Csőd vár a rendelőkre?

Az országos vezetőség arra szólította fel a szervezet tagjait, hogy hétfő reggel nyújtsák be az egészségbiztosítási pénztáraknak arra vonatkozó kérelmüket, hogy február 18. és 20. között szabadságon legyenek, azzal a megjegyzéssel, hogy a helyettesítést sem tudják biztosítani. Február 16–17-én az akciójukat támogató aláírásokat is gyűjtenek a betegektől.

Tiltakozó megmozdulásuk kiváltó oka, hogy az idei költségvetés parlamenti elfogadásra váró tervezete szerint 40 százalékkal csökken a háziorvosi rendelők bevétele. A háziorvosokat tömörítő egyesület törvénytervezetet is kezdeményez, amely előírja, hogy a jövőben a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékát szánja a mindenkori kormány az egészségügyre, és ennek az öszszegnek a 12 százalékát a szaktárca az orvosi alapellátásra kell, hogy fordítsa. Március 25. és 28. között a háziorvosok országos értekezletére kerül sor, ahol azt a kezdeményezést is megvitatják, hogy a jelenlegi körülmények között a háziorvosok ne írják alá az egészségbiztosító pénztárral kötendő új szerződéseket.

„Az orvosi ellátásra szánt összeg tavalyhoz képest idén nem változik, viszont ezen belül az alapellátásra szánt rész 9-ről 4,6 százalékra csökken, ami azt jelenti, hogy a háziorvosi rendelők bevétele negyven százalékkal csökken. Az én rendelőmben az asszisztensnők és a segédorvos fizetésére lesz elegendő az az összeg, ami a kiadások után megmarad” – részletezte a Krónikának a Maros Megyei Háziorvosok Egyesületének titkára, dr. Kovács Beatrix. Mint elmondta, akinek 1500-nál kevesebb páciense van, annak még ennyi jövedelme sem marad, hisz a költségei ugyanakkorák, mint annak, akinek kétszer annyi betege van. Kovács Beatrix havonta 10 ezer lejt kap az egészségbiztosító pénztártól, ebből 5500 lejt költ az alkalmazottai fizetésére, majd törleszti számlái ellenértékét, és általában havi 1200 lejes tiszta nyeresége marad.

Gálffy Zsuzsanna vidéken teljesít szolgálatot. „Az asszisztenst, a takarítónőt, a szemételszállítókat, a fertőtlenítőszolgálatot végzőket, a könyvelőt, az informatikust, a műszereket ellenőrző metrológust mind a bevételből fizetjük. 1600-an tartoznak a körzetembe, ők öt faluban vannak szétszórva. Általában hétfőn és kedden, egész nap úton vagyok. Annyi, hogy a benzin árát leírom az adózandó összegből. De a kocsikopást, a túlórát nem fizeti ki senki” – panaszolta.

Vannak falvak, ahol csak 800 betege van az orvosnak, de engedélyt kapott, hogy így is praktizáljon, nos ő biztosan nem tud majd fennmaradni – véli az orvosnő. Mint tájékoztatott, a háziorvosok havonta 200 lej körül költenek csak nyomtatványokra, például recepttömbre (egy 25 lapos tömb 7 lejbe kerül), hogy ne is beszéljünk az egészségügyi fogyóanyagokról. A háziorvosok tavaly a korábbinál több pénzt kaptak, mivel zajlott az országos egészségügyi felmérés. Ezért sokan beruházásokat eszközöltek, és ennek érdekében bankkölcsönökhöz folyamodtak. Mások hitelből vásárolták meg a falusi rendelőket.

Az ilyen helyzetben levők fokozottan aggódnak az előrelátható bevételcsökkenés miatt. A Maros megyében tevékenykedő háziorvosok januári tiszta jövedelme 470 és 2200 lej között mozgott. Tehát ez a jövedelem csökkenne 40 százalékkal. Félő, hogy a rendelők legtöbbje csődbe megy – vélik egybehangzóan az orvosok.