Diszkriminációt kiáltanak a romák

Az Északnyugati Fejlesztési Régióban élő romák egészségügyi ellátásáról készült felmérést mutatták be a napokban a Szatmár megyei kormánybiztosnak. Az Egészségügyi Szolgáltatásokért Felelős Romaközpont (SASTIPEN) és a Fiatal Romák Szervezetének szatmári kirendeltsége kérdezőbiztosokat küldött ki a megyébe, akik Nagykárolyban, Tasnádon, Erdődön, Sárközújlakon és Halmiban gyűjtöttek adatokat.

George Rădulescu programvezető elmondta, a felmérésből kiderül, vannak olyan telepek, ahova a mentőautó nem hajlandó behajtani, és a járóképtelen betegeket sokszor a családtagok kényszerülnek ölben kicipelni a főútig. A kérdezőbiztosok több esetben heves ellenállásba ütköztek, és volt olyan település, ahol a családorvos nem volt hajlandó a vizsgálathoz szükséges konkrét adatokat bemutatni. Emellett az is komoly gondot jelent, hogy a viszonylag nagyszámú roma lakosság tagjai közül csak kevesen jelentkeznek be a körzeti orvosi rendelőbe.

A felmérés vezetője szerint ennek alapvető akadálya a munkanélküliség, amely miatt a családoknak sem pénzük, sem kötelező állami egészségügyi biztosításuk nincsen. A jelenlegi egészségügyi rendszer működését illető kérdésekre a felmérésben résztvevő romák úgy nyilatkoztak, elítélendőnek tartják a hálapénzt, és sérelmezik, hogy az egészségügyi dolgozók többsége nem úgy viszonyul hozzájuk, mint a többi etnikumbelihez. A programfelelős szerint a megkérdezettek több olyan esetről is beszámoltak, amikor egészségügyi ellátásért folyamodva visszautasították őket, vagy megkülönböztetően bántak velük.

Rădulescu úgy tudja, például az erdődi háziorvos nem hajlandó házhoz menni egy súlyos daganatos betegségben szenvedő romához, és annak rendszeresen be kell járnia a rendelőbe, pedig komoly fájdalmai vannak. Állítása szerint a mikolai családorvos a lakosság egyéb etnikumú tagjaihoz viszonyítva jelentősen nagyobb összegeket kér egy-egy vizsgálatért, és a befizetett pénzről nem ad számlát, így pénzügyi bűncselekmény elkövetésével vádolható.

„A hivatalosan megszabott 15–20 lejes vizsgálati tarifa helyett 50–60 lejt kér a romáktól” – tette hozzá a felmérés vezetője, aki szerint a megkérdezettek havi összjövedelme átlagban 150 lej alatt van. A romák nagy része embertelen körülmények között, ivó- és fürdővíz nélküli, hulladékanygból tákolt viskókban él. Emellett többen lopni kényszerülnek a villanyáramot, nem rendelkeznek illemhellyel, és az alapvető iskolázottságuk sincsen meg.

Sokat segítene, ha lenne közöttük megfelelő számú mediátor, aki képviselhetné az érdekeiket, ám a 2007-ben indított tanfolyamra Szatmár megyéből 20-an jelentkeztek, de csak 5-en dolgoznak ebben a feladatkörben. Az országos szinten elvégzett vizsgálat adatait öszszesítik, és az így szerzett tapasztalatokat egy átfogó stratégia kidolgozásához használják fel.