Piros-fehér-zöld színekben pompáztak idén is a Brassó fölé magasodó Cenk-hegyen a város román nevét (Brașov) kirajzoló óriásbetűk augusztus 20. tiszteletére
Fotó: Brassó polgármesteri hivatala
Az előző évek gyakorlatához hasonlóan kedden este is piros-fehér-zöld díszkivilágítással köszöntötte a magyarokat az államalapítás ünnepe alkalmából a brassói önkormányzat. A gesztus heves indulatokat váltott ki nacionalista románok részéről.
2024. augusztus 21., 08:272024. augusztus 21., 08:27
2024. augusztus 21., 08:342024. augusztus 21., 08:34
A megyeszékhely polgármesteri hivatala még a nap folyamán beharangozta, hogy a magyar nemzeti ünnep tiszteletére este piros-fehér-zöld színekkel világítják meg a brassói városházát. Hasonló díszkivilágítást kaptak a Brassó fölé magasodó Cenk-hegyen a város román nevét (Brașov) kirajzoló óriásbetűk. A városháza közösségi oldalán posztolt bejegyzés szerint a gesztussal a brassói magyar közösségnek a város fejlődéséhez nyújtott sok évszázados hozzájárulását kívánják elismerni.
Kitértek arra, hogy a várost a bolgárszegi román, a bolonyai magyar és az óbrassói szász közösség alkotta. A polgármesteri hivatal megemlítette: a magyar államalapítás ünnepe az erdélyi és bánsági magyarok, ezen belül pedig a 11 ezres lélekszámú brassói magyar közösség számára is fontos esemény. (A 2021-es népszámlálás adatai szerint Brassó megyében 28 221 magyar él).
Közleményt szentelt a magyar államalapítás ünnepének Allen Colliban polgármester is, aki mandátuma négy évvel ezelőtti megszerzését követően, először 2021-ben honosította meg a magyarok iránti tisztelgés eme formáját. A Mentsétek meg Romániát (USR) párt politikusa – aki egyébként március 15-én is köszönteni szokta a magyarokat – úgy fogalmazott: augusztus 20-án Brassóban „közösen ünnepeljük a sokszínűséget és a kölcsönös tiszteletet”. Az elöljáró közölte, a jelképes gesztussal a „város kulturális gazdagságához hozzájáruló” magyarok iránti tiszteletét kívánja kifejezni az önkormányzat.
„Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy ma egy olyan Brassóban élhetünk, amely modellnek számít a békés együttélés terén a szabadság és a befogadás Európájában. Bárki próbálkozzon viszályt vagy feszültséget gerjeszteni az etnikumok között, jól tenné, ha eljönne Brassóba, ahol tanulhatna a multikulturalitásról és arról, miként építhet valamennyiünk számára szebb jövőt a kölcsönös tisztelet. Isten éltessen, Magyarország! Isten éltesse a brassói magyar közösséget!” – írta Allen Coliban, majd magyar nyelvű köszöntéssel zárta üzenetét: „Boldog ünnepet kívánunk mindenkinek!”
Néhányan Colliban közösségi oldalán is kifejezték nemtetszésüket a magyaroknak tett gesztus miatt, számuk azonban itt elenyésző. Valóságos kommentáradat zúdult viszont a polgármesteri hivatal Facebook-oldalán a piros-fehér-zöld díszkivilágítást beharangozó posztra, és a többség elítéli a magyar nemzeti ünnep „megülését”. Többen arra emlékeztetnek, hogy a magyarok autonómiát követelnek „Románia szívében”, Erdélyben, mások azt firtatják, vajon Budapesten is piros-sárga-kék színekkel világítanak-e meg épületeket Románia nemzeti ünnepén, december elsején.
A nacionalizmus, a sovinizmus olyan belső érzelmeket generál, amelyeket kihasználnak a politika gazemberei – fogalmazott a Krónikának nyilatkozva Allen Coliban, Brassó magyarbarát gesztusáról elhíresült polgármestere.
Akadnak ugyanakkor, akik arra emlékeztetnek, hogy a brassói magyarok is román állampolgárok, így szerintük a gesztus „fölösleges”, „árulónak” nevezve a polgármestert és a városháza illetékeseit.
„Csak valami sötét szolgák képesek kigondolni és gyakorlatba ültetni ilyesmit” – írta a városháza posztjához fűzött hozzászólásában a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője, aki bevallása szerint 2019 óta a Cenk alatti városban él.
Kommentárját többen helyeselték, mások azonban felszólították, hogy ne szítson gyűlöletet Brassó különböző nemzetiségű polgárai között. Tanasă a jelek szerint nem tanult az idei helyhatósági választáson a brassóiaktól kapott leckéből, amikor is egyértelműen a tudtára adták, hogy nem kérnek belőle. A szélsőségesen nacionalista politikus a június 9-ei megmérettetésen az AUR színeiben megpályázta a megyeszékhely polgármesteri tisztségét, ám alaposan felsült: 4303 szavazatot kapott, ami a leadott voksok 3,94 százalékát jelentette.
A román irányítású önkormányzatoktól teljesen szokatlan, ám annál nemesebb gesztust tesz a romániai magyarok irányába Brassó város polgármesteri hivatala az államalapítás és Szent István ünnepe tiszteletére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 21 éves fiatalember vesztette életét kedd délelőtt, miután elütötte egy vonat a Kolozsvár Kelet megálló és Apahida közötti vasúti szakaszon. A kincses város irányába tartó vasúti közlekedés már több órája szünetel.
Europa Nostra-díjas lett a válaszúti Bánffy-kastély, az elismerés újabb jelentős kulturális és örökségvédelmi siker Kolozs megye számára.
Egy 37 éves nő holttestét találták meg hétfőn a Kolozs megyei Telekfarka településhez tartozó tóban.
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.
A háromszéki Angyalos nyerte el a legszebb határon túli magyar településnév címet – közölte hétfőn Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!