Brüsszel felfigyelt a medveügyre: elfogadták a Borboly-jelentést

A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében című jelentést.

A Régiók Európai Bizottságának keretében a képviselők kifejezésre tudják juttatni véleményüket azokkal az uniós jogszabályokkal kapcsolatban, amelyek közvetlenül befolyásolják az általuk képviselt régiók és települések életét. A testület által elfogadott jelentést a Régiók Európai Bizottsága az összes érintett uniós intézménynek megküldi.

„Nem állatellenes, hanem embervédő”

A romániai raportőr szerint – ahogy azt már több alkalommal is megerősítették az EU illetékes szervei – nincs szükség a környezetvédelmi célok és az irányelvek módosítására, a végrehajtásra kell helyezni a hangsúlyt a továbbiakban. A direktívák teljes körű alkalmazása céljából szükség van annak tudatosítására, hogy az emberi élet elsődleges fontossággal bír, a védett faj morális értéket képvisel mind a tagállamok, mind pedig Európa számára, amelyet csak egy hatékony menedzsment alkalmazásával, tudományos alapokra fektetve lehet megőrizni.

Ennek értelmében pedig a konfliktusok megelőzésére és kezelési módozataira kell fektetni a hangsúlyt, vélekedett Borboly. „A hosszú távon való tervezés és a menedzsmentterv hiánya nemcsak a védett fajok megőrzését veszélyezteti, hanem az emberi életet és tulajdont is. Ahogyan a direktívák is előírják, szükség van a prevenciós intézkedések alkalmazására a konfliktusok megelőzése, illetve a károk megelőzése céljából. Ehhez viszont szükség van egy megfelelően kidolgozott országos, regionális, illetve helyi szintű menedzsmenttervre” – mutatott rá.

A Borboly-jelentés megjegyzi, hogy az emberek és a „konfliktust okozó fajok” együttélésével kapcsolatos problémák jelentős része abból adódhat, hogy az emberi tevékenység nagy nyomást gyakorol számos faj természetes élőhelyére, illetve, hogy az emberek gyakran nem megfelelően viselkednek a nagyobb ragadozókkal szemben. Idetartozik például az, hogy védett területeken az élővilágot jelentősen megzavaró tevékenységeket végeznek, vagy az állatokat odavonzzák a lakott területek közelébe: vagy szándékosan, turisztikai, illetve vadászati céllal, vagy pedig a nem megfelelő hulladékkezeléssel. Borboly Csaba éppen ezért a holisztikus megközelítésmód elfogadását szorgalmazta a biodiverzitással kapcsolatban.

A brit sajtó egy része által medveüldözéssel vádolt Borboly a jelentésében aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy több uniós államban a helyi közösségek ellenállását figyelték meg a konfliktust okozó fajok jelenlétével, elterjedésével vagy újbóli megjelenésével kapcsolatosan. Ennek okát többnyire a konfliktusokat nem megfelelően kezelő megoldásokban látja. „A nem szerencsés, fáziskésésben levő vagy nem megfelelően kommunikált szakpolitikai és menedzsmentválaszok a környezetvédelmi politika elutasításával járnak. A helyzet különösen a nagyragadozók által érintett régiókban súlyos, ez pedig az illegális vadászat, a mérgezések és csapdaállítások elterjedéséhez vezethet. Ez teljességgel elutasítandó, azonban nem kezelhető pusztán a tiltás és a büntetés eszközeivel” – mutatott rá a Régiók Európai Bizottságának jelentéstevője.

A Borboly-jelentés román támogatásra is számíthatott. Felszólalásában Robert Negoiţă, Bukarest harmadik kerületének polgármestere valós és fájdalmas problémának nevezte a székelyföldi kollégája által felsoroltakat, ugyanakkor mielőbbi megoldást is sürgetett az uniós hatóságoktól.
Mint kiderült, a néppárti aggodalom a szocialisták álláspontjával kapcsolatosan nem volt alaptalan.

Bár a végső szavazásnál ellenszavazat nélkül fogadták el Borboly jelentését, számos módosítást csikartak ki. A székelyföldi politikus szerint ezek azonban nem változtatnak a dokumentum lényegén, csupán árnyalnak bizonyos megfogalmazásokon.

Linda Robinson, a konzervatívak szószólója a The Guardian tavaly ősszel megjelent terjedelmes cikkét hozta fel ellenérvként. Mint ismeretes, az angol lap nagy port kavaró írásában azzal vádolta Borboly Csabát, hogy a medvék megmérgezésére biztatja az erdélyi gazdákat. Néhány nap múlva, az érintett felszólítására, pontosítás jelent meg.

Ugyanakkor a Duna-deltában a vaddisznók által elkövetett károkra is felhívta a figyelmet. Felvetésünkre, hogy Romániában éppen a balliberális kormány az, amely tétlenül szemléli a túlszaporodott nagyvadak garázdálkodását, Negoiţă reményének adott hangot, miszerint a jelentés brüsszeli megszavazása után kollégái is elgondolkodnak.

„Szinte valamennyi bukaresti politikus érti, hogy tarthatatlan, sőt veszélyes helyzetről van szó, meg is ígér fűt-fát, aztán amint megszólal egy állatvédő, egyből elhallgat” – nyilatkozta a Krónikának a fővárosi kerületi elöljáró.

A dokumentum elfogadása azt bizonyítja, hogy a nagyvadak kérdése nemcsak Hargita megyei ügy, mint ahogy egyesek megpróbálták beállítani, hanem Finnországtól Horvátországig sokfelé gondot okozó kérdés” – vélekedett lapunknak a Csíkszeredában élő magyarországi szakember, aki szerint a szerda esti brüsszeli szavazás véget vethet a bukaresti mellébeszélésnek.

Kérdésünkre, hogy a jelentés elfogadása és a gondok megoldása között – időben és ügyintézésben – mekkora távolságot lát, Borboly Csaba elmondta, hogy a brüsszeli szavazás egy lépés lehet, a többi a döntéshozó politikusoktól függ. Ők viszont nem hagyhatják figyelmen kívül a Régiók Európai Bizottságának álláspontját. „A legjobb, hogy a brüsszeli asztalra tettünk egy régi problémát, amiről eddig nemigen volt ildomos beszélni. Nem a medvék, nem a farkasok, nem a hiúzok ellenében született ez a jelentés, hanem a védett ragadozók érdekében. Holnaptól még nem változik a helyzet, de bízom abban, hogy végre elindul egy párbeszéd, amelynek legális alapját az ellenszavazat nélkül elfogadott jelentés képezi.

Remélem, lesz ennek hatása mind Brüsszelben, mind az uniós tagországokban, főként Romániában” – fejtette ki a Krónikának Borboly Csaba.