Buldózerrel a váradi műemléknek

Sárkozi Zoltán RMDSZ-es helyi tanácsos – aki pár évvel ezelőtt még a helyi Műemlékvédelmi Alapítvány elnökeként kérvényezte az 1885-ben épült egykori gőzmalom műemlékké nyilvánítását – csütörtökön megkeresésünkre üzenet értékűnek nevezte a döntést.

Mint kérdésünkre felidézte, építészekből, helytörténészekből álló független tanácsadócsapata javasolta 2010-ben a romos belvárosi ingatlan megóvását. A „mentési” eljárás a kolozsvári székhelyű regionális műemléki bizottságig jutott, amely a későbbi minisztériumi határozattól függetlenül automatikusan tizenkét hónap védelmet biztosít az ingatlannak. 2011-ben kiderült, hogy a tulajdonos, a szociáldemokrata párti (PSD) Bihar megyei tanácsos, Dumitru Copil engedély nélkül elkezdte lebontani az épületet.

„Rendőrségi értesítés érkezett, hogy nyomoznak a malom ügyében. A mai napig nem tudom, hogy akkor kik tettek feljelentést, de amikor ez kiderült, felfüggesztettük a műemlékké nyilvánítási folyamatot, hogy ne veszítsünk az egy évnyi védelemből, hiszen a hatósági eljárás is védelmet biztosít. Úgy gondoltuk, hogy amikor az ügy lezárul, akkor folytatjuk a malom műemlékké nyilvánítását” – magyarázta Sárközi, akinek azonban erre már nem volt lehetősége, a 2012-es helyhatósági választások után ugyanis eltávolították az alapítvány éléről, még tagként sem vehetett részt a munkába.

Helyére azt az Adriana Lipoveanut nevezték ki, aki egyben Nagyvárad főépítésze is. Amint azt Pásztor Sándor, a szintén helyi RMDSZ-es tanácsos a Krónika érdeklődésére csütörtökön elmondta: miután törvénytelenül kezdte el bontani az épületet, Copil két pert is indított a műemlékvédelmi eljárás ellen, ám mindkét pert elvesztette. Ezt követően azonban Lipoveanu már nem kérte a malom műemlékké nyilvánítását, helyette most kiadta az engedélyt a veszélyesen leromlott állapotú történelmi ingatlan lebontására.

„Egy műemlékkel kevesebb lesz Váradon, az már mindegy, hogy azt egy pénzéhes vállalkozó vagy az önkormányzat bontja le. Már nem is az épület értéke számít, hiszen a legértékesebb részét, a 120 éves csempékkel borított átvevőcsarnokát már három éve elkezdték lebontani. Szerintem ez üzenet volt, a Kert utca főpróbája” – konstatálta Sárközi, utalva arra, hogy Nagyvárad általános rendezési tervében minden civil tiltakozás ellenére benne maradt a műemléki védettséget élvező történelmi városközpont két utcájának ledózerolása.