Váltanának. Romániában az évente termelt 1,3 millió tonna csomagolóanyag 5 százalékát használják fel újra
Fotó: Pixabay.com
A hónap végén életbe lépő új szabályozás szerint a nagyobb üzleteknek betétdíjat kellene bevezetniük az üvegekre, amelyekért visszaváltás esetén darabonként 50 banit kellene visszafizetniük a környezettudatos vásárlónak. Ám a boltok nem is készülnek a kormányrendelet életbe léptetésére, hiszen nincs alkalmazási módszertana a csomagolóanyag újrahasznosítását célzó intézkedésnek.
2019. március 18., 16:092019. március 18., 16:09
Bár szűk két hét múlva életbe lép a közvetlenül újrahasznosítható, például az üveg visszaváltására előírt 50 banis betétdíj alkalmazásáról szóló előírás, a kereskedők még nem készülnek a rendszer kiépítésére, működtetésére. A nagy üzletláncok még nem rukkoltak elő tájékoztatással arról, hol lehet majd visszaváltani az üveget, ezt miként oldják meg a gyakorlatban. Pedig az elképzelt rendszer arra alapoz, hogy az üres üveg visszakerül az üzletbe, onnan pedig a gyártóhoz, ahol újra felhasználják, újratöltik.
A nyugati országokban évek óta bejáratott ez a módszer: például Németországban 7 eurócentet fizetnek az üres üvegért, és 25 centet a pillepalackért.
Ezt kellene 2025 végére 50 százalékra feltornázni, 2035-ig pedig 65 százalékra. Cosmin Teodoru, a környezetvédelmi minisztérium felelős igazgatója úgy nyilatkozott, az előírások március 31-től életbe lépnek – fel sem vetődik a halasztás, „mindenki tudja, mi a feladata”. Arra is kitért, hogy a lakónegyedi kisboltok eldönthetik, hogy visszaváltják-e vagy sem az üveget: számukra nem kötelező érvényű. Ám a lapunk által megszólaltatott szakemberek szerint természetesen mégsem tudja mindenki, hogy mi a feladata. Még ha az üvegvisszaváltást meg is oldják valahogy az üzletek, kérdés, hogy a háttérben felállított rendszer – az újrahasznosítható csomagolóanyag kezelése, a pénzügyi folyamatok – miként fog működni.
A március 31-től érvényes előírást a 2018/74-es sürgősségi kormányrendelet mondja ki, amely a 2011/211-es számú, a hulladékkezelési rendszert szabályozó, valamint a 2015/249-es számú, a csomagolóanyagokra vonatkozó jogszabályokat egészíti ki és módosítja. Ebben
Azaz az üveget vissza lehet majd váltani: a betétdíjat feltüntetik a vásárlási nyugtán, majd az alapján a pénzt visszakérheti a vásárló, amikor az üveget visszaviszi. Az új jogszabályban az áll, a kereskedők kötelesek tájékoztatni a vásárlót a betétdíjról, a visszaváltási rendszerről. A betétdíjat kötelesek visszaadni a nyugta alapján, ha a csomagolóanyag, vagyis az üveg kifogástalan, újra felhasználható állapotban van. A termelőket arra kötelezik, hogy tüntessék fel a címkén az „újrafelhasználható csomagolóanyag” feliratot. Olyan módon kell megszervezniük a visszaváltást, az átvételt, hogy még ebben az évben 90 százalékos arányt tudjanak megvalósítani. A törvény azt is előírja, hogy 2020. január 1-ig a gyártóknak legkevesebb 5 százaléknyi csomagolóanyagot kell újrahasznosítaniuk, ezt az arányt 2025-ig minden évben 5 százalékkal növelniük kell.
Az új törvény megvan, ám még nem jelent meg a részletekre kitérő alkalmazási módszertan – mutatott rá megkeresésünkre Korodi Attila. Az RMDSZ parlamenti képviselője, volt környezetvédelmi miniszter kifejtette, részt vettek a törvény vitájában, de továbbra is fenntartásaik vannak, mert a jogszabály „nagyot merít”, számos területen módosítja a hulladékgazdálkodás rendszerét, számos új felelősséget hárít az önkormányzatokra, a hulladékgazdálkodási vállalatokra, illetve a gyártók segítségére létrehozott felelősségátvállalási szervezetekre (OTR) is. A piacról érkező visszajelzések alapján felemás a hangulat: vannak szereplők, akik szerint teljesíthetők az előírások, de olyanok is, akik azt mondják, nem. Egyelőre visszafogott vagyok, látnunk kell, miként működik a rendszer a gyakorlatban” – részletezte a politikus. Korodi Attila rámutatott, rövid távon nem optimista, de abban bízik, hogy 2020-ig a helyzet rendeződik.
Korodi Attila úgy véli, az üzletek megoldják a visszaváltást, hiszen az már kisebb mértékben ugyan, de – például a sörgyártók esetében – működik.
Nehezen kivitelezhető a rendszer beindítása, akárcsak a többi hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabály gyakorlati alkalmazása – mondta el lapunknak Máthé László, a Kovászna megyei Tega. Rt. köztisztasági vállalat igazgatója. Kifejtette, az új rendelkezésre az üzletek és a gyártók kell hogy felkészüljenek, ám a gyakorlati alkalmazásban több „akadályozó” tényező is van. Például a boltoknak a könyvelésben is meg kell oldaniuk, hogy bekerül egy új összeg, a betétdíj, majd az ki is kerül onnan, amikor visszafizetik a vásárlónak. A hulladéklerakókat, a felelősségátvállalási szervezeteket a rendszernek tulajdonképpen ki kellene kerülnie: az üvegnek vissza kell jutnia a gyártóhoz, ahol kimossák és újra felhasználják – vázolta az ideális forgatókönyvet az igazgató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás