Csökkentették az osztályok számát – egy héttel a kisérettségi előtt közölte a beiskolázási számokat a szaktárca

A tanfelügyelőségek pedig további egyeztetéseket kezdeményeztek.

Értesüléseink szerint a minisztérium visszakozott, több megyében kompromisszumos megoldások születtek. „Személyesen tárgyaltam minden főtanfelügyelővel, hogy megbizonyosodjam, nem lépjük át a lehetőségek határát, és nem űzünk csúfot a gyerekekből”– mondta a Hotnews hírportálnak Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. Mint magyarázta,

„A munkaadók kérték, hogy növeljük a szakiskolai osztályok számát. Azok a diákok, akik a képességvizsgán nem írják meg az ötös általánost, biztosan elbuknak az érettségin, és ha elméleti középiskolába járnak, szakmát sem tanulnak. Ilyen eset mintegy 700 ezer gyűlt össze 2011 óta, ők nem találhatók meg a hazai munkaerőpiacon, valószínűleg szakképzetlenként dolgoznak külföldön. Arra törekszünk, hogy ezek a fiatalok szakmát tanulhassanak”– mondta a miniszter.

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő lapunknak elmondta,

a minisztérium figyelembe vette azt is, hogy hány nyolcadikos diákot nem tudnak lezárni, mert osztályt ismétel, vagy sokat hiányzott. Az első, drasztikus változaton a tárgyalások után enyhítettek, engedményeket tett a minisztérium, hiszen minden megyében vannak specifikus helyzetek. Kovászna megyében például a többségében magyarok lakta Kézdivásárhelyen minden évben elindítják a létszám alatti román elméleti középiskolai osztályt. Bukarestben sokkal magasabb az elméleti középiskolai osztályok aránya, mert a fővárosban a munkaerőpiacnak másak az igényei: itt 20 százalék alatt van a szakiskolai osztályok aránya, ezt nem is fogják megváltoztatni, hiszen több száz elméleti osztályt kellene megszüntetni – részletezte Kiss Imre.

A háromszéki főtanfelügyelő úgy véli, minden évben maradnak üresen meghirdetett helyek, de ezeket az osztályokat inkább utólag vonják össze, hiszen nehéz előre megbecsülni, hova jelentkeznek a diákok, tehát a minisztériumnak nem kellett volna már eleve megszüntetnie ezeket a helyeket. Meglátása szerint még a terv összeállítása előtt, januárban kellett volna egyeztetni, vagy törvényben leszögezni a „játékszabályokat”: például azt, hogy az a diák, aki a képességvizsgán nem éri el ötös általánost, ne iratkozhasson elméleti középiskolába, vagy pedig meg kellett volna szabni kötelező módon a szakiskolai és elméleti osztályok arányát.