Csődveszély fenyeget több Maros megyei önkormányzatot

Tizenhét Maros megyei település önkormányzata kerülhet hamarosan csődközeli állapotba – közölte a megyei prefektúra. A hivatal úgy tudja, a csatófalvi, faragói, székelyvéckei, görgényhodáki, kozmatelki, görgényszentimrei, havadi, libánfalvi, magyarbükkösi, mezőbodoni, mezőmadarasi, mezőméhesi, nyárádmagyarósi, székelyberei, székelyhodosi, szásznádasi, valamint a zágori polgármesteri hivatal az elkövetkező hónapokban már az alkalmazottak fizetésére sem tud pénzt előteremteni.

A pénzügyi nehézségekkel küszködő Maros megyei önkormányzatok listája egyébként a polgármesteri hivataloktól kért pénzügyi kimutatások alapján állt össze. Megtudtuk továbbá, az érintett települések önkormányzatai már sürgős állami támogatást is kértek a kormánytól.

Paşcan tudja a megoldást

Marius Paşcan prefektus úgy véli, az említett települések önkormányzatainak pénzügyi gondjait úgy lehetne megoldani, ha a megyevezetés átgondolná Maros megye adminisztratív felosztását. „Vannak 400–500 lelket számláló községek, amelyekről biztosan lehet tudni, hogy nem képesek több bevételt produkálni a kiadásoknál – magyarázta a kormánymegbízott. – Össze kellene vonni ezeket a településeket, vagy hozzá kellene csatolni nagyobb községekhez. Erről helyi népszavazással kellene dönteni. Meg vagyok győződve arról, hogy ilyen problémák más megyékben is léteznek.”

Költséges kezdeményezés?

A Maros megyei önkormányzat alelnöke, Szabó Árpád úgy véli, még ma is vannak olyan községek, amelyekben a nagy távolságok miatt nehézkes az ügyintézés, korábban épp emiatt indultak be a falvak részéről az önállósodási folyamatok.

„Tudom, hogy vannak olyan községek, ahol a bevétel csak a közvilágításra elegendő, vagy még arra sem, de valahogy mégis működtetni kell ezeket – mondta a megyei tanács alelnöke. – Ki kell pontosan számítani, hogy hány tisztviselő szükséges, a közigazgatási törvény ugyanis ezt nem írta elő annak idején, így sok helyen eltúlozták az állami alkalmazottak számát. Az állami támogatást igazságosan, racionálisan kell elosztani. Az állami pénzek visszaosztásánál figyelembe kell venni, hogy minden településnek fejlődnie kell, mert ha ez nem biztosított, akkor egyes vidékek vészesen elszegényednek. A kormánynak kevesebbe kerülne a támogatások folyamatos, célirányos biztosítása, mint egy adminisztratív átszervezés.”

A Maros megyei RMDSZ  ügyvezető alelnöke, Brassai Zsombor úgy véli, a községek, falvak válsághelyzetének kezelésére semmiképpen nem megoldás az adminisztratív átszervezés. „Inkább erősíteni kell a közösségek önfenntartási képességét, arra kell rávenni a polgármestereket, hogy valóban az önkormányzatiság elve szerint cselekedjenek, és ne csak az államtól várják a segítséget” – vallja az ügyvezető alelnök.