Csak a következő napokban véglegesíti az RMDSZ és az EMNT a csíkszeredai dokumentumot

Az egyeztetések során az RMDSZ a Székelyföld militarizálásáról, az EMNT a szövetség „önfényezéséről” szóló passzusokat töröltette a szövegből. Lapunk értesülései szerint várhatóan ezen a hét végén tesznek pontot az RMDSZ és az EMNT képviselői a Csíkszeredában szeptember 4-én a területi autonómia tárgyában rendezett önkormányzati nagygyűlés memorandumának végére.

Mint ismeretes, a két szervezet által összehívott találkozó résztvevői kiáltványt és memorandumot fogadtak el a területi önrendelkezésről, utóbbi dokumentumot azonban még csak „látatlanban”, mivel annak még nem készült el a végleges változata. Mindez azzal magyarázható, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot alkotó két szervezet vezetői között nézeteltérések támadtak a szövegegyeztetés során.

Úgy tudjuk, az RMDSZ nyomására például kikerült a memorandumból a Székelyföld militarizálását és az ortodox egyház expanzióját elítélő EMNT-s módosító javaslat, amit a Tőkés László vezette testület annak tulajdonít, hogy esetleges kormányra kerülése érdekében a szövetség „öncenzúrát” gyakorol. Az EMNT ugyanakkor igyekezett kigyomlálni a szövegtervezetből az RMDSZ „önfényezésére”, választási propagandára alkalmas passzusokat.

Például amelyben az szerepel, hogy az RMDSZ „hathatós parlamenti és kormányzati munkája nyomán jelentős eredmények születtek az anyanyelvű oktatás terén, számos új magyar középiskola jött létre Erdély-szerte, és nagymértékben bővült a magyar felsőfokú oktatás is, és szintén komoly előrelépés történt a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban való anyanyelvhasználat és általában az egyéni kisebbségi jogok terén”, vagy amely utal a szövetség által kidolgozott, a román parlamentben elutasított tanügyi törvénytervezetre.

Mindemellett a nemzeti tanács ragaszkodik ahhoz, hogy a memorandumba bekerüljön: az erdélyi magyar közösségi autonómiák széles társadalmi támogatásának megjelenítésére Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács néven 2003. december 15-én civil-politikai mozgalom alakult, illetve hogy a Székely Nemzeti Tanács által 2007-ben szervezett nem hivatalos belső népszavazáson 210 ezer székelyföldi választópolgár mondott igent a Székelyföld területi autonómiájára.

A régió szerves fejlődését és lakóinak sajátos identitását veszélyeztető tényezőkre, a hivatalos anyanyelv-használati korlátokra, a közigazgatás decentralizációjának késlekedésére, a „központi nemzetállami” szemlélet továbbélésére, az etnikai arányok mesterséges megváltoztatásának veszélyére és gyakorlatára figyelmeztető dokumentum különben a sajátos jogállású közigazgatási és önálló fejlesztési régió létrehozását – a Székelyföld területi autonómiáját – nevezi meg a problémák jogi megoldásaként.

A tervek szerint a memorandumot annak véglegesítése után küldik szét aláírás végett a székelyföldi polgármestereknek és önkormányzati képviselőknek. „Súlyát elsősorban az adja, hogy ez az első dokumentum az elmúlt húsz év során, amelyben a régió összes választott önkormányzati képviselője – beleértve az MPP elöljáróit is – kinyilvánítja a területi autonómia iránti akaratát.

Erre lehet aztán építeni külpolitikát, érdekképviseletet, lehet hivatkozni rá Bukarestben és Brüsszelben egyaránt, hiszen több mint 1800 aláírója mögött ott az egész székelyföldi magyar közösség” – nyilatkozta lapunknak Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke.