A konferencia ünnepi, Járvány elleni védelem az egyén és a társadalom szintjén című előadását Erdei Anna immunológus, akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese tartotta
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Magyar Tudomány Napja Erdélyben elnevezésű online konferenciáján pénteken szó esett többek közt az erdélyi magyar közösség helyzetéről a romániai kisebbségpolitikai rezsimben, valamint arról is, milyen a járvány elleni védelem az egyén és a társadalom szintjén.
2021. november 19., 20:532021. november 19., 20:53
2021. november 22., 12:472021. november 22., 12:47
A konferencia idén a Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz tematikára összpontosított. A rendezvénybe bekapcsolódókat Keszeg Vilmos, az EME elnöke köszöntötte. Elmondta, tudatosítanunk kell, hogy a tudomány része a mindennapoknak, „a mai nap seregszemle és számvetés” annak a szervezetnek a részéről, amely 2002-től csatlakozott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hasonló kezdeményezéséhez. A tudománynak értéket kell termelnie, az eredményeknek helyet kell adni, ugyanis ezekre a jövőnek szüksége van – hangsúlyozta.
„Akkor lehet iránytűnk egy élhető jövőhöz, ha iránytűnk van egymáshoz” – vélte Erdei Anna, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkárhelyettese, aki szerint csak az intézmények közötti cselekvő együttműködés teremtheti meg a magyar tudományosság egységét. Az idősebb tudósnemzedéknek segítenie kell fiatalabb kutatóknak a kibontakozásban. Soós Anna, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese kifejtette, a tudomány ünnepe fontos hívószó az idén 440, illetve 150 éves kolozsvári felsőoktatási intézmény számára.
– mondta Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja, aki szerint a tudományos rendezvények fontosak a bizalom erősítésére, kivált a jelen járványhelyzetben. Az online rendezvény eredeti helyszínéről, a kolozsvári kar nagy aulájából jelentkezett be Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. Remélte, hogy az idén húszéves egyetem letette névjegyét az erdélyi magyar tudományosság asztalára, érdemi módon hozzájárult a konferenciához. Gábor Csilla, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke úgy látja, az idei konferenciát is a tematikus változatosság, intézményi sokszínűség jellemzi, legyen tehát a közös tanulás inspiráció.
Két évtizedes töretlen munka
A köszöntőbeszédeket követően Bitay Enikő, az EME főtitkára mutatta be a húszéves Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat múltját és jelenét. A szervezők 2002-ben írták alá az MTA-val a tartalmas együttműködési megállapodást. Az elmúlt két évtizedben összesen 231 rendezvény egészítette ki a plenáris napokat. Minden évben megfelelő tematikával jelentkeznek a tudomány időszerű kérdéséről, plenáris és szekció-előadásokon, romániai és külföldi előadókkal.
A Magyar Tudomány Napja Erdélyben rendezvénysorozat nyitóeseménye keretében pénteken felavatták a Mikó-emlékkövet a kolozsvári Mikó-kertben.
A 2021-es rendezvénysorozaton 14 rendezvény keretében 159 előadás hangzik el.
Egyéni és társadalmi védekezés járványidőben
A konferencia ünnepi, Járvány elleni védelem az egyén és a társadalom szintjén című előadását Erdei Anna immunológus, akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem (ELTE) professzor emeritusa tartotta. Mint mondta,
Megtudhattuk, a legtöbb vírus állatokról kerül az emberre, az erdőirtások és az urbanizáció miatt ugyanis több az interakció. Feltehetően a koronavírus denevérről került az emberre egy köztes gazdán keresztül. „Ez nem is olyan meglepő annak az érdekes ténynek ismeretében, hogy az emlősfajok közel egyötöde (több mint ezer faj) denevér. A SARS-CoV-2 jellemzői közül a legfontosabb a tüske formájú fehérje, ennek segítségével kapcsolódik a vírus az emberi sejtek receptorjához. Azt is tudjuk a koronavírusról, hogy gyorsan fertőz és replikálódik, cseppfertőzéssel terjed és mutációi jelennek meg” – mondta a szakember.
