„Ráütöttek az egyház segítő kezére”: elutasítják a szegregáció vádját nagyváradi iskolaügyben a magyar vezetők

Mint arról beszámoltunk, Nagyváradon a szeptember 5-ei iskolakezdés előtti napokban az keltett indulatokat, hogy az oktatásügyi minisztérium – szegregáció gyanúja miatt – nem járult hozzá ahhoz, hogy a Nicolae Bălcescu Általános Iskola magyar tannyelvű osztályai a református püspökség által ingyenesen felajánlott, újonnan felújított épületbe költözzenek. Ezért az iskolában hétfőtől – a megfelelő számú tanterem hiányában – két váltásban indul a tanítás.

A péntek este közzétett, az MTI által idézett nyilatkozat aláírói közlik: a református püspökség 2021-ben vásárolta a Bălcescu-iskola számára felajánlott épületet és eredetileg diákotthont és szegénykonyhát szeretett volna berendezni benne, de 2021 februárjában a magyar közösség, az iskola tanári és szülői közössége, valamint az önkormányzat részéről érkező megkeresések nyomán módosították a terveket. Az épület felújítása során úgy alakították át a belső teret, hogy osztálytermeket lehessen bennük létrehozni; 2021 márciusában aláírták a polgármesteri hivatallal azt a szerződést, amelynek értelmében az egyház díjmentesen haszonkölcsönbe adja a saját költségén felújított és bebútorozott épületet, hogy ebben működhessenek a Bălcescu-iskola magyar osztályai.

Ekkor az oktatás körülményeit ellenőrző hatóság (ARACIP) szakértői kiszálltak a helyszínre, és megállapították, hogy az épület minden szempontból megfelel az oktatási céloknak. Ahhoz azonban, hogy az iskola használatba vegye az épületet, az ARACIP jóváhagyását miniszteri rendeletben kellett volna kihirdetni, amelyet Románia Hivatalos Közlönyében is közzé kellett volna tenni. E miniszteri rendelet, mely a nagyváradi mellett további négyszáz romániai oktatási helyszín helyzetét tisztázná, mindeddig nem jelent meg.

A nyilatkozat aláírói arra is kitértek, hogy a magyar osztályoknak a református egyház által felajánlott épületbe való elköltöztetésével valamennyi érintett fél egyetértett. Az iskolán kívülről érkezett a szegregációs vád, amely alapján augusztus végén egy minisztériumi bizottság megvizsgálta a költözés ügyét. Az aláírók úgy vélték, a törvény téves értelmezéséből fakad a Bihar megyei tanfelügyelőségnek az az értelmezése, hogy a költözés kapcsán fennáll a szegregáció veszélye. Leszögezték: az ügyben eljáró valamennyi fél a helyi közösség érdekét nézve, jóhiszeműen járt el.

Csűry István püspök szombaton az MTI kérdésére úgy értékelte, hogy valakik ráütöttek az egyház kinyújtott segítő kezére. „Nem adjuk fel azt a küzdelmet, hogy a jót adni kell, és a jót adjuk, még akkor is, ha ilyen nehézségekkel szembesülünk” – nyilatkozta a püspök, hozzátéve, a Bălcescu-iskola magyar osztályai eddig is külön épületben működtek, azt az épületet viszont már nem kívánta tovább bérelni az önkormányzat. Ezáltal viszont csak a magyar osztályok „kerültek az utcára”, az ő segítségükre sietett az egyház. A püspök érthetetlennek tartja a szegregáció vádját ilyen körülmények között. Hozzátette: minden rászorulónak szívesen nyújtanak segítséget, de ehhez becsületesnek és őszintének kell lenni.

korábban írtuk

Nagyváradon is szegregációra hivatkozva akadályoznák meg a magyar gyerekek elköltöztetését

Szegregációra hivatkozva akadályozzák a nagyváradi Nicolae Bălcescu általános iskola magyar osztályainak elköltöztetését pár nappal a tanévkezdés előtt.