A zilahi Wesselényi-kollégium épülete
Fotó: Facebook/Colegiul Național Silvania
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) javára döntött a Kolozs megyei Táblabíróság a zilahi Wesselényi-kollégium ügyében – erősítette meg a Krónikának Csűry István püspök.
2021. december 02., 17:532021. december 02., 17:53
2021. december 02., 20:402021. december 02., 20:40
Elismerte a református egyház tulajdonjogát a zilahi Wesselényi Miklós Református Kollégium ügyében a Kolozs megyei Táblabíróság. A kolozsvári bírák elsőfokú ítéletükben kimondták, hogy jogutódként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület az épület tulajdonosa – mondta el a Krónikának a jó hírt Csűry István püspök.
Reményre ad okot, hogy a legfelsőbb bíróság visszaküldte újratárgyalásra a Zilahi Református Wesselényi Kollégium visszaszolgáltatási perét, mondta el a Krónikának Csűry István királyhágómelléki református püspök. Az impozáns, ám leromlott állapotú ingatlanban a restitúciót követően is iskola műk&am
Mint mondta, most került sor arra, hogy a Kolozsvári Táblabíróság érdemben foglalkozzon az üggyel. „Ezt hála Istennek meg is tették. Mi pedig számos dokumentummal igazoltuk, hogy a kollégium a református egyháznak a tulajdona.
– magyarázta a püspök. Csűry István hozzátette, hogy alapfokú ítéletről lévén szó, a döntés megfellebbezhető, és az eddigi tapasztalat alapján a zilahi polgármesteri hivatal valószínűleg élni is fog a fellebbezés jogával.
Ebben soha nem kételkedtünk, mások vitatták, mások nem akarják, hogy a tulajdonunkba visszakerüljünk. De hála Istennek azért vannak józanul gondolkodók is” – értékelte a jelenlegi bírósági döntést az egyházi elöljáró. Hangsúlyozta, hogy a református egyháznak nagyon nagy elégtétel, hogy polgári törvényes eljárásban kimondták az igazát.
– fogalmazott Csűry István. Elmondta, hogy óvás esetén ismét a Legfelsőbb Bíróságra kerül az ügy, emlékeztetve, hogy ez egyszer már a református egyház javára döntött.
A KREK püspöke hangsúlyozta, hogy a református egyház továbbra is fenntartja eddigi álláspontját, miszerint jogosan és eredményesen szeretné ezt az ügyet lezárni, ezért mindent megtesz.
Amennyiben végre sor kerül az impozáns zilahi iskolaépület visszaszolgáltatására, a törvényi előírás szerint a román tannyelvű Silvania Főgimnázium még öt évet maradhatna az ingatlanban. „Természetes, hogy adjuk az öt esztendőt. Sőt, nem akarjuk megváltoztatni a rendeltetést. Annak idején iskolának építették az épületet, mi folytatni akarjuk a pedagógiai folyamatot” – hangsúlyozta a püspök.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2003-ban igényelte vissza a kommunista rezsim által 1948-ban államosított patinás zilahi iskolaépületet, de a jogos tulajdonos szerint a bukaresti restitúciós bizottság „vélt vagy valós hiányosságokra hivatkozva” elutasította a visszaszolgáltatást. Az elutasító határozatot az egyházkerület a Kolozs megyei Táblabíróságon támadta meg, első fokon azonban elveszítette a pert.
Az újabb fellebbezést a legfelsőbb bíróság tárgyalta újra, és 2019 októberében – ellentmondva a korábbi ítéletnek – elrendelte a per újraindítását. Az azóta újraindított perben született most kedvező döntés a táblabíróságon.
„Az érdekessége a dolognak, hogy a bíróság a javunkra dönt, az ügyészségi eljárás azonban folytatódik, hiszen egy másik intézménynek az akciója. Itt van nekünk is a nagy kérdőjelünk: pontosan mi van a háttérben? Pontosan nem tudjuk, de hát érzékelhető, hogy az ügyészséggel akarják igazolni – vagy ha mást nem tudnak tenni, időt húzni –, hogy ez az ügy még nem kerüljön nyugvópontra” – osztotta meg lapunkkal véleményét Csűry.
Csűry István királyhágómelléki református püspök
Mint arról beszámoltunk, a Wesselényi-kollégium restitúciója érdekében zajló pereskedéssel párhuzamosan a zilahi ügyészség idén augusztusban büntetőeljárást kezdeményezett a két református püspök, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület vezetője ellen a zilahi iskolaépület visszaszolgáltatása ügyében.
A királyhágómelléki püspök a Krónikának szeptemberben adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy az ügyészségi eljárás kísértetiesen emlékezteti az 1950-es évek tragédiáira, az egyházak államosítására, a püspökök bebörtönzésére, a koncepciós perek sokaságára, a meghurcolásokra.
Büntetőeljárást kezdeményezett a zilahi ügyészség a két református püspök, Csűry István és Kató Béla ellen a zilahi Wesselényi-kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében.
„Tudom, hogy ennek hátterében teljesen más természetű dolgok vannak, az ingatlan-visszaszolgáltatás, amely kapcsán úgy tűnik, némely bíróság – többek között a bukaresti Legfelsőbb Bíróság is – látja az igazunkat. Épp ezért késleltetni akarják a restitúciót, és ennek a késleltetésnek az egyik drasztikus, övön aluli megoldása, hogy büntetőpert indítanak, hogy ez idő alatt a polgári pert felfüggesszék” – fogalmazott akkor lapunknak Csűry.
Az ige szolgálata nem lehet csak templomi igehirdetés, prédikáció, ennek meg kell jelennie a gyakorlatban is – állapította meg Csűry István püspök a Krónikának adott interjúban.
Mint ismeretes, a zilahi Wesselényi-kollégium az egyik legrégebbi erdélyi református iskola. Az ingatlanban jelenleg a román tannyelvű Silvania Főgimnázium működik és áldatlan állapotok uralkodnak benne, a pereskedés miatt ugyanis az önkormányzat nem fordít pénzt felújításra, állagmegőrzésre.
Itt kezdődtek első irodalmi próbálkozásai, írta első verseit is. „Aki vagyok, az négy zilahi esztendő által vagyok. És más nem lehetek. E négy esztendőnek minden perce determináló perc volt. Minden perce végzetesen szabogatta ki utamat” – írta zilahi diákéveiről a költő 1903. november 26-án a Szilágy című lapban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!