Kifejtette, egy adott vírussal szembeni védelem az egyén szintjén többfázisú, velünk született és szerzett (adaptív) immunitással. Ha megfertőződünk, akkor aktiválódik szervezetünk immunrendszere, a kórokozók többségét lebontják az úgynevezett citokinek. De nem mindent, ekkor lép fel a szerzett immunitás az úgynevezett limfociták formájában. Az immunválasz harmadik fázisában pedig kialakulnak a memóriasejtek, amelyeknek szerepe, hogyha ismételten támad az adott vírus, akkor tudja a szervezet, mit válaszoljon.
„Szerencsénkre a koronavírusban megfertőzödöttek négyötöde tünetmentes, 15 százalékánál meg a fellépő tünetek (láz, fejfájás, köhögés, légszomj, fáradság stb.) enyhébb lefolyásúak. Viszont a megbetegedettek (a maradék 3-5%) súlyos állapotú, intenzív osztályra kerül, nem egyszer halálos lefolyású a kór” – mutatott rá az előadó. Az immunológus felvetette, hogy a veleszületett immunrendszer túlzott működése (a közvélekedéssel ellentétben) káros hatású, mert a nagy mennyiségben termelt citokinek akut légúti gondokat, sokszervi elégtelenséget okozhatnak. Az adaptív immunválasz során születő, vírusneutralizáló ellenanyagokra végzett teszttel kimutatható ezen immunizáció lezajlása.
Egyrészt aktív módon: természetes vagy mesterséges úton (oltás), mindkét esetben létrejön az említett immunológiai memória is. Passzív immunizáláskor viszont nincs immunológiai memória, függetlenül attól, hogy természetes úton (anyától a csecsemőhöz jutnak) vagy mesterséges úton, hiperimmun szérum (pl. tetanusz, kígyóméreg ellen) alkalmazásával történt. Ilyen passzív immunizálás a koronavírus esetében a fertőzésen átesettek vérplazmájának alkalmazása” – fejtette ki.
A vakcináció tekintetében négy fajta oltást alkalmazunk a védelemben. A hagyományos, inaktivált vírust tartalmazó (Sinopharm, Sinovac) vakcinákkal ellentétben a modern védőoltások nem tartalmazzák egész vírust, hanem csak a tüskefehérjét (AstraZeneca, Janssen, Szputnyik), az egyik alegységét (Novavax) vagy csak a kórokozó genetikai információját (mRNS-technológián alapuló vakcinák, Pfizer, Moderna).
A sajtszelethez hasonló védekezési modell
Erdei Anna elmondta, egyéni védekezési szinten a látványos, a lyukas svájci sajtszeletekkel szemléltetett modellből látható volt, hogy
A különböző védelmi rétegek közismertek: a tömeg kerülése, a távolságtartás, a gyakori kézmosás, a maszkviselés és a vakcináció. Ami a társadalmi szintet illeti, elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció, (a vírus vagy az ellenanyagok jelenlétét kimutató) elérhető gyorstesztek, szintén erős eszköz a karantén és végül a nyájimmunitás. Utóbbi úgy alakulhat ki, hogy ha sokan immunizáltak, akkor a beoltottak pajzsként védik azokat is, akik nem kaptak vagy nem kaphatnak védőoltást.
– mondta a kutató. Ez több ahhoz képest, ahogy ez ügyben a köztudat 60-70%-ra teszi ezt az arányt. Erdei Anna elmondta, mostani tudásunk szerint a koronavírus-oltások más, élethosszig ható vakcinákkal ellentétben átlagosan hat hónapig biztosítják a védettséget, ezért ajánlatos újraoltatni magunkat másodszor, harmadszor. Az ember és a patogének között állandó a küzdelem, és bár számos betegséget legyűrtünk, a malária és HIV esetében nem állunk jól. Az immunológus hangsúlyozta, az országonként változó kötelező gyerekkori oltások (pl. kanyaró, diftéria, szamárköhögés, mumpsz, gyermekbénulás elleni vakcinák) milliók életét mentették meg.
Oltás után miért fertőződnek meg az emberek?
