szomszédban véres háború dúl. Oroszország fittyet hányva a nemzetközi jogra, a számtalan nemzetközi megállapodásra, az alapvető erkölcsi normákra és jóérzésre, lerohanta Ukrajnát. Az egyik oldalon ott vannak az elnyomók, akik az érvek, a ráció, a meggyőzés helyett a fegyvereket választották. Az élet helyett a halált, a jólét helyett a nyomorúságot, az építkezés helyett a rombolást, a szabadság helyett az elnyomást” – hangoztatta a politikus.

A szomszédunkban dúló háború kapcsán Kelemen úgy fogalmazott: ilyenkor döbbenünk rá, hogy a szabadság mennyire törékeny dolog. Ilyenkor látjuk és érezzük, hogy a szabadságért nemcsak állandóan meg kell harcolni, de meg kell tudni őrizni, óvni kell, védeni ezt a törékeny, de ugyanakkor búvópatakként élő eszmét.

Az RMDSZ elnöke kitért a szövetség kormányzati szerepvállalására, a romániai népszámlálás fontosságára, illetve arra is, hogy megítélése szerint a globális Nyugatnak ma egységesnek kell maradnia. ,,Csak így van esély arra, hogy megállítsuk Oroszországot, hogy véget vessen Putyin elnök háborús ámokfutásának, az értelmetlen vérontásnak. Utána ráérünk megbeszélni mindazokat a dolgokat, amelyekben másképpen gondolkodunk” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.

A máramarosszigeti március 15-i ünnepség végén a részvevők megkoszorúzták az 1848-as emlékművet.