A Bihar megyei Siter falképeiről is híres Árpád-kori műemlék templomát felvették az Erdélyi Magyar Értéktárba
Fotó: Rómer Flóris Terv
A vallásszabadság törvénye és Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós életműve is kiemelt nemzeti értékké válhat, ugyanakkor a Bihar megyei Siter Árpád-kori templomával, valamint a Petry hús- és hentestermékkel bővült az Erdélyi Magyar Értéktár.
2018. július 25., 13:022018. július 25., 13:02
A hungarikumbizottság elé terjesztik az 1568-as tordai országgyűlésen kihirdetett vallásszabadság törvényét és Kőrösi Csoma Sándor életművét, ugyanakkor bekerült az Erdélyi Magyar Értéktárba a Bihar megyei Siter 13. századi, Árpád-kori temploma, valamint a több mint 100 éves hagyománnyal rendelkező Petry hús- és hentestermék – döntött keddi kolozsvári ülésén az Erdélyi Magyar Értéktár bizottsága. Közölték,
„Az 1568-as országgyűlés Európában elsőként a tordai katolikus templomban hirdette ki a vallásszabadságot. Ez a momentum a Kárpát-medencei magyarság közös értéke, akárcsak Kőrösi világhírű hagyatéka, ezért reméljük, hogy a következőkben kiemelkedő nemzeti értékké, majd hungarikumokká válhatnak” – fogalmazott Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár bizottságának elnöke.
Az 1568-as tordai országgyűlésen hozott vallásügyi határozat a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást, amely a felekezeti hovatartozástól függetlenül évszázadokra biztosította az együttélés békés feltételeit.
A háromszéki Csomakőrösről a magyarok eredetét megkeresni induló Kőrösi Csoma Sándor munkássága nemzetközi tudományos elismerésnek örvend. Életművének legfőbb hozadéka a világ első tibeti–angol szótára, amely hosszú ideig a később készült szótárak legfőbb forrása volt, a tibeti irodalom és vallási iratok tanulmányozásával pedig letette egy új tudományág, a tibetisztika alapjait.
Az idén 450 éves vallásszabadság törvénye, Kőrösi Csoma Sándor életműve pedig az egész magyarság közös értéke” – hangsúlyozta Hegedüs Csilla.
A Bihar megyei Siter református temploma az Árpád-korban épült, legérdekesebb feltárt eleme a hajó délkeleti sarkában talált baldachinszerű oltárépítmény (cibórium). Hasonló struktúrájú építmények a jelek szerint nem állhattak nagy számban középkori templomainkban, a Kárpát-medencében egyetlen további példáját ismerjük. Az északnyugati sarkán egykor szabadon álló oszlopra támaszkodó cibórium egykorú a templommal, s a 14. században a szentéllyel együtt gazdag, feliratokkal tűzdelt kifestést kapott.
Az értéktárbizottság keddi tanácskozásán a nagyváradi Szent László Egyesületet Csomortányi István képviselte.
Nagy öröm számunkra, hogy az elmúlt időszakban a magyar agrárminisztérium segítségével és helyi szakemberek bevonásával elkészülhetett a nagyváradi magyar értéktár első része is” – idézte az Erdélyi Magyar Néppárt közleménye Csomortányit.
A nagyváradi bejegyzésű Magyar Polgári Egyesület és Nagy József Barna egyesületi elnök koordinálásával több mint 100 értéket sikerült számba venni és az értéktárba foglalni. A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt 2012 áprilisában fogadta el az Országgyűlés. A törvény értelmében a magyar nemzeti értékek, azokon belül a hungarikumok megőrzendő, egyedülálló nemzeti kincsek, amelyek ezer szállal kötődnek tájainkhoz, történelmünkhöz, társadalmunkhoz, kultúránkhoz.
„Az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítése érdekében nemzetünk értékeit össze kell gyűjteni, dokumentálni, az értékvédelem alapjául szolgáló dokumentációt a szigorú nyilvántartás és kutathatóság szabályai szerint meg kell őrizni, az értékeket ápolni, védelmezni és támogatni kell” – olvasható a néppárt közleményében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!