Csíkszereda: Attila lenne az Eminescu utca

A Mihai Eminescu utca lakóinak véleményét is kikéri a csíkszeredai önkormányzat annak kapcsán, hogy egyesek kezdeményezik, hogy az utca ezután az Attila nevet viselje. Az indítványozók elmondása szerint az erre irányuló ötlet január közepén fogalmazódott meg bennük, amikor hírül vették, hogy Mihai Eminescu, a legnagyobb román költő annak idején a Federaţia című lapban magyarellenes gondolatokat fogalmazott meg.

Csibi Barna, Szőcs Tibor és Csiszér Lóránt, a Magyar Gárda tagjai úgy gondolták, egy „magyarellenes, hungarofób ember neve nincs mit keressen ebben a városban”. „Közeledtünk Eminescu születésnapjához, és úgy gondoltuk, meglepjük egy kis ajándékkal” – mondta mosolyogva a Krónikának Csiszér Lóránt, az alakulóban lévő Székely Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület sajtóreferense. Hozzátette, mivel a törvény előírja, hogy csak csíkszeredai lakos nyújthat be hasonló kérelmet, a szentegyházi származású Szőcs Tibor nem szerepelhet hivatalosan az indítványozók között, azonban Csibi és Csiszér összegyűjtötték az előírt számú aláírást, a város lakosságának öt százaléka – közel 1900 személy – beleegyezett a névcserébe.

A lakók beleegyezése is kell

Ráduly Róbert polgármester azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az Eminescu utcában lakókat is megkérdezzék a névváltoztatásról. „Itt csupán 20 aláírást sikerült begyűjtenünk, mivel többnyire nem magyar ajkúak lakják” – fejtette ki Csiszér. Kérdésünkre, hogy miért pont Attilára keresztelnék az utcát, elmondta, a hun vezérnek több köze van a településhez, mint Eminescunak volt, és a hargitai megyeközpont egyébként is bővelkedik román utcanevekben. Antal Attila alpolgármester szerint a határozattervezetet kifüggesztették a városháza előterében, és a 30 nap lejártával elküldik a Megyei Utcanévadó Bizottsághoz felülvizsgálatra. „Csak abban az esetben kell nekik elküldenünk a hasonló polgári kérelmeket, ha történelmi személynévről van szó, és mivel az Attila annak számít, megtesszük” – magyarázta. A testület véleményezését követően a határozattervezet a tanács asztalára kerül.

Prefektusi elutasítás Szatmáron

Miközben Csíkszeredában a román utcanevet változtatnák magyarra, Szatmárnémetiben a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését akadályozzák. A prefektúra ismét levélben kérte a helyi tanácsot, hogy tárgyalja újra a június 24-én elfogadott 126-os számú határozatát, amely újabb hét, kétnyelvű utcanévtábla kihelyezéséről rendelkezik. Radu Giurca prefektusnak nem ez az első ilyen akciója: tavaly novemberben szintén arra kérte a tanácsot, hogy vonja vissza azon határozatát, amely által a Béke tér – ahol a Láncos-templom és a Kölcsey Ferenc Főgimnázium is található – újra felveszi a nagy reformátor, Jean Calvin nevét. A mostani kifogások nagyrészt megegyeznek az akkoriakkal, miszerint a tanács nem kérte ki a prefektusi hivatal keretében működő névadó bizottság előzetes véleményét, valamint az is gondot jelentett Giurca számára, hogy a „tér” szócska nem fejez ki közérdekű információt, illetve nem helység és nem intézménynév. Végül a Calvin tér kapcsán a prefektus elállt a határozat újratárgyalásától, és májusban kihelyezték a kétnyelvű feliratokat.

Mint arról beszámoltunk, a júniusi ülésen a tanács egyhangúlag fogadta el a hét új utcanévről és azok kétnyelvű feliratozásáról szóló határozatot. Az utcák nem jeles történelmi személyiségek, események nevét viselik, hanem hétköznapi fogalmakról kapták a nevüket, mint Kertész, Mező, Rigó, Kaptár, Bodza, Kalász és Betyár, ezért nem volt szükség a névadó bizottság jóváhagyásra – nyilatkozta Kereskényi Gábor alpolgármester, aki szerint az önkormányzat tájékoztatta a prefektusi hivatalt: nem áll szándékában újratárgyalni a határozatot. A kormánybiztos vagy elfogadja a dokumentumot, vagy megtámadhatja azt a közigazgatási bíróságon, tette hozzá.