Szőcs Csaba, a Kolozs megyei Szászfenes plébánosa (balról elöl) több mint kétszáz családot látogat meg a házszentelés alkalmával
Fotó: Szászfenes Mindenszentek Római Katolikus Plébánia Facebook
A házszentelés tulajdonképpen egyfajta családlátogatás is, lehetőség a személyes találkozásra, beszélgetésre – mondta el a Krónika megkeresésére Szőcs Csaba, a Kolozs megyei Szászfenesen működő Mindenszentek Római Katolikus Plébánia papja.
2023. január 06., 08:552023. január 06., 08:55
A házszentelés lelkiségéről, a hívekkel a vízkereszt körüli időszakban történő személyes találkozásokról beszélt a Krónika megkeresésére Szőcs Csaba, a Kolozs megyei Szászfenesen működő Mindenszentek Római Katolikus Plébánia papja. Kifejtette, az adott plébánia helyi adottságaitól függ a házszentelés menete, egy nagy plébánián, ahol több ezer családot kell végiglátogatni néhány nap alatt, teljesen más, mint egy kisebb plébánia esetében.
Sok helyen már a két ünnep közt, karácsony harmadnapjától megkezdődik a házszentelés, máshol január másodikától és olyan helyek is vannak, ahol csak vízkereszt után kezdik el. „De maga a hagyomány mindenképpen a vízkereszthez, január 6-hoz kapcsolódik” – mutatott rá Szőcs Csaba.
Ebben az időszakban Erdély-szerte várják a hívek a házukat megáldó római katolikus papokat. A hívek lakását vízkereszt napján szenteltvízzel hinti meg a pap, ilyenkor az ajtó szemöldökfájára (szentelt) krétával fölírja az évszámot. Amint a katolikus lexikonban szerepel, a népi értelmezés szerint a háromkirályok nevének – Gáspár, Menyhért, Boldizsár – kezdőbetűit írja föl: G + M + B. Más értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat ('Krisztus áldja meg e házat').
Vízkereszt, a háromkirályok ünnepe A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe, a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe. Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak. (A még a Julián-naptárt használó keleti kereszténységben karácsony január 7-ére esik, és tizenhárom nappal később ünneplik a vízkeresztet.) Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik. (Az epifánia a görög vallásban egy isten váratlan és érezhető, jót hozó megjelenése, a római császárkultusz idején a kifejezést az uralkodó, azaz a megtestesült isten ünnepélyes látogatására használták.) Az ünnep először a 3. század végén jelent meg keleten, majd a 4. században nyugaton, mindig január 6-án. Mivel a 4. századtól Jézus születésének ünnepe, a karácsony keleten és nyugaton is elkülönült az epifániától, a vízkereszt ünnepe azóta három jelentést hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkereszteltetését, illetve csodatételét a kánai menyegzőn. Teológiai értelmezése: Jézus Krisztusban Isten jelent meg az emberek igazi Megváltójaként, az ünnep liturgiája Jézus hármas megjelenéséről emlékezik meg.
Sok helyen már karácsony után elkezdődik a házszentelés, de mindenképp vizkereszt napjához kapcsolódik az ünnep
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Az én itteni szolgálatom ideje alatt először történt meg, az elmúlt évben, hogy Szászfenesen a keresztelések száma meghaladta a temetések számát. De nyilván tudatában vagyunk annak, hogy ez az örömteli növekedés a városból történő kiköltözéseknek tulajdonítható, és azok, akik idejönnek, más gyülekezetekből hiányozni fognak” – fejtette ki Szőcs Csaba. A Szászfenes környéki településeken is elvégzik a házszentelést:. Magyarfenesen néhány éve Szent János napján, december 27-én tartják, január elsején Gyaluban, másodikától pedig Szászfenesen. A plébános hozzátette, január 6-án szándékosan olyan filiáikba látogatnak el, ahol nincsen templom és állandó szentmise – ilyen Magyarlóna vagy Tordaszentlászló.
Január 14–15-én is végeznek házszentelést, hiszen a kincses városhoz „nőtt” Szászfenes egyre népesebb. „Az itteni közegre erőteljesen jellemző, hogy a régi falusi környezethez hozzácsatolódott egy jelentős, Kolozsvárról ideköltözött réteg, amelynek tagjai közül hétköznap a legtöbben bejárnak dolgozni, így hozzájuk szombat-vasárnap megyünk. Egyébként a házszentelés lelkisége szempontjából nagyon fontos, hogy találkozzunk az emberekkel” – ecsetelte a plébános. Kifejtette,
„Nyilván nem tudunk hosszasan időzni a családoknál, de naponta 20-30 helyre ellátogatunk és fontos számunkra a személyes beszélgetés. Idén több mint kétszáz családhoz látogatok el Szászfenesen és Magyarfenesen. Ilyenkor van az állandó imádság és az áldás azzal zárul, hogy közösen elimádkozzuk a Miatyánkot, Üdvözlégy Máriát. Vegyes családokban arra is figyelünk, hogy ezt két nyelven tegyük” – fejtette ki Szőcs Csaba. Kérdésünkre azt is elmondta,
„Ahová hívnak, szívesen elmegyünk a plébánia keretében. A pandémia óta olyan helyekre megyünk el, ahol kérik: december közepétől interneten is hozzáférhető bejelentkezési lapot lehet kitölteni – sokan a közösségi oldalon keresztül értesülnek erről. Mindig vannak új családok, új címek, ahová hívnak bennünket, és ez örömmel tölt el” – ecsetelte Szőcs Csaba.
A háromkirályok látogatására, Jézus megkeresztelkedésére és a kánai menyegzőn történt csodára emlékezik a keresztyén világ minden évben január 6-án, vízkeresztkor. Az ünnephez számos szokás kapcsolódik, például a vízbe merülés rituáléja.
A járványügyi óvintézkedések betartásával, maszkkal, a távolságot megtartva a hívek kérésére idén is megáldják a hajlékokat a katolikus papok. A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség közölte, minden lelkipásztor bölcs belátására bízzák, hogy a házszenteléseket személyes
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!