Édler: „boszorkányüldözés” az osztrák beruházást érő támadás

A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetője szerdán úgy értékelte, sokkalt megfontoltabb, mérsékeltebb hangnemben kellene elemezni a megaberuházás esetleges előnyeit, de legfőképp annak hátrányait.

Édler úgy véli, jelenleg úgy áll az egész márciusban nyilvánosságra hozott beruházási történet, hogy egy nagyvállalkozó Háromszékre jönne valamit létrehozni, munkahelyeket teremteni, és mielőtt még bárki is tudná pontosan – például egy alapos hatástanulmány nyomán –, hogy mi is a hozadéka a tervezett befektetésének, máris elindult a negatív kampány. Ráadásul ezt olyan adatokra alapozzák a kezdeményezők, amelyek közelebbi vizsgálat esetén nem állják meg a helyüket. Az elnök szerint ennek igen kellemetlen következménye lehet Kovászna megyére, mivel kialakulhat az a vélemény, hogy nem érdemes Háromszékre jönni beruházni, mivel ez egy „befektető-ellenes” térség.

A kamara vezetője a boszorkányüldözéshez hasonlította a tiltakozásokat, azaz a kezdeményezők úton-útfélen hangoztatják, hogy a térség szempontjából egy káros beruházásról van szó. Teszik mindezt anélkül, hogy létezne legalább egy alapos hatástanulmány, amely alapján megállapítható, hogy a környezetre, vagy az egészségre káros lenne. Édler ugyanakkor leszögezte, amennyiben kiderül, hogy valóban léteznek ilyen veszélyek, az elsők között lesz, aki fellép ellene. Arra a kérdésre, hogy ki tud egy igazán ütőképes tanulmányt elkészíteni, anélkül, hogy felmerülne a befolyásoltság vádja az ellenzők részéről, a kamara vezetője a civil szféra felé „mutatott”, mivel szerinte jelen pillanatban is léteznek olyan szervezetek, amelyek megfelelő szakmai háttérrel rendelkeznek egy ilyen szakdokumentum összeállításához.

Az elnök továbbá kiemelte, hogy a politikusoknak is felelősebben kellene viszonyulniuk a helyzethez. Utalt arra, hogy az egyik magyar politikai alakulat vitatható információk felhasználásával politikai tőkét kíván kovácsolni, illetve imázst építeni magának.

Édler pár konkrét, 2011-ből származó adattal is szolgált, elsősorban a beruházás által érintett vállalkozások tekintetében. Eszerint a leginkább befolyásolt ágazat a faiparon belül a középszintű feldolgozás. Ilyen tevékenységet Háromszéken 109 vállalkozás folytat, és ezek közül – a legrosszabb forgatókönyv szerint is – mintegy 40 százaléka szűnhet meg az osztrák megavállalkozás bejövetele hatására. Tekintve, hogy ezek a cégek, valamivel több mint ezerszáz személyt foglalkoztatnak, a megszűnő munkahelyek száma 440-re tehető. Ha ezt összevetjük a Schweighofer-csoport romániai telepein dolgozók számával (közel 1900 személy), ami átlagban közel 470 alkalmazottat jelent, akkor ez úgy is értelmezhető – Édler szerint –, hogy a munkahelyek nem megszűnnek, hanem átszerveződnek.

Az érdekvédelmi szervezet vezetője emellett felsorolta azokat az előnyöket, amelyekkel a beruházás járna a megye szempontjából, ilyen a község bevételének megduplázódása, illetve amennyiben a beruházó Háromszéken külön céget jegyeztet be, akkor az áfa és a jövedelemadó egy része is visszatérül, illetve a telep kivitelezésében helyi vállalkozások is részt vehetnek. Édler ugyanakkor úgy látja, az osztrák vállalkozó nemhogy tönkretenné a rétyi Nyír természetvédelmi területet, hanem be lehet majd vonni konzerválási projektek támogatásába is.

Ami a bérezést illeti, az elnök kifejtette, erre nézve nincsenek információi. A beruházás hátterében álló esetleges érdekekről Édler csak annyit mondott, hogy ezek is csak híresztelések, és nem kellene ezért még a nagybefektetők ellen fordulni, nekik tulajdonítva többek között az erdő letarolását, hiszen székelyföldi erdőket így is, úgy is folyamatosan kitermelik, ha az erdőtulajdonosok ezt hagyják.

Mint ismeretes, az osztrák cég székelyföldi megtelepedése ellen a térség fafeldolgozó cégeit tömörítő ARBOR nyílt levélben tiltakozott, de számos háromszéki civil szervezet is felemelte szavát a beruházás ellen.