Az elöljáró elmagyarázta az érintetteknek, mik az önkormányzat tervei a turisztikai vonzerőt is jelentő épületek felújítása kapcsán, illetve milyen segítséget kaphatnak a közeljövőben azok, akik hajlandók hozzálátni lakóházuk helyreállításához. Mint arról már többször beszámoltunk, a városvezetőség civilekkel és különböző intézményekkel közösen alapítványt kíván létrehozni azok megsegítésére, akik pénzszűke miatt nem mernek belevágni a munkába. A szervezetet több forrásból finanszíroznák, többek között bevezetnék a „fel nem újítási illetéket”, amelyet azok fizetnének, akik halogatják a felújítást, és ez évről évre nőne. Ezzel szemben azok, akik renoválják ingatlanjaikat, 5–10 évre mentesülnének az ingatlanadó kifizetése alól.

Akadályozó kábelek

A majdnem kétórás találkozón többször is elhangzott, örülnek a kezdeményezésnek, de az is kiderült, hogy számtalan gond van a régi épületekkel. Az egyik Ady Endre utcai lakos például amiatt méltatlankodott, hogy nem kaphat segítséget, ha az épület többi tulajdonosa nem egyezik bele a renoválásba. A házát annak idején olyan rosszul osztották három lakásra, hogy mai napig közös fürdőszobát használnak. „Ilyen körülmények között hogyan várhatják el tőlem, hogy még fizessek is?” – tette fel a kérdést.

Egy szintén az utcában lakó öreg úr arról panaszkodott, hogy a felújítás soha nem tartós. A szűk utca járdája ugyanis helyenként mindössze 16–20 centi széles, és esőben az autók felcsapják a vizet a falakra. Az utcában 30 km/órás sebességkorlátozás van érvényben, de a panaszos szerint ezt nagyon kevesen tartják be. Egy idős férfi szerint hiába is próbálta már többször tataroztatni a homlokzatot, amikor az tele van mindenféle kábelekkel. Felhívta a városvezető figyelmét, hogy a műemlék épületek esetében ez törvénybe ütköző.

Nem kell a parkoló

„Nagyon nehezek a telek” – panaszolta egy hölgy, aki olyan utcában lakik, ahol még a távfűtés sincs bevezetve. Mint mondta, 1945 óta, mióta ott lakik, nem újították fel a házat. Attól fél, hogy a sok nyugdíjastól képtelenség lesz „akár három ablakra valót” is begyűjteni.

Cristi Puşcaş építész arra hívta fel a figyelmet, hogy horribilis összegekbe kerülhetnek a munkálatok, ezért azt javasolta: kezdjék költségfelméréssel a projektet. Többen kifejtették, nem értenek egyet a Városháza utcai parkolóház létesítésével, hiszen ezzel nem kiszorítanák, hanem bevonzanák a gépkocsiforgalmat a belvárosba. Ugyanakkor nehezményezik, hogy miközben a tömbházak hőszigetelését az állam 50 százalékban támogatja, a műemlék épületek esetében nem segít.