Fotó: Facebook/Minority SafePack
Szili Katalin, Orbán Viktor miniszterelnök autonómiaügyi megbízottja és Kalmár Ferenc, a magyar külügyminiszter szomszédságpolitikáért felelős biztosa úgy látja, a Minority SafePack elutasítása ellenére folytatni kell a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítéséért zajló küzdelmet. A két politikus szerint az SZNT polgári kezdeményezésével is tükröt kell tartani az Európai Unió elé. Kalmár Ferenc román–magyar vegyes bizottsági ülést szorgalmaz.
2021. január 22., 09:222021. január 22., 09:22
2021. január 22., 10:082021. január 22., 10:08
Miután az Európai Bizottság elutasította az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) közös polgári kezdeményezését az őshonos nemzeti kisebbségek jogairól, megszaporodtak azok a vélemények, amelyek szerint uniós keretben nem lehet előrelépni a nemzeti kisebbségek egyéni és közösségi jogvédelme terén.
A témáról Szili Katalinnal, a Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések egyeztetéséért felelős miniszterelnöki megbízottal, a magyar Országgyűlés volt elnökével és Kalmár Ferenccel, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosával, a Magyar–Román Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság társelnökével, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének korábbi kisebbségi raportőrével beszélgetünk.
Nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében az Európai Bizottság, számolt be pénteki közleményében az RMDSZ. Eszerint az EB csütörtökön úgy döntött, „hogy semmibe veszi több mint egymillió európai polgár kérését, valamint az Európai Parlament állásfoglalását.
Szili Katalin nagyon rossz politikai döntésnek tartja, hogy az Európai Bizottság a Minority SafePack polgári kezdeményezés elutasítását megindokló állásfoglalásában a roma-, a gender-, és az LMBTQ-stratégiát összemossa a nemzeti kisebbségek ügyével, és az összes kisebbség közül mintha a nemzeti kisebbségeket akarná diszkreditálni.
Mindennek azonban nem szabad arra késztetnie a Kárpát-medencei magyarságot, hogy visszalépjen. „Folyik az aláírásgyűjtés a nemzeti régiók polgári kezdeményezéséért, és ezúttal is kérek mindenkit, hogy ne hátráljon meg, ne csüggedjen el. Fontos, hogy ez a polgári kezdeményezés is sikeres legyen, és le tudjuk tenni az európai intézményrendszer asztalára. Eddig 76 polgári kezdeményezés született, amiből öt felelt meg a feltételeknek. Négyet helyből elutasítottak, és a vízügyeket érintő fél kezdeményezésből az Európai Bizottság helyt adott egy kérdésnek. Mi a lényege a polgári kezdeményezésnek, ha nem lehet vele élni? – fogalmazott a Krónikának Szili Katalin. –
Az EU akkor járna el helyesen, ha legalább egy polgári kezdeményezéssel példát mutatna, hogy számára fontos ez a folyamat. Az SZNT kezdeményezése nemcsak a székelyföldi magyarságról szól, hanem Európa összes őshonos nemzeti közösségeiről.”
Jelenleg Spanyolország tűnik a legesélyesebbnek, hogy összegyűljenek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezés sikeréhez szükséges aláírások – közölte a kezdeményezés kapcsán indított petíció kampányfőnöke az M1 aktuális csato
Kalmár Ferenc szerint nemcsak az 1,1 millió hitelesített aláírás áll a Minority SafePack mögött, hanem az Európai Parlament határozata is, amely felszólította az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen jogalkotást az ügyben, miközben 2020 novemberében a német parlament is hozott egy döntést, amelyben saját kormányát kéri fel, hogy támogassa a polgári kezdeményezést.
– érvelt lapunknak Kalmár Ferenc miniszteri biztos.
A fríz regionális parlament bizalmatlansági indítvánnyal „büntette” az Európai Bizottságot, amiért az elutasította a kisebbségi jogok uniós szintű védelmét előirányzó Minority SafePacket.
Kérdésünkre, hogy miért sikertelen az erdélyi magyarság elmúlt 31 éves küzdelme az egyéni és közösségi jogérvényesítés terén, Kalmár úgy látja, a magyar közösségek várakozása reális volt, de Európa nem akart ezzel foglalkozni. „A nemzeti kisebbségekkel való bánásmód szempontjából Európát három részre osztanám. Az egyik a nyugat-európai rész, ahol régóta demokrácia van, és működő autonómiák léteznek. Alkotmánya szerint Olaszország is egységes állam, miközben öt autonóm tartomány van az országban, amitől azonban nem esett szét.
Európának ebben a részében még sokat kell dolgozzunk azért, hogy mindenki megértse, az autonómia nem valaki ellen irányul” – fogalmaz Kalmár Ferenc.