Sokakat foglalkoztató kérdést vetett fel Kovács István unitárius püspök, aki harmadik oltás után kapta el a koronavírust, enyhe lefolyással:
Az előadó azt válaszolta, hogy a koronavírus először az orr és száj nyálkahártyáját támadja meg, ezeknek immunrendszere viszont másképpen működik a testéhez képest, a vírusok ott elvannak egy darabig, de a fertőzés nem megy tovább, ha immunizáltak vagyunk. Az ünnepi előadás után kiosztották az EME 2005-ben (Mikó Imre születésének 200. évfordulóján) alapított emléklapjait, amelyet az egyesület működésében szerepet vállalókat jutalmazzák. A kitüntetésben Erdei Anna immunológus, a „polihisztorgyanús” Péntek János nyelvész, Tonk Márton filozófus, Darvay Zsolt informatikus, W. Kovács András történész részesült.
A fiatal kutatók hat plenáris előadását megelőzően Dimitrij Sosztakovics és Joseph Haydn zeneszerzők klasszikus műveit hallhattuk a BBTE Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar oktatói és diákjai tolmácsolásában.
Az erdélyi magyarság és a modus vivendi
Székely István Gergő, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa annak a kérdéskörkörnek a makrószintjét járta körül,
Az Egyenlőtlen akkomodáció: az erdélyi magyar közösség helyzete a romániai kisebbségpolitikai rezsimben című előadásának kiindulópontja egy erdélyi magyar kutatók által írt, 2018-ban megjelent, vonatkozó témát tárgyaló, angol nyelvű monografikus kötet jelentette.
Az egyenlőtlen akkomodációt a hatalmi asszimetria hozza létre, hiszen a „modellértékű” romániai kisebbségpolitika valójában Janus-arcú. Hiányosak az alkotmányos-törvényes garanciák, de azért mégis van egy modus vivendi, a magyarokhoz mégis másképp viszonyul a többségi társadalom, mint például a romákhoz. A politológus úgy fogalmazott, a kétarcúságnak vannak pozitív hozadékai (más országok kisebbségekhez való viszonyulásához képest): az RMDSZ-t legitim képviseletnek tekintik, a román pártok nem foglalkoznak kisebbségi szavazók problémáival, nincsenek vegyes pártok.
A hétköznapok szintjén pedig hiába van törvény adott problémára, ha nem alkalmazzák, így a nyelvi jogok, oktatás területén” – mutatott rá Székely.
Az előadó rámutatott, aggasztó, hogy a többségi társadalom közvéleménye több kérdésben nem hajlandó elfogadni a kisebbségekhez tartozó személyek jogait. „Megdöbbentő például, hogy felmérések szerint a román közvélemény fele még azt se ismeri el, hogy a magyarok tisztségekbe választhatóak, holott a választhatóság az állampolgárok alkotmányos joga. Hasonló arányban ellenzik az önálló magyar egyetemet, 70 százalékuk elutasítja az etnikailag elkülönített iskolákat és hozzávelőleg ugyanennyien a magyar nyelv használatát sem tűrik meg hivatalos környezetben” – fejtette ki Székely.
Az egyenlőtlen akkomodáció
Székely István Gergő arról is beszélt, politikai téren RMDSZ „olcsó” koalíciós partnernek számít, nem megvalósítható az arányos képviselet a közszférában, hiszen „mégsem lehet átadni a magyaroknak” ezt vagy azt a tisztséget. Példaként a kutató Marosvásárhelyt és Kovászna megyét hozta fel, ahol mélyen alulreprezentált a magyarság a közigazgatásban.
„Az utóbbi években jelentősen növekedtek az erdélyi magyar közösségnek juttatott magyarországi támogatások, ezek pedig nem inkompatibilisek azzal, hogy román részről az úzvölgyi incidens és Iohannis hírhedt „ionapotchivanoc” elszólása után most eljutottunk megint oda, hogy az RMDSZ újra kormányon van. Ráadásul a több tízmilliárd eurós mértékű új támogatási struktúrák (az uniós PNRR, illetve Anghel Saligny-program) miatt pedig visszarendeződik a régi romániai pártkartell” – mondta a politológus.
Az erdélyi magyar tudományosság fóruma kíván lenni A Magyar Tudomány Napja Erdélyben című rendezvénysorozat, amelyet immár huszadik alkalommal szervez meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!