Fotó: Rab Zoltán
Szili Katalin úgy látja, a rendszerváltás és az európai uniós csatlakozás egyértelmű reményt mutatott a kisebbségi jogorvoslás irányába. „Mindenkiben az a remény maradt, hogyha belépünk az EU-ba, a határok légiességével, a személyek, az áru és a tőke szabad áramlásával ezek a kérdések automatikusan megoldódnak. Látjuk, hogy nem ez történt. De gond volt az erdélyi magyarság belső megosztottsága is, amit a 2018. január 8-án az erdélyi magyar politikai erők által aláírt megállapodással sikerült helyre tenni.
– fogalmazott Szili Katalin. A miniszterelnöki megbízott szerint ma már eljutottunk oda, hogy az egész Kárpát-medence magyarságának soraiban három kérdésben egyetértés van: az állampolgárság, a választójog és az autonómia igénye. Ha a Kárpát-medencei magyarság és Budapest is egységesen támogatja ezt, akkor könnyebb lesz a falat áttörni, amit az utódállamok többségi politikusainak az ellenállása jelent.
Az Európai Bizottság sokadjára hagyja cserben a hagyományos nemzeti kisebbségeket, felháborító, hogy a testület nem hajlandó semmilyen nemzeti kisebbségvédelmi jogszabályt alkotni annak ellenére, hogy a Minority Safepack európai kezdeményezést közel másfél millió polgár támogatta.
Kalmár Ferenc szerint ha Románia 2007-es EU-csatlakozása előtt Magyarországnak egy maihoz hasonló, kifejezett nemzeti kormánya lett volna, minden bizonnyal másként alakulnak a dolgok a magyarság kollektív jogainak kiharcolása terén is.
Szili Katalin és Kalmár Ferenc tavaly egy átfogó, háromnyelvű kiadványt publikált az őshonos nemzeti közösségek jogérvényesítéséről, amelyet eljuttattak Európa számos politikusának. Ebben többek között felsorolják az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének idevágó ajánlásait, amelyek betartásával már most rendezni lehetne az Unióban felmerülő nemzeti kisebbségi kérdéseket.
Az EP kisebbségi szakbizottságában is kimondták, hogy egy európai minimumkeretet kell létrehozni, amely a nemzeti kisebbségek jogait szabályozza. Kalmár szerint kiadványukban öt axiómába foglalták a szükséges lépéseket. Ennek lényege, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó népcsoportok identitását egyéni és kollektív jogokkal kell védeni. Alapkövetelmény, hogy a nemzeti közösségeket tekintsék államalkotó tényezőnek.
Fotó: Essig József
„Az Európa Tanács ajánlásai kötelezőek, de nem kikényszeríthetőek. A monitorozásról készül egy jelentés, amiben megállapítjuk a hiányosságokat, de ezzel megáll a dolog. Azok az uniós direktívák válnak kötelezővé, amelyeket kétoldalú szerződésekbe építenek bele. Ez a helyzet az 1993-ban elfogadott 1201-es határozattal, amely a magyar–szlovák, a magyar–ukrán és a magyar–román alapszerződésbe is beépült” – magyarázza az ET-ajánlások működését Kalmár Ferenc.
Szili Katalin hozzáteszi:
Ezt sem a román, sem a szlovák, sem az ukrán alkotmány nem tartalmazza. Mi azt kérjük, hogy legyen kötelező a nemzeti alaptörvényekbe beemelni: az ott élő nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők” – magyarázza az Országgyűlés volt elnöke.
Az Európai Bizottság kimutatta a foga fehérjét a Minority SafePack polgári kezdeményezés ügyében – értékelte Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a testület pénteki döntését az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A Magyar–Román Kormányközi Vegyes Bizottság társelnökeként Kalmár Ferenc sok eredményről nem számolhat be. „2011 óta a bizottság munkája be van fagyva. Tíz évvel ezelőtt volt az utolsó plenáris ülés, amely a jegyzőkönyv aláírása nélkül zárult. A jegyzőkönyv egy fontos momentum, mert azokat az ajánlásokat tartalmazza, amelyek a kormányok elé kerülnek. Az ezekből készült akciótervek hivatottak arra, hogy az ott élő nemzeti közösség életét javítsák. 2017-ben találkoztam Budapesten az akkori román társelnökkel, és nyolcórás tárgyalás után sem jutottunk dűlőre.
– magyarázza a bizottság magyar társelnöke, aki az új bukaresti kormánytól vár előrelépéseket. A magyar fél azt javasolja, hogy az aláíratlan jegyzőkönyv ellenére is folytassák a munkát, ahogyan az megtörtént román–ukrán viszonylatban is, amikor a felek egy sajtónyilatkozattal léptek túl a problémás helyzeten.
Az autonómiaküzdelem terén történő továbblépés lehetőségéről szólva, Szili Katalin úgy fogalmaz, Budapest és az anyaországi politika azt támogatja, amit az erdélyi magyar közösség képviselni kíván: „Mind az RMDSZ, mind az SZNT autonómiatervezetének alapja a dél-tiroli autonómiastatútum, ami számunkra példamutató. Remélem, hogy a nemzeti kisebbségek ügye eljut arra a szintre, hogy a történelmi fordulatok miatti görcsök oldódni tudjanak, és európai megoldások irányában keressük a párbeszédet”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!